Kereső toggle

Füstbe ment nagymecsetterv

Most nem épül iszlám hatalmi jelkép Budapesten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Május 15-én a Vigyázó! blog adott hírt róla, hogy egy Budapestre tervezett gigantikus muszlim vallási és kulturális központról készült terveket publikált egy török vallásügyi alapítvány. A terveket Magyarországon elsőként közlő Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője hamar világossá tette, hogy a komplexum építése nem a hazai muszlim közösség kezdeményezése volt, majd az is kiderült, hogy a török kormány már tavaly is tárgyalt magyar illetékesekkel a kiszemelt telekről. Zavaros önkormányzati nyilatkozatok, dodonai kormányfői mondatok következtek, de hétfőre kiderült: Kőbányán nem lesz nagymecset.

Tarlós István főpolgármester az Indexnek világossá tette: egyelőre nem lesz gigamecset Budapesten, Kőbányán pedig biztos nem. Úgy tudjuk, kormányzati körökben a közvélemény reakcióját is figyelték az ügyben, ami a bevándorlás és terrorizmus témájában épp most induló nemzeti konzultáció körüli hangulatot is befolyásolta. A közvélemény a témában megjelent cikkekhez írt kommentek és Facebook-bejegyzések alapján mindenesetre nem örülne egy budapesti óriásmecsetnek. Az ellenérvek között többen hivatkoztak arra, hogy a budapesti muszlim közösség méretét messze meghaladó méretű intézmény inkább az Erdogan török elnök által meghirdetett befolyásszerzésről szól, mintsem a szabad vallásgyakorlásról.

A jelenlegi török államfő még 1997-ben, ellenzéki politikusként kijelentette: „A mecsetek a mi kaszárnyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink, a híveink a katonáink”. A bíróság akkor Erdogant még vallási gyűlöletkeltésért 10 hónap fogházra büntette, ám azóta Törökország alapvetően megváltozott, és ma már elnökként a „vallási diplomácia” keretében gyakorolhatja korábban megfogalmazott hódítási stratégiáját – például a Balkánon.

Profi munka

A látványos 3D-videografikát az Index értesülése szerint a neves török Aktar Design Studio készítette és a tervet a Szinán pasa által emelt isztambuli Szulejmán-mecset ihlette (Szinán pasáról a Muszlim zarándokhellyé válhat Szigetvár? című írásunkban is olvashat). A videót eredetileg egy ankarai központú vallásügyi alapítvány, a Türkiye Diyanet Vakfı publikálta YouTube-csatornáján, innen vette át a Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME) által üzemeltetett iszlam.com oldal, amely szerint a projektet a Török Vallásügyi Minisztérium indította és támogatja.

A négy és félperces 3D-animáció magas technikai színvonala alapján a szándék komolynak tűnik. A látványterveken nem látszik a tervezett projekt környezete, így a méretekre is csak következtetni lehet. Mindenesetre a négy magas minaret között álló mecsetkomplexum és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes szállodával, étteremmel nemcsak Magyarország, hanem a közép-európai térség legnagyobb muszlim vallási központja lehetne.

A tervezett helyszínt több médiumnak sikerült gyorsan beazonosítania: a Gyógyszergyári út és a Fehér út által határolt egykori ipari terület jelenleg rendezetlen ugyan, de központi fekvésű, néhány percre van az Örs vezér tértől. A Vigyázó! blog azt is megtudta, hogy a terület idén év elején védetté vált, mert a kormány a 2024-es olimpiai pályázathoz lekötötte, így a 2017-ben esedékes NOB-döntésig ott nem indulhat más fejlesztés.

Magáról a tervről sem a török nagykövetség, sem a magyarországi török közösség által létrehozott Yunus Emre Kulturális Központ nem árult el részleteket. A videót itthon elsőként közlő iszlam.com oldalt működtető szervezet, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnöke, Sulok Zoltán az atv.hu-nak elmondta: bár elsőként valóban ők közölték itthon a terveket, magához a projekthez nincs közük, az a magyar és a török állam közötti megállapodás eredménye. Ezt erősítette meg a Vigyázó! blog értesülése is, amely szerint a török nagykövetség felvette a kapcsolatot a X. kerületi önkormányzattal, és tárgyaltak is a projektről. Ezt a kerület fideszes polgármestere, Kovács Róbert az Indexnek megerősítette. Az időpontokban van némi ellentmondás, ugyanis Kovács szerint 2014 decemberében keresték őt meg személyesen, míg az Index úgy tudja, hogy a kapcsolatfelvétel már a tavaly őszi önkormányzati választások előtt megtörtént.

Hárítás

Arról pedig végképp semmit nem lehet tudni, hogy a projekt szerepelt-e az utóbbi időkben különösen intenzívvé vált török–magyar kormányközi tárgyalásokon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma – ahová a vallásügyi államtitkárság tartozik – nem tud a tárgyalásokról. A Külkereskedelmi és Külgazdasági Minisztérium sajtóosztálya a török fél mecsetépítési szándékáról ugyan tud, de az ügyben nem folytattak tárgyalásokat Ankarával, mert a kérdés nem tartozik a tárca hatáskörébe. Hárított a Fővárosi Önkormányzat is, amelynek kommunikációs igazgatója, Szűcs-Somlyó Mária közölte: a Főváros a kérdésben sem engedélyezési, sem döntési kompetenciával nem rendelkezik.

A történet újabb fordulataként megszólalt a miniszterelnök is. Orbán Viktor az Index tudósítójának érdeklődésére meglehetősen dodonai választ adott. A konkrét kőbányai mecsetépítést nem említette, de azt mondta, hogy Magyarországon sok költségtérítéses képzésben részesülő, javarészt vallásos külföldi diák tanul, akik nem tudják hol gyakorolni vallásukat. „Ők elég komoly összegeket fizetnek, van olyan vidéki egyetemi város, amelyet jószerivel az arab világból érkező diákok tartanak fönn” – jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy hivatalosan még nem tárgyaltak a mecsetről, de foglalkozni kell a kérdéssel. (A mecsetépítéssel szakértői szinten biztosan foglalkozott a kormány: lapunk birtokában van az a háttérjelentés, amely a magyarországi építési szabályozás fényében vizsgálja a lehetőségeket – lásd kapcsolódó cikkünket).

Végül Tarlós István öntött tiszta vizet a pohárba az Indexnek nyilatkozva. A főpolgármester elmondta, hogy rendszeresek a tárgyalások Törökország budapesti diplomatáival és a megbeszéléseken a mecset ügye is előkerült. Tarlós az olimpiai pályázatot nem említette, viszont kijelentette, a legfrissebb információk szerint a török fél a X. kerületben kinézett fővárosi tulajdonban lévő területtel kapcsolatban meggondolta magát. A főpolgármester szerint tehát egyelőre nincs olyan helyszín, amely a török és a magyar félnek is megfelelne a mecset számára.

Az Index beszélt kőbányai önkormányzati forrásokkal is, akiktől úgy értesült, hogy bár valóban voltak tárgyalások, a kerület nem lelkesedik annyira az ötletért, hogy a magyarországi muszlim központ is Kőbányára költözzön, mert egyes helyiek szerint a területen már több vallási és etnikai csoport rendelkezik kisebb városrész méretű központtal, ezért az óriás-mecset úgymond túllépné a környék befogadóképességét. Az anonim nyilatkozó valószínűleg a Hit Gyülekezete Gyömrői úti központjára, a hitéleti, oktatási és médiafunkciókkal is rendelkező Hit Parkra, valamint a kerületben élő jelentős létszámú kínai kolóniára utalt.

A nyilvánosság ereje?

72 óra sem telt el tehát, és az óriásmecset-építési terv – legalábbis most, és Kőbánya vonatkozásában – elvérzett. A terv irrealitását jelzi, hogy a 2011-es népszámlálás adatai alapján Magyarországon 5579-en vallották magukat az iszlám vallás követőjének. A KSH adatai szerint a muszlim hívők mintegy fele (2524 fő) él Budapesten, többségük 15-39 év közötti férfi. A közösség ráadásul több irányzatra oszlik, így egy kívülről erőltetett óriásberuházás sem a mérete, sem a célcsoportja alapján nem lehet hatékony megoldás.

A kérdés a médianyilvánosságnak köszönhetően politikai vitatéma lett, így az eddigi, színfalak mögötti egyeztetések helyett a jövőben már – remélhetően – a közvélemény tudtával keresnek megoldást a miniszterelnök által jelzett igényekre. A transzparencia talán az olyan, szinte zsarolással felérő nyomásgyakorlásnak is elejét veheti, mint amilyennel Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke „próbálkozott be” május elején az EMMI-nek írt levelében. Az atv.hu megszerezte a levelet, amelyben Bolek panaszt tett az „állami szintű iszlamofóbia” miatt, és ellenlépésekkel – például nemzetközi gazdasági bojkott megszervezésével – fenyegetőzött. Bolek azt is jelezte: részletes, angol és arab nyelvű jelentést készíttetett a szerinte kritikus magyarországi helyzetről, amelyet elküldenek a nemzetközi muszlim közösség szervezetei-hez és az arab nyelvű médiumokhoz.

A Bolek által hivatkozott Muszlim Világliga az iszlám szalafista irányzatának legfontosabb fóruma, elsősorban a szaúd-arábiai kormány finanszírozza működését. Fő küldetésének tekinti, hogy „anyagi forrásokat gyűjtsön mecsetek építéséhez és iszlám intézmények támogatásához”, valamint „felszólítsa a személyeket, közösségeket és államokat a sária törvényeinek követésére”. Bár a Világliga megfigyelő tagsággal rendelkezik több ENSZ-szervezetben, többször felmerült, hogy kapcsolatban áll szélsőséges iszlamista irányzatokkal, köztük a Muzulmán Testvériséggel és a Dzsamaal-i-Iszlami szervezettel. A szeptember 11-ei terrortámadások után amerikai nyomozók átvizsgálták a Világliga New York-i irodáit és egyik munkatársukat, Abdul Rahman Al-Amoundit terrorcsoportok finanszírozása miatt 23 éves börtönbüntetésre ítélték.

A levél hírére Bolek Zoltán közleményben reagált. Eszerint „eddig nem készítettünk negatív jelentést a magyarországi muszlimok helyzetéről (a levélben azonban azt állította, hogy a jelentés elkészült, csak még nem küldték el – a szerk.), mindezidáig azt jeleztük, hogy helyzetünk jobb több szemszögből is, mint a nyugat-európai muszlimoknak, hiszen eddig nem volt számottevő iszlámellenesség”.

Hogyan épülhet mecset Magyarországon?

A Hetek birtokába került a kormányzat részére készült előkészítő dokumentum, amely a mecsetépítés kérdését vizsgálja a magyarországi építési szabályozás tükrében. Az alábbiakban ezt ismertetjük röviden.
A tanulmány összefoglalja az általános szabályokat, de a zárórészben külön is részletesen értékeli a tervezett kőbányai helyszínt. A leírtak alapján mecsetet (vagy templomot, zsinagógát) építeni nem könnyű Magyarországon, ha nincs konszenzus egy projekt körül, a hatóságok szinte biztosan találnak okot az elutasításra.
Az összeállítás szerint a magyar jogszabályok nem tartalmaznak kifejezetten olyan szabályozást, mely szerint templomot, illetve vallásgyakorlásra rendelt más helyet csak vallási közösség (vagy bevett egyház) építhet. De ez csak a látszat: az egyházügyi törvény értelmében a templom és vallásgyakorlásra rendelt hely – a szertartások és a belső szabályok szerinti működés zavartalansága érdekében – fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül. Ebből a tanulmány szerint követ-keztethető az, hogy templomot, illetve más liturgikus épületet csak vallási közösségek (a bevett egyházak és vallási egyesületek is) létesíthetnek.
Nincs korlátozás viszont település szempontjából: hitéleti célú építmény „nagyvárosias környezetben is” működhet. Ez feltételezi azt, hogy olyanok is „részesülnek” az adott vallási szolgáltatásból, akik ezt nem igénylik, például a müezzin napi többszöri kántálásából.
Az építkezéshez szükséges területet meg lehet vásárolni normál kereskedelmi forgalomban, lehet önkormányzattal egyeztetni telek biztosításáról, illetve állami tulajdonban lévő területet is lehet ilyen célra biztosítani.
Az Országgyűlés törvényben ingyenesen tulajdonba is adhatja ezt, bár – mint a tanulmány megjegyzi – ez „természetesen nem kötelező”.
Ha meg is van a telek, az építkezéshez szükséges engedély kiadása a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik, ami szakmai hatósági eljárás, természetesen a megfelelő előírá-sok betartását a hivatalnak érvényesíteni kell. Egy adott telekre – ha magántulajdonban van, akkor is – helyi vagy központi hatóság különféle (változtatási, telekalakítási, építési) tilalmakat rendelhet el, általában maximum három évre.
További speciális szabály, hogy egy kormányrendelet szigorúbb követelményeket ír elő a tömegtartózkodásra szolgáló építményekre. Ezen rendelet értelmében ilyen típusú építménynek minősül az, ahol „tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.” A szigorított feltételek részletesebb kivitelezési dokumentációt írnak elő: részletes szervizkönyvet kell vezetni, 20 évenként felül kell vizsgáltatni az épületet tűz-, egészség-, élet- és katasztrófavédelmi szempontokból.
A kőbányai helyszín részletes értékelése után a tanulmány általánosságban leszögezi, hogy „az adott területen érvényes helyi szabályozási terv átminősítése több évig is elhúzódhat.” Akadálya lehet egy építkezésnek az adott területre érvényes magassági korlátozás (ez a minaretek esetében fontos szempont, nem véletlen, hogy a svájci népszavazással megerősített tilalom is erre vonatkozott), a százalékos beépítettséget kimondó szabály, besorolási övezet, speciális építésügyi szabályok is.
A folyamatot viszont fel lehet gyorsítani, ha elkészül egy, a BM által az önkormányzatok részére kibocsátandó leirat azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok tekintsék át, vizsgálják felül a közösségi célú épületekre vonatkozó szabályozási terveiket, például liturgikus célú épületek létesítését illetően.