Kereső toggle

Eger ostroma 2.0

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mind több arab érdekeltség „térképére" kerül fel Eger városa, amely - Heves megyével együtt - látványosan nyit az iszlám világ felé. A helyi fideszes vezetés szerint gazdasági-kulturális kapcsolatok kiépítéséről van szó, amely anyagilag is meg fog térülni. A kritikusok viszont az arab lobbi térnyeréséről és egyéni érdekekről beszélnek. Akár így, akár úgy, Magyarországnak, úgy tűnik, számolnia kell az iszlám térnyerésével - még ha ez egyelőre nem is okoz olyan feszültségeket, mint Nyugat-Európában.

Dobó István forog a sírjában - fakadt ki a Hetekenek egy Eger gazdasági-kulturális életét jól ismerő közéleti személy. Megjegyzésével az utóbbi hónapokban a városban szerinte tetten érhető arab-iszlám lobbitevékenységre utalt. Az események kronológiájában először egy decemberi városi közgyűlési határozatra érdemes utalni, amely mintegy 3 millió forint költségvetési támogatáshoz juttatta az Al-Gharnati Alapítványt. Habis László polgármester reményét fejezte ki, hogy a szervezet olyan konferenciákat és kiállításokat szervez majd, amelyekből a megyeszékhely profitálhat. Az ellenzék szerint viszont nem biztos, hogy a megszorítások kellős közepén ilyen célra kellene pénzt áldozni, és kétségeiket növelte az a tény is, hogy a  muzulmán Korán-tudósról elnevezett alapítvány az önkormányzati döntés előtt néhány nappal lett bejegyezve. A Heves megyei önkormányzat azután márciusban újabb 2 millió forinttal támogatta az Al-Gharnati Alapítványt. A közgyűlés egyik, neve elhallgatását kérő tagja lapunknak úgy vélekedett, hogy a hirtelen jött arab-magyar barátság mögött személyes érdekek állhatnak. Bár nevet nem említett, egy egri internetes fórumon az egyik hozzászóló idézte Horváth László fideszes honatya és megyei kormánybiztos életrajzát, amely szerint a politikus - akit 2002-ben választottak meg az Interparlamentáris Unió magyar csoportján belül a Magyar-Arab-öböl országok baráti tagozatának elnökévé - kiváló arab kapcsolatokat ápol. „Az üzleti életben kezdtem el dolgozni az Egyesült Arab Emirátusokban (...) Cégünk több területen is tevékenykedik: európai vállalatok számára végez piackutatást, üzleti partnerek felkutatásával foglalkozik; megújuló energiaforrások kiaknázását elősegítő magyar találmányok számára igyekszik befektetőket találni; sportlovakat értékesít az Emirátusba és Katarba" - írta a politikus.

Az iszlám világgal való kapcsolatfelvétel jól indult Egerben. Januárban Egyiptom titkai címmel nyílt kiállítás az Agria Parkban, és az eseményen részt vett Aly Houssam Eldin El-Hefny Mahmoud, Egyiptom magyarországi nagykövete is, aki Eger és Egyiptom együttműködési lehetőségeiről is tárgyalt Habis László polgármesterrel, aki hangsúlyozta: szeretné, ha Egerben több olyan rendezvényre kerülne sor, amellyel az arab világot közelebb hozhatják az emberekhez. Márciusban pedig a Szaúd-Arábiai Királyság magyarországi nagykövete, Nabeel Khalaf Ahmad Ashour látogatott a városba. A vizit fő témája egy júniusra tervezett egri iszlám konferencia volt, amely a vallások, kultúrák közötti párbeszédről szól, de gazdaságetikai és finanszírozási kérdésekkel is foglalkozik majd.

Az ügyben az Al-Gharnati Alapítvány elhárította megkeresésünket, és lapzártánkig Horváth László megyei kormánymegbízottat sem sikerült elérni. Ugyanakkor egy helyi forrásból úgy értesültünk, hogy az alapítvány életre hívóinak logikája szerint a gazdasági válság a „bizonyos pénzügyi körök által irányított" nyugati bankrendszer és fiskális politika csődjét bizonyította. Mindeközben a teljesen más erkölcsi alapokra épülő arab-iszlám bankrendszer gond nélkül vészelte át ezt az időszakot, tehát érdemes figyelmünket az arab térségre fordítani, és szorosabbra fonni a gazdasági kapcsolatokat.

Hasonló véleményen van Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője is, aki örömmel látja, hogy a magyar kormány is nyit az arab-muzulmán világ felé, és tapasztalatai szerint a hazai muszlimokkal sem olyan elutasító a jelenlegi kabinet, mint az elődjei. Orbán Viktor többször volt Katarban, ellátogatott Egyiptomba, fogadta a palesztin minisztertelnököt, és Bolek szerint folyamatban van az Arab Emirátusokkal való kapcsolat megerősítése, amiben ők is segítenek. „Magyarországnak nincs akkora súlya az iszlám világban, mint amekkora lehetne" - állította, és annak ellenére sérelmezi a muzulmánok rendre visszatérő leterroristázását, hogy korábban éppen ő nyilatkozta azt a konkurenciának számító Iszlám Egyház vezetőjével, Saleh Tayseerrel kapcsolatban, hogy olyan pénzeket is elfogadtak, amelyeket nem kellett volna. „Mi nem kapcsolódunk  sem a Muzulmán Testvériséghez, sem máshová, függetlenek vagyunk. Jó kapcsolatokat ápolunk Törökországgal, és most alakul egy bosnyák vonal, hiszen annak idején, a Monarchiában szoros volt az együttműködés velük" - hangsúlyozta.

Az Iszlám Egyház a hírek szerint attól az al-Haramain Alapítványtól kapott támogatást, melyet korábban terrorizmussal vádoltak meg és az ENSZ tiltólistájára is felkerült. Az al-Kaidához köthető szervezet a Balkánon katonai táborokat is működtetett, úgy, hogy közben Boszniában például „kulturális, oktatási és sportegyesületként" volt bejegyezve.

Saleh Tayseer minderre azt mondta lapunknak, hogy az al-Haramain szervezet már évek óta nem is működik, ők pedig csak két kisebb, néhány százezer forintos adományt kaptak tőlük, ami azért szúrja Bolek Zoltán szemét, mert nem ők voltak a címzettek. Sajtóhírek szerint viszont Szaúd-Arábiából, vélhetően ettől az alapítványtól kapták azt a 120 millió forintos támogatást is, amelyből a Budaörsi úton egy telket vásároltak, hogy azon mecsetet és iszlám kulturális centrumot építsenek fel. Ez a terv időközben a lakosság és az önkormányzat ellenállásán megbukott, így az Iszlám Egyház jelenleg arra vár, hogy az önkormányzat egy alternatív területet ajánljon fel a számukra. A vádakra Saleh Tayseer azt mondta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálata szerint gazdálkodásuk átlátható, és nem fogalmazható meg velük szemben terrorgyanú. 2004-ben - Mose Kacav izraeli elnök budapesti látogatása előtt - terrorfenyegetés előkészülete miatt letartóztatták ugyan, de a vád alaptalannak bizonyult, és a bíróság kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre ítélte a magyar államot.

„A kulturális központtal az volt a célunk, hogy erősítsük a Magyarország és az iszlám világ közötti gazdasági kapcsolatokat. Ezt bizonyos erők megakadályozták" - jegyezte meg a palesztin doktor, aki szerint a magyar termékeknek kiváló híre volt a hetvenes-nyolcvanas években az arab országokban, és a nyitottság ma is megvan felénk.

Arab–magyar barátság

Nem hazai civil szervezetként, hanem az Egyesült Királyságban bejegyzett vállalatként működik a tavaly szeptemberben létrejött Arab–Magyar Baráti Társaság, amely a napokban nyílt panaszlevelet írt a Heves Megyei Hírlapban. Kulcsár István elnök és barátai két, közterületre kiragasztott Mohamed-karikatúrát ábrázoló fotó kapcsán emelték fel szavukat (mint ismert, az iszlám tiltja a próféta ábrázolását). Az elnök nem érti, hogy az orgánum miért nem reagált panaszukra, és állítása szerint az ügyre már arab hírcsatornák is felfigyeltek. Kulcsár egyébként nem muszlim vallású, hanem gyakorló keresztény, viszont – ahogy fogalmaz – elismeri az iszlám vallás értékeit. „A mintegy százfős baráti társaságon belül csak ketten vagyunk keresztények, a többiek muszlimok, jelentős részük arab származású” – tett hozzá egy másik meglepő információt az elnök, aki „civilben” nyugdíjas rendőrtisztként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanul jogot, és most ismerkedik az arab nyelvvel. A kereszténység és az iszlám közötti ellentmondást nem tartja jelentősnek, mint mondta, a két világvallás viszonyát a cionizmus zavarja csak meg. Hangsúlyozta, hogy politikai tevékenységet nem folytatnak, de ha mégis ezt tennék, akkor a Jobbik felé nyitnának. Az elnök azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy szívükön viselik a „palesztin nép ügyét”, és jó kapcsolataik vannak többek között Tunéziával, Szíriával és Egyiptommal is.