Kereső toggle

Csúcsfejek - Orbán bemutatta kiválasztottait

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szakértők előszeretettel hasonlítják a felálló minisztériumi rendszert a francia félelnöki modellhez, ahol a kormányfő csak a közigazgatási apparátus működtetésével bízza meg kormányát, miközben saját politikai játékterét a lehető legszélesebbre tágítja. A létrejövő struktúra legalább ennyire magán viseli a német államigazgatási rendszer jegyeit is, amennyiben a politikai és szakállamtitkári gárda együttműködésre alapozza a csúcsminisztériumok valódi működését. Egyelőre nem ismerjük a leendő kormány nyolc minisztériumának pontos feladatkörét, azt azonban enélkül is megállapíthatjuk: az elmúlt öt évtized legnagyobb közigazgatási átszervezése kezdődött el a hét elején.

A leendő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője és a miniszterelnök-helyettes a korábbi frakcióvezető, Navracsics Tibor lesz. Az angolul felső, szerbhorvátul pedig középfokon beszélő politológus-jogász az első Fidesz-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal Sajtó- és Információs Főosztályának vezetője volt, 2002-től a Fidesz-frakció politikai elemző főosztályát vezette, majd frakcióvezető lett. Orbán Viktor már múlt csütörtökön bejelentette, hogy a veszprémi politikus feladatai közé tartozik majd a kormányzati munka koordinálása is, ami de facto azt jelenti, hogy míg a kormányfő stratégiai és elvi döntéseket hoz majd, a napi munka irányítása Navracsicsra hárul.

Hivatalosan még meg nem erősített információk szerint a politikai államtitkár, a KDNP-s Rétvári Bence, a közigazgatási államtitkár pedig Gál András Levente lesz. A Heti Válasz úgy tudja,  államtitkári szinten az igazságügyért Répássy Róbert lesz felelős, a romaintegrációt, kisebbségeket érintő témákon Balog Zoltán dolgozik majd, a kormányzati kommunikáció felelőse pedig Kovács Zoltán lesz.

Orbán helyettese

A „szíve csücske" az egyházak ügye a KDNP elnökének, aki a második Orbán-kormány általános kormányfő-helyettese lesz. A teológus végzettségű Semjén Zsolt a kormányban a vallásélet szervezeti igazgatásának felügyeletén kívül a nemzetpolitikai ügyek irányításában is csilloghat. Semjén először 1994-ben, a KDNP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, ahol jegyzővé választották, de 1997-ben több párttársával együtt kizárták a pártból és a frakcióból. Ekkor az MDF-hez csatlakozott. A politikus 1996-ban megkapta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docensi kinevezését, szabadidejében saját bevallása szerint az új vallási mozgalmak történelmi egyházakra vonatkozó kihívásait kutatja.

A politikus, aki önnön tudatának legfőbb építőköveiként a pápai szociális enciklikákat említi, 2002-ben az újjáalakult KDNP elnökhelyettese, majd Varga László halála után, 2003-ban a párt elnöke lett. Elnöki programja szerint pártja a Fidesz vezette polgári szövetség keretein belül, de önálló politikai arculattal rendelkező pártként kívánt működni.

„A bukott szocialista kormány nem tudta annyira lerombolni az országot, hogy az emberek segítségével mi ne tudjuk újraépíteni" - hirdeti a kettős állampolgárság megadását morális kötelességként definiáló leendő miniszter saját Facebook-profilján.

Az „oligarcha"

A vagyongazdálkodási csúcsminisztérium élére Orbán Viktor az 54 éves, korábbi Bibó-kollégista üzletembert, Fellegi Tamást helyezi. Fellegi 1999 és 2001 között a Matáv kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese volt, később, az Euroatlantic Rt. vezérigazgatójaként az Orbán-kormány informatikai kormánybiztosságának tanácsadójaként közreműködött a távközlési liberalizáció, illetve a postai szolgáltatások szabályozásának kialakításában. A közvélekedés szerint a nyilvánosságot inkább kerüli, de a kormányváltást követően jobboldali sajtómágnás lett. Infocenter nevű cégcsoportjába a Heti Válasz mellett a Class FM és a Lánchíd Rádió is beletartozott - a cégben tulajdonolt 52 százalékos részesedését április 23-án üzletfelének, Nyerges Zsoltnak és Stumpf Istvánnak adta át.

Az elemzők szerint Fellegi lesz a „leggyengébb láncszem" a kormányban, ugyanis őt az MSZP már a bejelentés napján támadta azzal, hogy személyében egy „oligarchára akarják bízni az oligarchák elleni küzdelmet". A jövőről szűkszavúan nyilatkozó nemzeti vagyongazdálkodásért felelős miniszter szerint tárcája a gazdasági stratégiáért, a programalkotásért, az irányokért lesz felelős, míg a Matolcsy György által irányított nemzeti gazdálkodási minisztérium fogja a kormány által meghozott döntéseket végrehajtani. Leszögezte: a korábbi nagyberuházásokat felül fogják vizsgálni.

A Széchenyi-terv atyja

Az említett Matolcsy György már az első szabadon választott kormányban is államtitkári hivatalt viselt. A Széchenyi-terv atyja, az állami támogatású vállalaterősítés és a belső fogyasztás ösztönzését hirdető program zászlóvivője viszonylag későn, csak 2003-ban lépett be a Fideszbe, s az első Orbán-kormány megalakulásakor nem is vállalt szerepet, amíg 2000-ben gazdasági miniszter nem lett. A nemzetgazdasági tárca vezetője Fellegihez hasonlóan szintén úgy tudja, hogy stratégiát alkot, nem pedig végrehajt majd a jövőben. Szerinte a „pénztáros" Varga Mihály lesz.

Aki rendet tesz

Az újjáalakuló belügyminisztérium vezetője a volt országos rendőrfőkapitány, Pintér Sándor lesz - hacsak a 2006-os rendőri intézkedésekre vonatkozó kijelentése nem módosítja a kilátásokat (lásd cikkünket a 4. oldalon). Az altábornagy-jogász 1991-ben budapesti rendőrfőkapitányként csak arra tett ígéretet, hogy „a budapesti Belvárost meg fogják tisztítani a pénzváltóktól, a prostituáltaktól és a homoszexuálisoktól", majd hét évvel később belügyminiszterként azzal a robbantássorozattal kellett zöld ágra vergődnie, amiért két évvel korábban az akkori belügyminiszter, Kuncze Gábor menesztette az országos rendőrfőkapitányi székből. Pintért az elmúlt években több ügyben is bíróság elé citálták, de bűnössége soha nem bizonyosodott be. A pályafutását gépkocsivezetőként indító exrendőr nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított: az Eclipse-ügyben is megnevezett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t. (Az Eclipse-ügyként elhíresült, összesen 11,4 milliárd forint értékben végrehajtott gyanús átutalások és készpénzfelvételek miatt a VPOP által indított nyomozás összesen húsz céget érintett.)

„Szeretném mihamarabb éreztetni, különösen a kistelepüléseken, kisfalvakban az állampolgárokkal azt, hogy megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén" - nyilatkozta bemutatása után a korábban önmagát közepes köztisztviselőnek nevező politikus. Nehéz lesz a keménykezű, munkamániásnak tartott exrendőr dolga: a Fidesz három csapást és háromezer rendőrt, legfőképpen pedig rendet ígér.

Az ezredes és a többiek

Meglepetés volt viszont Hende Csaba személye a honvédelmi tárca élén: ide a közvélekedés a honvédelmi bizottság kereszténydemokrata alelnökét, Simicskó Istvánt várta. De Simicskó csak parlamenti államtitkár lesz, míg az Antall-kormány idején már a Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkáraként, valamint igazgatási és jogi főosztályvezetőjeként, majd kabinettitkáraként dolgozó Hende csúcsminiszter.

Bár politikai pályafutását az MDF-ben kezdte, Hende 2004-től a Fideszben politizál. A két ikerlányára büszke, szombathelyi származású tartalékos honvéd ezredes legnagyobb politikai sikerének a kétharmados honvédelmi törvény átpaszírozását tartja, 1993-ban ugyanis ő vezette a hatpárti egyeztetést a javaslat kapcsán. De nem is áll távol tőle a szervezés: 2002 és 2005 között ő koordinálta a polgári köröket -163 ezer embert, 11 ezer polgári körben. „Futottam ezerfelé" - kommentálta ezt az időszakot az Indexnek adott interjújában.

Az Esti Showdert kedvenc tévéműsorának tartó Hendétől nem áll távol a showmanség: 2006-ban úgy akarta meggyőzni a közvéleményt testi épségéről, hogy nyilvánosan megmutatta gerincműtétjének sebeit.

A vidék hangja

Hendéhez hasonlóan jogász a vidékfejlesztéssel megbízott karcagi polgármester, Fazekas Sándor is, aki nemcsak a vidék életnívójának fejlesztéséért és a mezőgazdaság fellendítéséért fog dolgozni, hozzá tartozik majd a vízgazdálkodás, a természet- és a környezetvédelem is.

A 47 éves városvezető-honatya politikai pályájának kezdete előtt a SZIM Karcagi Gépgyár Rt.-nél dolgozott jogtanácsosként. Az utazni, bringázni és olvasni szerető országgyűlési képviselő eddig nem nagyon nyilatkozott agráriumot érintő kérdésekben. Első parlamenti ciklusában, 1998 és 2002 között a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt, egy évig a költségvetési bizottságban, három évig pedig az emberi jogi

bizottságban dolgozott. Képviselői indítványai vidékfejlesztési ügyeket érintettek: aggódott a kisvasutakért, illetve a szabadtéri rendezvények közegészségügyi biztonsága miatt.

A professzor és a Szent Jobb

A legnagyobb kihívás előtt mégis az egészségügyet, az oktatást, a kultúra és a szociális területeket összefogó humántárca vezetője áll.

A pécsi orvosi egyetemen végzett, 71 esztendős Réthelyi József professzor neve ismerősen cseng a tudományos életben: volt már a SOTE rektora, vezette a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját, de 1994 és 2004 között a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója is volt. Német

felmenői jelentős vagyonnal bírtak (övék volt a Hungária, a Király és a Rómaifürdő is), amit azonban az államosításkor elvettek tőlük. A ma már a Magyar Tudományos Akadémia doktori címével is rendelkező kutatót a gerincvelő szerkezetének kutatásáért számos kitüntetéssel jutalmazták. Tagja a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának és a Professzorok Batthyány Körének is.

Réthelyi 2000 óta a Semmelweis Egyetem, Szentágothai János Idegtudományok Doktori Iskoláját vezeti, de közben dolgozott és tanított már Ukrajnában, Párizsban és az Egyesült Államokban is. Vezetési ismeretei is vannak, hiszen 1990-ben a népjóléti tárca főosztályvezetője, míg 1998 és 1999 között az Oktatási Minisztérium Tudományos Ügyek Főosztályának vezetője volt.

Réthelyi Miklós korábban az esti imádság tanúságtevője volt a jezsuitáknál, olvasható az atv.hu-n, s 1999-ben az ő vezetésével vetették röntgen- és endoszkópos vizsgálat alá a Szent Jobbot. A vizsgálat után ugyanis jegyzőkönyvbe vették, hogy „e minden bizonnyal érdekes eredményekkel járó vizsgálatnak csak akkor van értelme, ha mind az egyház, mind a tudomány részéről kikristályosodnak azok a kérdések, amelyekre szent királyunk testi valójával kapcsolatban egyedül ezektől a genetikai vizsgálatoktól várható felelet".

A professzor szerint tárcájának dolga a széles értelemben vett kultúra fejlesztése lesz - ebben segíthetik majd államtitkárai, Hoffmann Rózsa és Soltész Miklós KDNP-s képviselők az oktatási és a szociális államtitkári poszton, Szócska Miklós egészségügyi szakállamtitkárként, kultúrfronton pedig Halász János, az első Orbán kabinet kulturális államtitkára és Szőcs Géza erdélyi költő.

Martonyi újratöltve

Borítékolni lehetett, hogy Martonyi János viszi a külügyi tárcát. Feladatai közé tartozik majd az ország tekintélyének a helyreállítása is - legalábbis Orbán szavai szerint. 2007-ben a volt külügyminisztert Kende Péter újságíró ügynökmúlttal vádolta, amiért Martonyi polgári pert is indított ellene. Akkor Martonyi úgy nyilatkozott, hogy nem volt hálózati személy: „Nem végeztem hálózati tevékenységet, nem működtem együtt az állambiztonsági szervekkel, nem voltam informátor. Ezzel szemben huszonöt éven keresztül ellenséges személyként tartottak nyilván (...) Amiről ez a támadás szól, feltehetően azok a beszámolók, amelyeket a hatvanas évek második felében a tanulmányutamról írtam, az akkor hatályos rendelkezések szerint." Ezt a bíróság is így látta.

Az angolul, franciául és németül beszélő jogász miniszterhelyettes, privatizációs kormánybiztos volt a rendszerváltás előtt, majd 1991 decembere és 1994 augusztusa között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. 1994-től ügyvédként dolgozott, majd az Orbán-kormány bukása után visszament a Baker&McKenzie nemzetközi ügyvédi irodához. 2003-ban a Fidesz átalakulása során belépett a pártba, a Szabad Európa szakcsoport vezetője. Jelenleg a Fidesz Szabad Európa Központjának elnöke. A szintén újrázó miniszter tárcájához tartoznak majd az európai és a határon túli magyarok ügyei is.

Olvasson tovább: