Kereső toggle

Salit tizedes megmentése

Közel ezer napja a Hamasz fogságában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hamasz szerint az izraeli választás eredményeként „nehezebbé válik Gilad Salit kiszabadítása”. Legutóbb a távozó miniszterelnök, Ehud Olmert beszélt arról, hogy még az új kormány megalakulása előtt kiszabadulhat a két és fél éve elrabolt izraeli katona. Mivel Izraelnek drága árat kellene fizetnie (a Hamasz több mint ezer bebörtönzött palesztin foglyot, köztük számos tömeggyilkost követel), ezért Netanjahu és Livni szeretné, ha erre még Olmert miniszterelnöksége alatt sor kerülne. Salit sorsa jelképpé vált, és így a kampányban is fontos szerepet kapott.
2006.június 25-én kora reggel 8 palesztin terrorista egy a Gázai övezetből kiinduló csempész alagúton keresztül átlépte az izraeli határt, és megtámadta a legközelebbi katonai bázist. Ugyanebben az időpontban egy rakéta-, és több gránáttalálat is érte az ott állomásozó tankot, amit négy izraeli katona vezetett. A támadás következtében a tank parancsnoka és még egy katona azonnal meghalt, egy katona pedig megsebesült. A negyedik katonát, aki a vállán sérült meg, a terroristák magukkal hurcolták Gázába.
Az elrabolt katona, Gilad Salit tizedes ekkor mindössze húszéves volt. Másnap a palesztinok kijelentették, hogy hajlandóak információt adni Giladról, ha Izrael szabadon bocsátja az államban fogva tartott összes női és 18 éven aluli szigorúan ellenőrzött palesztin foglyot. A túszejtők két nappal később már ezer elítélt elengedését követelték. További két nap múlva 24 órás ultimátumot adtak feltételeik teljesítéséhez. Néhány órával később Izrael bejelentette, hogy nem enged a terroristák követeléseinek. Azóta 963 nap telt el, és Gilad hollétéről hivatalosan továbbra sincs hír.
Salit 2005-ben kezdte meg kötelező katonai szolgálatát az Izraeli Hadseregben. Gyenge egészségi állapota ellenére önként jelentkezett egy harci alakulatba, mivel bátyja, Joel nyomdokaiba szeretett volna lépni, aki szintén egy fegyveres egységhez tartozott. Mivel Gilad izraeli-francia kettős állampolgár, elrablása óta édesapja, Noam Salit már többször is találkozott a francia miniszterelnökkel. Noam legutoljára két hete járt Párizsban, ahonnan bizakodva tért haza, miután Nicholas Sarkozy megígérte, hogy mindent meg fog tenni, hogy Gilad kiszabadulhasson a Hamasz fogságából. Sarkozy ennek érdekében beszélt Basar Asszad szír elnökkel, és biztosítékot kért arra, hogy Gilad egyáltalán életben van.
Noam Salit – bár részleteket nem árulhatott el –, úgy tudja, hogy Sarkozy pozitív választ kapott. Az apa optimizmusát azonban mérsékelheti az a tény, hogy Giladért cserébe a Hamasz nemcsak a gázai határok újbóli megnyitását követeli, hanem több mint ezer fogva tartott terrorista szabadon bocsátását is. Az elítéltek közt többen izraelieket gyilkoltak meg vagy tömeggyilkosságot terveztek, mint például Marvan Barguti is, aki jelenleg ötszörös életfogytig tartó börtönbüntetését tölti.
Bár az Izrael által a Hamaszra mért januári büntető hadjárat egyik fő célja Gilad hazahozatala volt, ebből a szempontból egyelőre nem nevezhető sikeresnek a hadművelet. Korábban már több figyelmeztetés is érkezett palesztin részről, hogy ha Izrael megpróbálja kiszabadítani Giladot, ez azonnali kivégzéséhez fog vezetni. Figyelmeztető előjel, hogy 1994-ben, amikor az izraeli hadsereg egy elit alakulata megkísérelte kiszabadítani egyik elrabolt katonáját, a Hamasz terroristái azonnal megölték az izraeli túszt.
Salittal kapcsolatban a Hamasz egyik vezető képviselője, Ajman Taha az al-Hajjat londoni székhelyű arab nyelvű lapnak nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások ugyanott fognak folytatódni, ahol az izraeli megtorló hadműveletek előtt álltak. Ehud Olmert miniszterelnök azonban a napokban George Mitchell amerikai közel-keleti megbízottnak azt mondta, hogy a gázai határátkelők megnyitását mindenképp Gilad sorsától teszi függővé, és már az is az „Öntött ólom” hadműveletnek köszönhető, hogy felgyorsultak a tárgyalások Gilad ügyében.
További pozitív fejlemény, hogy a palesztin Ma’an hírügynökség egy Hamasz-szóvivőtől úgy értesült, miszerint a Hamasz a fegyverszüneti megállapodással együtt hajlandó az elrabolt katona, Gilad Salit ügyét is tárgyalni, amiért cserébe az „ostrom megszüntetését és a határátkelők megnyitását” követelik. A szóvivő kijelentette, hogy a Hamasz kész feladni az izraeli civilek elleni rakétatámadásokat, de a fegyvercsempészetet semmiképp nem fogják befejezni, mert az az ellenállás végét jelentené. Izrael közben felajánlotta, hogy Giladért cserébe beengedné Gáza területére az eddig tiltott termékek 75 százalékát, a maradék 25 százalék viszont olyan veszélyes anyagokat tartalmazó áru, amelyek fegyverkészítésre is alkalmasak lehetnek. Sala al-Bardavil, a palesztin parlament egyik Hamasz-képviselője a Ma’an hírügynökségnek azt is elmondta, hogy a mozgalom kész lenne már a héten elkezdeni a rabok cseréjét.
Gilad helyzete az izraeli választási kampány fontos részévé is vált. Nem telt el nap anélkül, hogy a pártszónokok valamilyen ígéretet, együttérző megjegyzést ne tettek volna Giladdal kapcsolatban. Saul Mofaz, a jelenlegi kormány közlekedésügyi minisztere például azt ígérte, hogy Giladot mindenképpen haza fogják hozni, mert Izrael állam „egyetlen fiáról sem mond le”, és meg akarják mutatni a katonáiknak, hogy soha senkit nem hagynak hátra a harcmezőn. A Hamasz vezetőit pedig azzal fenyegette meg, hogy ha Salit nem láthatja meg a napfényt, akkor ők se számítsanak rá. A kampány során Ehud Barak hadügyminiszter is hangsúlyozta, hogy Izrael kész „súlyos árat fizetni” Salit hazahozataláért.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább: