Az összeomlás szele

Október elején összeomlottak Oroszországban az értékpapírpiacok. Az egyik legjelentősebb orosz mutató, az RTSZ-index egy nap alatt 19,1 százazlékot esett, aminek következtében kétszer is leállították a tőzsdét. A válság megfigyelhető volt a Moszkvai Bankközi Valutatőzsdén (MMVB) is, ugyanazon a napon háromszor is leálltak az ügyletkötések.
A zuhanás listavezetőivé a Norilszkij Nikel, az Oroszországi Takarékbank, a Lukoil olajkitermelő vállalat és a Gazprom váltak. Utoljára ilyen mértékű tőzsdeindex-esésre csak 11 évvel ezelőtt, 1997 októberében volt példa, még a jelcini „káosz” idején.
A point.ru internetes portál október 7-én, a válság második napján arról tudósított, hogy „egyre kevesebb remény marad az orosz piac megmentésére. A piacnak gyakorlatilag nincs mibe kapaszkodnia, hogy legalább valamelyest visszanyerje a néhai helyzetét”.
Október 8-án reggel az orosz tőzsdék nem tudtak munkába lépni. A Tőzsdei Piacok Föderális Szolgálata döntése alapján a kereskedés kezdetét 10-ről 13 órára csúsztatták el. Addigra már egy sor értesülés és állítás keringett arról, hogy a pénzügyi krízis egyre súlyosbodik Oroszországban.
A ProCredit online brókerügynökség elemzése szerint az oroszországi bankok egyharmada leállította a hitelkérelmek elfogadását, miközben az elutasított hitelkérelmek száma a kétszeresére nőtt, az igénylők iránt támasztott követelmények pedig egyre szigorodnak. Szeptemberben még arról beszéltek, hogy a kötelező önerő 20 százalékkal nő, most már 30 százalékról van szó.
A szakértők azt állítják, hogy a hitelpiac legkorábban a következő évben állhat helyre. A bankoknak láthatóan nincs elég készpénzük. Az öt legnagyobb orosz bank közül az egyik, a Gazprombank 10 milliárd rubeles (400 millió dolláros) kötvénykibocsátást jelentett be. Dmitrij Medvegyev elnök közölte, hogy a legnagyobb bankok állami támogatást kapnak hitel formájában, melynek az értéke eléri a 950 milliárd rubelt (38 milliárd dollárt), és legkevesebb 5 évre lehet igényelni.
A hirtelen összeomlások elkerülésére új szabályokat és intézkedéseket vezettek be: leállítják a tőzsdei kereskedést 1-1 órára, amennyiben a papírok indexe több mint 5 százalékkal esik az előző napi záróárhoz képest. Ha az újbóli kezdés után több mint 10 százalékot esik az index, a kereskedést mindaddig leállítják, amíg a Tőzsdei Piacok Állami Felügyelete másképp nem dönt. Ugyanazon a napon a Putyin vezette kormány jóváhagyta Oroszország 2020-ig történő fejlesztési koncepcióját, melynek alapján „az orosz ipar technikai megújítása, az orosz állampolgárok jólé­tének emelkedése, valamint Oroszország egyik világpiaci hatalommá válása” fog bekövetkezni.
A bejelentések hatására némileg megnyugodtak a kedélyek, ugyanakkor egyelőre nehéz megjósolni a krízis következményeit. A kormány vonakodik a 2008. évi összesített infláció meghatározásától, de azt állítja, hogy „a rubel jelentősen nem fog esni”. Ennek ellenére a rubel veszít értékéből: két hónap alatt körülbelül 10 százalékkal lett olcsóbb a dollárhoz képest. Az árak gyorsan emelkednek, és nincsenek összhangban a hivatalos statisztikával. Az értékpapírok árfolyamának az alakulása kevésbé érdekli az oroszokat, hiszen kevesen rendelkeznek ilyenekkel. Az áruk és szolgáltatások drágulása viszont közvetlenül érint mindenkit, s ez a jelenlegi válság legsúlyosabb következménye.
A másik érzékeny pont a hitelezés felfüggesztése lett. A könnyen hozzáférhető és viszonylag olcsó hiteleknek köszönhetően kitört vásárlási láz lassan véget ér, ahogy csökken a lakáshitelek száma is.
Némi vigaszt az ingatlanárak csökkenése jelenthet, legalábbis a vevőknek: szakértői vélemény szerint az év végéig 10 százalékkal lesznek olcsóbbak az oroszországi lakások. Tartós válság esetén ez tovább fokozódhat, bár egyelőre Moszkvában és Pétervárott ez még nem nagyon látszik meg.
Az orosz kormány szerint a pénzügyi zavarok legfontosabb okozója az amerikai válság. Az ellenzék és sok szakértő ugyanakkor azt állítja, hogy legfőképpen Oroszország éles bejelentései és tettei súlyosbították a helyzetet. Az új hidegháború lehetőségétől félve a nyugati befektetők tőkekivonásba fogtak, ami azonnal meglátszott a gazdasági helyzeten.
Moszkva ezért próbálja javítani a viszonyát a Nyugattal. Igor Jurgensz elnöki szóvivő szerint „Dmitrij Medvegyev elnök és Vlagyimir Putyin miniszterelnök jól értik, hogy a kormánynak javítania kell a külföldi és főleg a belföldi befektetők hangulatán”. Figyelmeztetett, hogy Oroszország a „klasszikus stagfláció” helyzetébe kerülhet, mivel magas az infláció szintje, a kereslet pedig csökken. A jelzáloghitelek egyre szigorúbb elbírálása pedig az infláció mellett ronthat a lakosság életszínvonalán. Ez pedig nem kívánt politikai következményekkel járhat.
Putyin miniszterelnök bejelentette azt is, hogy létrejött egy különbizottság, amelynek a nemzetközi pénzügyi válságra adott operatív döntéseket kell meghoznia. Ugyanakkor azt javasolta Fehéroroszországnak, hogy át kellene térniük egy közös valutára ahelyett, hogy dollárban számítsák a két ország közötti kereskedelmet.
Nyilvánvaló, hogy a gazdasági helyzet egy sor olyan politikai lépésre készteti Moszkvát, melyekkel a nemzetközi súlyát kívánja növelni. Ennek függvényében értékelhető a 4 milliárd dolláros hiteljavaslat, amelyet Moszkva az államcsődbe sodródott Izlandnak nyújtana.
A legfontosabb pozitív mozzanattá pedig az válhat, ha Oroszország komolyan elkezdi fejleszteni a technológiát, modern ipart és infrastruktúrát hoz létre. A kőolajárak csökkennek, szakértők szerint hosszabb távon is. Ez pedig azt jelenti, hogy aktívabban kell fejleszteni a termelést és a szolgáltató szektort, mivel ez elengedhetetlen egy fejlett ország számára, és ez biztosíthatja az esélyét a válságokból való kilábalásra