Kereső toggle

Ellentétes vélemények az új pápáról

Akiért a harang szólt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hosszú utat tett meg a bajor Marktl am Inntől a Vatikánig Joseph Ratzinger, vagyis XVI. Benedek pápa. Az 1927-ben született Ratzinger katolikus családban nevelkedett fel, édesapja rendőr volt, aki náciellenes nézetei miatt szándékosan inkább kis városokban teljesített szolgálatot. 

A háború alatt Ratzinger 14 évesen belépett a Hitlerjugendbe. Életének erről a szakaszáról később sokat faggatták, de ő maga is megemlékezett a Föld sója cím? memoárjában. Ezek szerint a belépés kötelező volt, igaz, ennek ellenére ő mégsem akart tagja lenni a szervezetnek. Egy tanára rábeszélésére lépett be mégis, aki azzal érvelt, hogy nem kell a mozgalom aktív tagjának lennie, a bonyodalmak elkerülése végett azonban jobb lenne, ha lenne tagkönyve. 

Két évvel később Münchenben, a BMW gyárat védő légvédelmi ütegben teljesített szolgálatot, saját bevallása szerint azonban soha nem lőtt senkire. 1945-ben dezertált, majd amerikai fogságba esett, ahonnan rövid időn belül szabadult. 

Joseph Ratzingert 1951-ben bátyjával egyszerre szentelték pappá. 1959 és 1963 között a Bonn Egyetemen tanított, ezt követően került a Münsteri Egyetemre, majd a Tübingeni Egyetemre, ahol kollégája volt Hans Küng svéd teológusnak, akit később ő fosztott meg a katedrájától. 1969-ben visszatért Bajorországba, a Regensburgi Egyetemre, majd Rómába ment, ahol a II. Vatikáni Zsinaton Joseph Frings kölni bíboros tanácsadója lett. 

A legtöbb életrajz szerint Ratzinger ekkoriban még liberális teológusnak számított, még a később általa vezetett Hittani Kongregációt is kritizálta.

Saját bevallása szerint az 1968-as diáklázadások következtében lépett a konzervativizmus útjára, hogy megvédelmezze a hitet az elvilágiasodással szemben. 1977-ben München érseke lett, és még abban az évben bíborossá nevezték ki. Rajta kívül csak egy kardinális volt a mostani pápaválasztók között, akit nem II. János Pál jelölt ki bíborosnak, hanem VI. Pál. 

Olvasson tovább: