Kereső toggle

A világon az unió országaiban a legmagasabb az elvonás

Európai adópokol

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az európaiak magasabb adókat fizetnek, mint bárhol másutt a világon. Az Európai Unió 15 tagállamában az adók átlaga 40,5 százalék, az USA államaiban és az unión kívüli Svájcban 28,9 százalék, Japánban 27,3 százalék. Ha adóparadicsomnak nevezzük azokat a helyeket, ahol minimálisak az adók, akkor a Time magazin hasonlata szerint Nyugat-Európa lehetne maga az "adópokol". Mindehhez
a "kuriózumhoz" persze Magyarország is hozzáteheti a magáét. Amennyiben az MSZP által javasolt 48 százalékos adósávot a parlament elfogadja, lehet, hogy a világtörténelemben először Magyarországon elhangzik ez a mondat: "Főnök, fizetéscsökkentést kérek!" Ha ugyanis megvalósul eme negyedik adósávra vonatkozó elképzelés, bizonyos adókedvezmények megvonása esetén előfordulhat az a meglepő helyzet, hogy alacsonyabb bruttó fizetéssel valaki éves szinten többet keres, mint magasabb jövedelm? kollégája.



Rohamrendőrök vonultak ki az adóemelés ellen tüntető francia séfek megfékezésére. Nem nyelik le Fotó: Reuters

Az európai közgazdászok mostanában azt kutatják, hogy az átgondoltabb és alacsonyabb adók beindíthatják-e Európában az olyannyira áhított gazdasági növekedést. Alacsonyabb adókra valóban nagy szükség lenne, mivel, ha most létrejönne az Európai Unióban az egységes állam, az a világ legnagyobb adószedője lenne.

A személyi jövedelemadó, a vállalati adó, az áfa és a szociális közterhek jelentik azt a négy fő adónemet, amit az unió polgárainak, illetve vállalatainak fizetnie kell. Ezeket összesítve a világon a legmagasabb közterhek Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban, a skandináv országokban vannak, ezután jön kicsit lemaradva Németország és Nagy-Britannia. Ehhez az Európai Unióhoz csatlakoztunk mi is. Hazánkban és más újonnan csatlakozóknál ugyan még nem olyan magasak az adókulcsok, de az adóalap sokkal alacsonyabb. Ezek szerint Kelet-Európában egyelőre kevesebb adót fizetünk, mint Európa nyugati felén, csak éppen olyan alacsony bérek után, ami nyugaton teljesen ismeretlen. Elképzelhetetlen, hogy havi 4-500 eurós (120 ezer forint körüli) béreket adókkal sújtsanak nyugaton, ugyanis ott ilyen bérek nem is léteznek. Nyugat-Európában az átlagembernek a magas bruttó jövedelmek miatt általában nincs kifogása az adófizetés ellen. 

Helga Moser német egyetemi tanár a Time magazinnak adott interjújában jól összefoglalta a németek életérzését az adózásról: "Kész vagyok adót fizetni, de azt nem akarom látni, hogy hülyeségekre költsék." Ne feledjük, hogy a magas adók következtében a németek kiváló szociális rendszert élveznek, ingyenes közoktatást, magas színvonalú kórházi ellátást, magas nyugdíjakat, olcsó tömegközlekedést, tiszták a városaik és még
hosszan folytathatnánk a sort. Kelet-Európában, így hazánkban is mindebből csupán a magas adók "maradnak" meg, ezért érthető, hogy keleten az emberek nem szeretnek adót fizetni és még rosszabb szemmel nézik, ha az állam esztelenül költi az adófizetők pénzét. Azt viszont már a németek is nehezen viselik, hogy egyre többet kell fizetniük ugyanazért a szolgáltatásért. Huszonöt évvel ezelőtt Helga Moser csak a fizetése egyharmadát adta az államnak, most több mint felét viszik el a különböző adónemek. A németek, osztrákok spórolósak, nem nagyon vesznek hitelre semmit, nem akarnak eladósodni. A jelzálogot sem nagyon szeretik, persze sokan ezt nem tudják kikerülni, de inkább visszafizetik, amint tudják, és takarékoskodnak, hogy idős korukra legyen tartalékuk. Ebből kifolyólag a magas adók erőteljesen
visszafogják a fogyasztást, ami mérsékli a gazdasági növekedést. Számos közgazdász azon a véleményen van, hogy az adók enyhítése beindíthatna egy nagyobb növekedést, ami például az USA-ban évtizedek óta működik. 



Elvonások Európában

Az uniós országok közül Írországban a legalacsonyabbak az adók. Az ír átlagpolgár 100 euró keresetéből 75,5 eurót visz haza, a belgák már nem ilyen szerencsések az adókkal, ott az átlagpolgár 100 euróból csak 45,5 eurót vihet haza. Az ír munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt van, ami rekord az EU-ban, és a gazdasági növekedés is magasabb az átlagnál. Lehet, hogy Európának az írektől kell tanulnia? Szakértők szerint az ír példa sok nagyobb ország esetében nem adoptálható. Franciaországban a magas adók ellen számos önkéntes, adóellenes szervezet küzd, több-kevesebb sikerrel. A németek többsége is alacsonyabb adókat szeretne, de Schröder kancellár nemhogy csökkenteni nem kívánja, de kifejezetten a magas adók híve. Schröder a kelet-európai alacsony társasági adók esküdt ellensége és minden fórumon ösztönzi a társasági adóemelést. Németországban a cégek nyereségadója 38 százalék, Franciaországban 34 százalék, ezzel szemben Magyarországon 16 százalék, persze a hazai kis- és középvállalkozók már ezt is mázsás teherként élik meg. Dalia Marin, a müncheni egyetem vezető közgazdásza szerint a keletre vonuló német multinacionális cégek 780 ezer munkahelyet teremtettek Kelet-Európában 1990 és 2001 között. Ebben az időszakban Németországban kilencvenezer munkahely szűnt meg. Ausztria éppen a magyar és a szlovák példa miatt csökkentette jelentősen társasági adóit. Persze az alacsony társasági adók elsősorban a nagyvállalatoknak, leginkább a multiknak kedveznek, amit számos osztrák szervezet nehezményezett is. Az átlagpolgár csak közvetetten érzi meg a társasági adók változását, azonban az áfa magas százaléka már minden vásárlót érint. Ebből a szempontból Nyugat-Európában kedvezőbb a helyzet, ugyanis ott alacsonyabbak az áfakulcsok. Magyarország 25 százalékos áfája az egyik legmagasabb a világon.

Olvasson tovább: