Kereső toggle

A diktatúra végnapjai Irakban

Korszakváltás élőben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Azt kérdezik, hogy mi a célunk? Egy szóval felelhetek: a győzelem. Győzelem bármi áron, győzelem minden terror ellenére, győzelem, bármilyen sokáig tart, és bármilyen hosszú út is vezet el addig. Mert győzelem nélkül: nincs jövő a számunkra" – mondta 1940 májusának sötét napjaiban Winston Churchill a londoni parlamentben.

Nagy-Britannia az Egyesült Államok oldalán ma újra hadban áll a zsarnoksággal szemben. Fiatal amerikai, brit, ausztrál és más nemzetiség? férfiak, sőt nők is a legtöbbet, életüket teszik kockára azért, hogy a világot megszabadítsák attól a szörnyetegtől, akinek kezéhez egymillió ember vére tapad. Szaddám Huszein nem csupán egy a ma is szép számmal regnáló diktátorok közül: ő a saját népe ellen vetett be tömeggyilkos ideggázt. Szaddám Huszein "terrorházában", a hírhedt Végzet Palotájában az elmúlt harminc évben emberek tízezrei veszítették el nem csak emberi méltóságukat és nevüket, hanem testrészeiket, majd végül – ha az ügyeletes kápó, nemegyszer maga Szaddám jókedvében volt, egy pisztolygolyóval, ha nem, akkor elevenen egy sósavval teli kádban – az életüket. Az elmúlt napokban egy kisgyermekes férfinak – az AP jelentése szerint – Bagdadban az utcán egy fához kötözve a nyilvánosság előtt vágták ki a nyelvét, mivel tiszteletlenül mert szólni a Vezérről.



A zsarnokság jelképeit ledöntik, de a lakóházakat lehetőség szerint kímélik a szövetséges katonák. Irány Bagdad Fotó: Reuters

Szaddám Huszein eddig sikerrel használta ki azt, hogy mindig volt valaki, aki élő pajzsot vagy morális fedezéket nyújtott neki. Bízzunk benne, hogy a történelem nem ad több lehetőséget számára gonosztettei folytatására.

Olvasson tovább: