Kereső toggle

Hatszázezer mártír eldugott emlékműve

Alibimúzeum

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Húsz nappal az első választási forduló előtt régi mulasztását törlesztette a kormány, amikor a héten döntött a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány létrehozásáról. A Páva utcai zsinagógában kialakításra kerülő Holokauszt Múzeum legkorábban két és fél év múlva készülhet el. A kiállítás alapterülete alig az ötöde lesz a Terror Háza múzeuménak. 



Ma még romos a Páva utcai zsinagóga. Mellékutca Fotó: Somorjai L.

Bár Stumpf István kancelláriaminiszter a kormány nevében 2000 januárjában egy stockholmi nemzetközi konferencián a kultuszminisztérium és a zsidó szervezetek megállapodására hivatkozva már bejelentette a budapesti Holokauszt Múzeum megszületését, az elmúlt két évben az ígéretek ellenére gyakorlatilag semmi nem történt. Időközben külföldről is egyre többen sürgették, hogy a vészkorszakban Európában a második legnagyobb veszteséget szenvedett magyarországi zsidó közösség méltó emlékhelyet kapjon. Legutóbb február végén Tom Lantos, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke szólalt meg az ügyben. Lantos, aki néhány nappal a Terror Háza megnyitása után járt Budapesten, a Hetek kérdésére kijelentette: "Egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek mintegy hatszázezer állampolgárát gyilkolták meg vallási meggyőződésük vagy születésük miatt, erkölcsi kötelezettsége, hogy létrehozzon egy nagyszabású, állami forrásokból finanszírozott múzeumot a holokauszt rémtetteinek dokumentálására." 

Az érintett szervezetek üdvözölték a közalapítvány létrehozásáról szóló döntést. Zsolt Péter, a Budapesti Holokauszt Múzeum Közhasznú Társaság főmunkatársa lapunknak elmondta: legkorábban 2004 végére nyílhat meg az 1100 négyzetméternyire tervezett kiállítás. A bemutatótermekben helyet kapnak az eddig összegyűjtött anyagok, köztük az 1994-es, a Budai Várban megrendezett kiállítás dokumentumai, és létrejön egy korszer? információs központ is, ahol digitalizált formában hozzáférhetőek lesznek a korszak emlékei. A zsinagóga meghatározza a kiállítás jellegét, így a szakemberek nem terveznek a Terror Házához hasonló sokkoló megoldásokat, ám mindenképpen lesznek az érzelmekre is ható részei a kiállításnak. "Az az alapelv, hogy mindenki megtalálja a kiállításban azt, amit keres – mondta Zsolt Péter, aki szerint, bár a megközelíthetőség és a hagyományok miatt talán szerencsésebb lett volna egy központibb helyszín "valahol a VII. kerületben, a volt gettó területén", ám a Páva utcai helyszín is megfelelő a Holokauszt Múzeum számára.

A kormánydöntés időpontja nyilván összefüggésben áll a választás közeledtével, továbbá a Terror Háza megnyitása óta jelentkező egyre nagyobb külföldi nyomással. A most közzétett tervek ugyanakkor részben csalódást is jelentenek az érintettek számára. Összehasonlításként: a Terror Házában berendezett múzeum a tervezett Páva utcai emlékhelynél közel ötször nagyobb, miközben az ötezer négyzetméteres kiállításból csupán két és fél szoba foglalkozik az 1945 áprilisa előtti korszakkal. Az aránytalanságot a Terror Háza igazgatója a külön Holokauszt Múzeum februári létesítésével indokolta. A két adat összevetéséből kitűnik: a hatszázezer magyar áldozat emlékét a Holokauszt Múzeum megnyitása után is lényegesen kisebb múzeum örökíti majd meg, mint a Rákosi- és Kádár-éra szám szerint nagyságrenddel kevesebb áldozatáét. Míg a Terror Háza gyors építése során az építési előírásokat könnyedén átlépték, a holokauszt emlékmúzeum építése a sorozatos adminisztratív akadályok miatt még el sem kezdődhetett. Információink szerint a gyors kormánydöntésben szempont lehetett, hogy a kormány úgy akart letudni valamit – még a választások előtt – a magyarországi zsidóság felé fennálló beváltatlan ígéreteiből, hogy közben a lehető legkevesebb szélsőjobboldali szavazatot veszítse el. Ezért döntöttek úgy, hogy a jóval nagyobb összeget jelentő kárpótlás rendezését áttolják a következő ciklusra, a kisebb költségű, de nemzetközi szinten "jól eladható" múzeumalapítást viszont felvállalják, igaz, nagyrészt a következő kormány számlájára. Korábban az is felmerült, hogy a múzeum költségeit a kárpótlási alap terhére "gazdálkodják ki". Az áldozatokkal kifizetendő emlékhely ötlete azonban a heves tiltakozás miatt időközben lekerült a napirendről, bár a finanszírozás – amelyben a magyar mellett a francia kormány is részt vesz – részletei még nem tisztázódtak.

Olvasson tovább: