Csernobil óta nem történt ilyen ökológiai katasztrófa – értékelte lapunknak
Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke a tiszai
ciánszennyezést. A Tisza élővilága ugyanis megszűnt létezni. Az emberi és állati
fogyasztásra alkalmatlan mérgezett halakat csáklyákkal húzzák a halászok a partra.
De ez csak a felszín: a "mély" is kipusztult. Ha most halakat telepítenének
vissza, azok egyszerűen éhenhalnának, hisz a növények és más organizmusok is
kipusztultak. Az optimista kutatók tíz, a pesszimisták ennél jóval több időt
tartanak szükségesnek a helyreállásra.
Méretes harcsatetemet emelnek partra Szolnoknál. A nagy halak sem úszták meg
Fotó: V. Sz.
Románia a felmérések szerint egyike a térség környezeti ártalmaktól leginkább
sújtott országainak, és ez nem véletlen. Ahogy Ceausescu bukása óta húzódott és
húzódik a valóságos rendszerváltás a politikában és a gazdaságban, úgy húzódik
a környezetvédelemben is. Pontosabban: az igazi rendszerváltás elmaradásának egyik
jele épp az, hogy a politika és a gazdaság tökéletesen háttérbe szorítja a
környezetvédelmet.
Itt van például az a bizonyos Aurul nev? cég, ahonnan a ciános víz elindult a
folyók felé. Nagybánya nemesfémekben gazdag vidék, de arany- és ezüstbányái
hagyományos kitermeléssel már nem adnak nemesfémet, viszont bizonyos vegyi
eljárásokkal mégiscsak kinyerhető ezüst és arany az évtizedeken át felhalmozott
meddőkből. Csakhogy ezt a bizonyos vegyi eljárást, épp környezetvédelmi okok miatt,
a világ boldogabbik és fejlettebbik részén már nem használják. Nincs az a nyugati
cég, amelyik megkockáztatná, hogy olyan tározót működtessen, amelyben a víz magas
koncentrációjú ciánt tartalmaz.
Erdélyi tudósításunk: Szennyezés Romániából
Romániába
Ízing Antal tiszai riportja: A tápláléklánc nem
hallgat rádiót
