Kereső toggle

Katasztrófatérkép Oroszországban

Rozsdás uránhordók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma (RHM) a Kommerszant cím? hetilap
rendelkezésére bocsátott egy összesített előrejelzést a FÁK területén 2000-ben
várható természeti és egyéb csapásokról, katasztrófákról. Az eredmény elég
ijesztőre sikerült: szinte egyetlen honpolgár sem érezheti magát teljes
biztonságban. Egy kalinyingrádi lakost például nehézfémsó-oldat és egyéb vegyi
anyagok fenyegetnek, Kamcsatkán pedig egy kiadós, 8-as erősség? földrengést
jeleznek előre. Északon a jakutok hatalmas erdőtüzektől és árvizektől tarthatnak.
A "katasztrófa-előrejelzési" térkép alapján nem sok lakott terület marad ki a
csapásokból. A legveszélyeztetettebbek az északnyugatra eső területek – van, hogy
egy-egy helyen többfajta csapás is várható: tűzvész, földrengés, árvíz és a
többi.



Viharos évre készül az orosz katasztrófaelhárítás. A szárazföld sem biztosabb
     Fotó: Vlaszty

Nem elhanyagolható tényező az általános felmelegedés sem: az orosz
polgár joggal számíthat a jövőben, például trópusi esőkkel kísért orkánokra is
(Hetek, 2000. február 19., Korszakváltás
kezdődött
). Szahalinban, a Kuril-szigeteken, valamint Kamcsatkán földrengéseket
prognosztizálnak, melyek elérhetik a 8-as erősséget is; ezenkívül, ha az epicentrum
véletlenül a Kamcsatkai- vagy Avacsai-öbölben lenne, nem kizárt egy cunami
(szökőár) keletkezése sem, ami még több áldozatot követel.

Az áldozatok számát tekintve egyébként a legveszélyesebb körzetnek Észak-Kaukázus
számít, ahol szinte elkerülhetetlen a csirkejszi vízi erőm? tönkremenetele, nagyobb
gátak átszakadása, melynek következtében hatalmas területek kerülhetnek víz alá.
Ezenkívül a Kaszpi-tenger szintje is várhatóan 1,5 méternyivel megemelkedik – így
Mahacskala amolyan Velence-szer? várossá válhat.



Orosz katasztrófamentők munkában. Nem ismernek lehetetlent    Fotó:
Kommerszant

A veszélyes természeti jelenségeket megfigyelő állomásokat régen
felszámolták errefelé, a megboldogult szocialista időkben alkalmazott
csapáselhárító akciók is megszűntek. Pénz sincs ilyesmire, azokat az ágyúkat
pedig, melyekből a lavinaveszélyes hegycsúcsokat lődözték, régen eladták a csecsen
gerilláknak.

Ha már a csecseneknél vagyunk, a jelenleg is folyó hadművelet ugyan nincs felsorolva a
várható csapások között, viszont a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának (RHM)
feladatai közé tartozik például a terrorcselekmények nyomán keletkező
"katasztrófa-övezetek" helyreállítása is. Sajnos nincs garancia arra, hogy nem
lesz ilyen tennivalójuk. 1999-ben majdnem 20 százalékkal megnövekedett a fegyver- és
robbanószerlopások száma – nem tétlenkedtek a terroristák.

Ami az erdőtüzeket illeti, Szibéria egész területén, továbbá Távol-Keleten és a
Bajkálon túli körzetekben lehet ilyesmire számítani. Hosszú távú előrejelzési
metodika a mai napig nem létezik, a rövid távúaknak pedig csupán mintegy a fele
igazolódott be.

Kalinyingrád lakói sincsenek éppen irigylésre méltó helyzetben: a Balti-tenger azon
részein, ahol vegyifegyver-temetőt alakítottak ki, a vizsgálatok nehézfémvegyületek
és arzén jelenlétét mutatták ki, nyilván az elsüllyesztett tározók rossz
szigetelése folytán. Már feljegyeztek mérgezési eseteket halászok körében.
Hasonló veszély fenyeget az északi vizeknél is – a Karszki-tengerfenéken megbúvó,
radioaktív hulladékkal töltött konténerek úgy tűnik, ereszteni kezdtek, Új-föld
keleti partvidékén pedig, ahol atomfegyverek kipróbálása zajlott, a vizek
fertőzöttsége a megengedett érték több százszorosát is elérte már.

És akkor még hátravannak az atomerőművek: a RHM szakértői szerint tíz reaktorból
kilenc potenciális veszélyforrás, ráadásul mindegyiket települések veszik körül,
ami szám szerint nézve összesen mintegy 4 millió embert jelent. Hasonló a helyzet az
egyéb erőművek esetében is, többségük a veszélyes kategóriába tartozik.

A moszkvai embereknek is lehetnek majd kellemetlen napjaik: az utóbbi időben nem
tartozott a ritka jelenségek közé egy-egy gázrobbanás vagy az, hogy az út egyszer
csak (több méter mélyen) beszakadt, és ehhez hasonló meglepetések.

Az elemzés zárásképpen a légi, vízi és közúti balesetek magas – és a jövőben
várhatóan nem csökkenő – számával riogat, a cikk írója pedig egy bizonyos John
F. példájával "buzdítja" olvasóit: a 42 éves brit úr lakását odahagyva
úgynevezett "mozgó túlélő-objektumba" költözött – az elnevezés élelemmel,
tüzelőanyaggal és oxigénpalackokkal felszerelt lakókocsit takar…

Olvasson tovább: