Kereső toggle

Előkészületek a millenniumi ENSZ-csúcsra

Formálódó világkormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sokan emlékezhetnek még Magyarországon azokra az időkre, amikor a "nemzetközivé
lesz holnapra a világ" volt a "sláger". Úgy tűnik, a világ egységesülésének,
népszerű nevén globalizációjának merész gondolata egyre kevésbé álom. Különösen
akkor nem, ha az ENSZ szeptemberben összeülő millenniumi közgyűlése – amelyre 188
állam vezetőit várják – a tervek szerint elfogadja a Globális Demokrácia Chartáját.
A közös nyilatkozat tervezete Charta 99 néven az interneten is olvasható
(www.charter99.org), ahol támogató aláírásokat is gyűjtenek a kezdeményező
szervezetek. Mint Erdős André, Magyarország ENSZ-nagykövete lapunk kérdésére
elmondta, már megszületett a döntés arról, hogy hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök
képviseli a csúcson.



Fényárban a New York-i ENSZ-palota. Korlátoznák a nemzetállamok "anarchiáját"
    Fotó: MTI

Az egész huszadik századot végigkísérték a világkormány felállítására utaló
felszólítások, amelyeket az igazságtalanság, az egyenlőtlenség, a jogfosztás és a
pénz egyenlőtlen elosztása váltott ki. Sokakat a béke féltése, sőt az emberiség túlélési
esélyeivel kapcsolatos aggodalmak késztettek arra, hogy egyengessék a globális kormányzat
előtt az utat: el szeretnék érni, hogy elegendő hatalom összpontosuljon a világszervezet
kezében ahhoz, hogy a nemzetközi törvényeket be lehessen tartatni az egész világon.

A szeptemberre tervezett millenniumi ENSZ-közgyűlés és csúcstalálkozó célja is főként
e tervek megvalósítása lesz. Jó néhány, kormányoktól független szervezet – többek
között a Federalista Világegyesület és a Globális Kormányzás Bizottsága – adta
ki a Globális Demokrácia Chartáját, amely felvázolja az ENSZ előtt álló
feladatokat a globalizáció szempontjából.

A charta befolyásos összeállítói el akarják érni, hogy a gyorsabb döntéshozatal
érdekében eltöröljék a vétót és az állandó tagsági státust az ENSZ Biztonsági
Tanácsában. Nagyon hasonló törekvések figyelhetők meg az Európai Unióban is: az
unió kormányának számító Európai Bizottság saját hadsereget akar felállítani,
saját adórendszert, külpolitikát, büntetőtörvényeket és alkotmányt bevezetni,
azaz egységes európai államot akar látni a ma még sokszor egymással ellentétes érdekeket
képviselő nemzetállamok helyén. A támogatók azzal érvelnek, hogy az unió kibővítése
esetén nehéz lesz huszonöt, esetleg harminc tagállam politikáját összhangba hozni.
A megoldás magától értetődik: az erős központ és a minősített többségi szavazás
a vétójog helyett meggyorsítaná a döntéshozatalt és a végrehajtást. A terv támogatói
szerint mindezért nem is kellene drága árat fizetni: mindössze a nemzeti szuverenitás
egy részéről kellene lemondani, ami véget vetne a be nem határolt nemzeti szuverenitás
okozta jelenlegi "anarchiának" a nemzetközi politikában.

Az ellenzők szerint viszont az ENSZ vezetésével kialakított globális demokrácia véget
vetne az egyéni szabadság védelmének, amely egyébként a világszervezet egyik
alapvető célja. Szemére vetik a charta szerzőinek, hogy a szegénységet nem lehet
megszüntetni azzal, ha elvesszük a gazdagabbtól a vagyonát, és elosztjuk a kevésbé
szerencsések között. Sokkal inkább várható a nyomorúság elterjedése az ilyesfajta
akcióktól, hiszen amikor valakitől elveszik a gazdagságát, vele együtt eltűnik a
vagyon gyarapításának a vágya, a kezdeményezőkészség is. A kelet-európaiak a saját
bőrükön tanulhatták meg ezt a leckét.

A charta kibocsátói viszont máris megnyertek maguknak számos befolyásos vezetőt a
világ közel hatvan nemzetében, és szimpatizánsai között tudhatnak civil
szervezeteket és kormányon kívüli mozgalmakat szerte a világon. Elveszni látszik
azoknak a hangja, akik szerint a dokumentum nem más, mint a személyes szabadság eltörlésére
irányuló törekvés. Olyan elveket hangoztat, mint a nemzetközi szervezetek közvetlen
ENSZ-irányítás alá vonása, de ugyancsak a világszervezet ellenőrzése alá kerülnének
a nemzetközi gazdasági és pénzügyi intézmények is. Szó van a főtitkár közvetlen
irányítása alatt álló ENSZ-hadsereg létrehozásáról is. A szervezet nyilvántartásba
venne minden fegyvert, és a nemzeti hadseregek létszámát radikálisan lecsökkentenék.
Minden nemzet számára kötelezővé tennék, hogy vesse alá magát egy Nemzetközi Bíróságnak.

A magánemberek nem tarthatnának fegyvert maguknál, az ENSZ ellenőrizné a fegyverek gyártását,
eladását, szabadalmaztatását és elosztását. Természetesen nem kevés pénzbe fog
kerülni e kiterjesztett világkormány megalakítása, de a tervek szerint a finanszírozást
meg lehetne oldalni a valutaváltásra és az energiaforrásokra kivetett adóval. Ilyeténképpen
megadóztatnák a levegő, a légkör és a tengerek használatát. Az adóztatástól
nemcsak azt várják, hogy határtalan bevételre tesznek szert, hanem a természetes
energiaforrások használatának csökkentését is szeretnék elérni, különösen az
olaj, a szén, a földgáz, a víz, a faanyag és az ásványok esetében. A kritikusok
szerint viszont a környezetet azok tudják a leginkább megvédeni, akik a napi szükségeik
betöltése során találják magukat szembe vele. Az ellenzők azt mondják: az állami
vagy kormánytulajdon a legbiztosabb módja annak, hogy a környezet leépülését elősegítsék.
A mozgalom irányítói természetesen tudatában vannak annak, hogy nem mindenki osztja nézeteiket.
Szerintük az amerikai Keresztény Koalíció és a vallásos jobboldal a fő kerékkötői
a globalizációs folyamatoknak, akik a világot a nemzeti szuverenitás anarchiájában
tartják, és igyekeznek megakadályozni az ENSZ irányította "civilizált törvényerő"
uralomra jutását.


Erdős André ENSZ-nagykövet nyilatkozata

Megmarad a szuverenitás

Abban már megegyezés született, hogy minden ország a legmagasabb szinten képviselteti
magát a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen. Magyar részről a miniszterelnök fogja képviselni
az országot – tájékoztatta a Heteket Erdős André magyar ENSZ-nagykövet.

Erdős a világkormány felállításával kapcsolatban elmondta: a magyar álláspont az,
amit a többi 188 tagállam is mondana. Az ENSZ-et fatális tévedés összetéveszteni
egy világkormánnyal. Sokan hibáztatják a világszervezetet a világ bajaiért és azért,
mert nem tudott sok konfliktusban hatékonyan közreműködni, elfelejtve azokat a
helyzeteket, ahol az ENSZ szenzációmentesen, de hatékonyan végzi munkáját. Az ENSZ
jelenleg nem világkormány, bár sokak fejében így jelenik meg – fejtette ki Erdős
André.

Azok az elképzelések, amelyek világkormánnyá akarják tenni a szervezetet, nem
gondolják végig, hogy a folyamat során milyen kérdéseket kellene tisztázni. A mindössze
tizenöt tagországot számláló Európai Unión belül is nagy problémát jelent a
szuverenitás nemzetek felettivé változtatása. A világban jelenleg államok és államcsoportosulások
vannak, és a nemzeti szuverenitás, a be nem avatkozás elvei a nemzetközi érintkezés
alapvető pilléreinek számítanak. Erdős André szerint a világkormány megalakítására
vonatkozó elképzelések utópisztikusak és egyelőre kivitelezhetetlenek. Ehhez az
kellene, hogy a világ 188 ENSZ-tagországa, illetve a többi kormánya is rábólintson
erre. Finoman szólva is utópia azt gondolni, hogy egy nagy népi forradalmat ki lehet
robbantani azért, hogy ledöntsük a nemzeti kormányokat, és létrehozzuk a világkormányt
– mondta a New York-i nagykövet.

Olvasson tovább: