Kereső toggle

A Weizman-dosszié

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izrael történetében először az állam elnöke ellen a rendőrség bűnügyi vizsgálatot
indított, miután alapos gyanú merült fel, hogy Ezer Weizman az adózás megkerülésével
és jogtalan előny elfogadásával bűncselekményt követett el.



Ezer Weizman izraeli elnök a rezidenciája előtti őrség katonáival. Vállalta a korlátozást
    Fotó: MTI

Rájár a rúd az izraeli közélet szereplőire: a négyévi szabadságvesztésre ítélt
Arje Deri fellebbviteli tárgyalása a napokban kezdődik. Benjamin Netanjahut és hitvesét
hónapokon keresztül a rendőrség gyanúsítottként vizsgálta. Igaz, idáig minden
eredmény nélkül. A botránysorozat legújabb fejezete pedig már Ehud Barak
miniszterelnök környezetét érinti. (Lásd keretes írásunkat.)

Több hónapja folyik a vizsgálat Offer Nimródi sajtómágnással szemben – többek között
– emberölésre való felbujtás, vesztegetés, nyomozati eljárás akadályoztatása és
tanúk befolyásolásának gyanúja miatt. A Maariv cím? újság tulajdonosa az eljárás
befejezéséig előzetes letartóztatásban marad.

A laptulajdonos járt Ezer Weizmannál is, hogy kegyelmet csikarjon ki magának. Ezt az államfő
határozottan visszautasította, erre Joav Jichaki, a Maariv újságírója a televízió
nyilvánossága előtt kitálalt. Jichaki azt állította, hogy Ezer Weizmant 1984-től
kezdve különleges kapcsolat fűzte Edouard Saroussi francia üzletemberhez, akitől
mozgalma óriási pénzösszegeket kapott. A milliomos a Weizman ügyvédje által kezelt
számlára fizette be az adományokat, ahonnan aztán a pénz átvándorolt a politikus
magánszámlájára.

A vádak alaposan felkavarták Izrael nyugalmasnak amúgy sem mondható politikai életét.
A jobboldali pártok az elnök lemondását követelik, a baloldal elsősorban az elnök
vitathatatlan katonai és politikai érdemeit hangoztatva türelemre intett. Weizman azzal
védekezett, hogy a baráti pénz adománya azt a célt szolgálta, hogy súlyosan beteg
fiát a legjobb orvosokkal gyógykezeltesse. Kiderült azonban, hogy a pénzt Weizman
politikai mozgalmának támogatására kapta Saroussitól, és nem magáncélokra. A pénzből
többen is részesedtek, köztük felesége és leánya is. A napvilágra került adatok
alapján az ügyészség vizsgálatot indított.

Az ügy meglehetősen kényes, hiszen Weizman abban az időben közfunkciót töltött be.
Előbb parlamenti képviselői, majd a megalakult Peresz-kormányban miniszteri posztot töltött
be. Márpedig a közfunkcióban kapott ajándékok az államot illetik meg, és nem azt,
aki azokat kapja. A parlamenti képviselők követelésére az ügyészség kénytelen
volt az ügyet a rendőrségre bízni, ahol rövid átmeneti idő után megszületett a döntés:
nyomozást indítanak az elnök ellen adózás megkerülése, jogtalan előny elfogadása
és közbizalom megsértésének alapos gyanúja miatt.

A döntés, amelyet a főügyész, a kormány főjogtanácsosa és a rendőrség
parancsnoka együttesen hozott, bombaként robbant az izraeli közéletben. Nem csoda,
hiszen Ezer Weizman a tipikus "mintaizraeli". Izraelben született, magas, találó
humorú, jóvágású és őszinte: ami a szívén, az a száján, emellett háborús hős
is.

Az angol hadseregben kapta a kiképzését, és a világháborúban nem egy történelmi
ütközetben részt vett. A függetlenségi háborúban, 1948-ban ő vezette azt a
Messerschmidt repülőt, amely megállította az egyiptomi harci gépeket, amikor Tel Aviv
bombázására indultak. 1958–1966 között a légierő főparancsnokaként jelentősen
hozzájárult annak fejlesztéséhez. 1967-ben egyike azon tiszteknek, akik kidolgozták
és begyakoroltatták azt a váratlan akciót, amelynek eredményeképpen Izrael a földön
semmisítette meg a teljes egyiptomi légiflottát.

Politikai karrierjét a Likud párt soraiban kezdte, egészen 1984-ig, amikor is kivált
abból, hogy új politikai mozgalmat indítson. A szóbeszéd szerint ebben nem kevés
szerepe volt Simon Peresznek, akit ma többen Weizman lehetséges utódjának szeretnének.
A mozgalom pénzügyi alapjának egy részét Edouard Saroussi francia milliomos biztosította,
de más üzletemberek is részt vettek benne. Weizman azt állította, hogy nem állt üzleti
kapcsolatban Saroussival. Ma már világos, hogy ez nem igaz.

A rendőrségi vizsgálat megkezdődött. A média pedig – legalábbis Izraelben –
fittyet hány az ártatlanság vélelmére. Így volt ez Arje Deri esetében, akinek az ítélethirdetését
megalázó módon, egyenes adásban közvetítette a televízió, s ugyancsak így
Netanjahu és felesége esetében, akiket hónapokon keresztül napi 8-10 órát vallattak
a rendőrök, minden különösebb eredmény nélkül. Így van ez Weizman esetében is,
akit a nyomtatott és elektronikus sajtó már előre elmarasztalt. Újabb és újabb részletek
kerülnek napvilágra, és minden alkalommal újabb vádpontok jelennek meg az elnök "bűnlajstromán".

A vádak nyomán indított közvélemény-kutatások szerint a lakosság 40 százaléka úgy
véli, hogy ilyen körülmények között Weizman nem maradhat az ország legnagyobb közjogi
méltósága. A parlamenti képviselőknek ugyanennyi százaléka azt követeli az elnöktől,
hogy mondjon le vagy menjen szabadságra, ameddig ki nem derül, hogy bűnös-e vagy ártatlan.
Weizman néhány nappal ezelőtt televíziós beszédben közvetlenül fordult az ország
lakosságához. Kijelentette, hogy nem mond le, és az utolsó pillanatig harcol ártatlanságának
bebizonyításáért. Ha követett is el hibát, azt jóhiszeműen az ügyvédje tanácsára
tette.

A beszéd kiábrándította azokat, akik úgy gondolták, hogy az elnök benyújtja lemondását.
Nyomásukra az elnök végül is meghátrált: ugyan nem mondott le, nem vonult vissza
szabadságra, de – az igazságügy-miniszter sürgető nyomására – beleegyezett,
hogy – amíg a neve nem tisztázódik – nem esket fel bírókat, és nem gyakorolja
kegyelmi jogát. Ez lényeges csorbítása amúgy sem túlságosan széles jogkörének,
amely hasonló a magyarországi köztársasági elnök intézményéhez.

Eközben a palesztin emberi jogi szervezetek képviselői növekvő szimpátiával,
irigykedve tekintenek az Izraelben zajló folyamatokra. A szívük mélyén azt remélik,
hogy egyszer az ő társadalmuk is eljut odáig, hogy büntetlenül felelősségre
vonhassa korrupt vezetőit.


Súlyos bírság Barak mozgalmának

Eliézer Goldberg izraeli állami számvevő, a legfelsőbb bíróság tagja
1,3 millió dolláros pénzbüntetésre ítélte Ehud Barak kormányfő Egy Izrael nev?
politikai tömörülését a pártfinanszírozási törvény megsértése miatt. A számvevő
5,5 millió sékel (330 millió forint) bírságra ítélte a politikai szervezetet, amely
szerinte 10,9 millió sékel (650 millió forint) juttatást kapott törvénybe ütköző
módon. Eljákim Rubinstein főügyész az AFP hírügynökség jelentése szerint rendőrségi
vizsgálatot rendelt el az Ehud Barak választási hadjáratát szolgáló pénzek tisztázására.
Vannak pártok, amelyek bizonyos egyesületek felhasználásával megsértették a törvényeket
– jelentette ki Goldberg, akinek szavait az izraeli rádió egyenesben közvetítette. A
számvevő név szerint az Egy Izraelt említette. "Kétségeket fogalmaztam meg a
miniszterelnök magatartásával kapcsolatban is, de a közvélemény dolga, hogy abból
levonja a következtéseket" – mondta. Közlése szerint a legutóbbi választásokon
indult 31 párt és egyéb formáció közül tizenkettő betartotta a rendelkezéseket, a
többiek viszont súlyos törvénysértéseket követtek el. (MTI)

Olvasson tovább: