Kereső toggle

Tettük, mintha szabadság lenne

Interjú Mészáros István Lászlóval, a Szent Pál Akadémia főigazgató-helyettesével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



Mészáros István László

"– Keresztényekként tisztában voltunk azzal, hogy a hitnek ára van,
üldöztetések és zaklatások érhetnek bennünket. Ez engem sem ért meglepetésként,
sőt kiváltságnak éreztem, hogy Jézus Krisztusért gyalázatot szenvedhetek.

Egyébként ehhez erős identitástudatra volt szükség. A gyülekezet rendelkezett
ezzel. Az volt köztünk az általános nézet, hogy az egyház léte nem szorul
magyarázatra, hanem azoknak kell magyarázkodniuk, akik korlátozni akarnak. Mi csak úgy
tettünk, mintha szabadság lenne. Ez úgy tűnik, ma sem kockázatmentes. Azonban a
szilárd istenhit és a belső szolidaritás mindig felülemelt a próbatételeken, és
adott annyi erőt, sőt humorérzéket is, hogy a legfeszültebb időszakokon is
megerősödve tudtunk túllépni. Ebben nagy segítséget jelentett, hogy a küzdelem
során a sorsközösségből fakadóan kapcsolatba kerültünk az akkori demokratikus
ellenzék számos prominensével, akik szolidárisak voltak velünk. Ők biztosítottak
nekünk nyilvánosságot a szamizdat sajtó hasábjain, és sok hasznos ötlettel láttak
el.

– Végül is mikor nyert törvényes elismerést a gyülekezet?

– Az első beadványunkat 1984 karácsonyán elutasították. Érdekesség, hogy többek
között arra is hivatkozott az ÁEH: a gyülekezet "zavarja a törvényesen elismert
felekezetek működését". Ezt követően újabb kérelemmel éltünk, immár
önállóan, Hit Gyülekezete néven. Végül hosszas huzavona után, amelyben végig nagy
segítséget jelentettek Iványi Gábor metodista lelkész tanácsai, 1989 májusában
bejegyezték a közösséget. Ez még a régi, Ferenc József által szentesített
vallásügyi törvény alapján történt."

(Cikkünk: Az egyház léte nem szorul magyarázatra)

Olvasson tovább: