Kereső toggle

Lassul a világ gazdaságának növekedése

G7: együtt a válság ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Annak ellenére, hogy a hétfőn Londonban megrendezett G7 válságtanácskozás megerősítette,
hogy a jelenlegi világgazdasági nyugtalanság leküzdésére globális ellenlépésekre
van szükség, a nemzetközi piacok továbbra is elsősorban az amerikai gazdaságra,
illetve az ottani jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-re figyelnek, és a várható
kamatcsökkentésben bíznak.

A G7 által sugallt koordinált nemzetközi kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat
kedden Hans Tietmeyer, a német jegybankelnök hűtötte le, amikor bejelentette, hogy Európában
nincs szükség a kamatok csökkentésére, mivel a belső növekedés gyorsul, szemben az
USA gazdasági növekedésének utóbbi időben lassuló tendenciájával. Hozzátette,
hogy Európának ezen kívül a januárban bevezetendő euróra kell koncentrálnia. A japán
kamatok mára már majdnem a nulla szinten vannak, ezért rövid távon kétségkívül az
Egyesült Államok kamatcsökkentése az egyetlen eszköz, amely a piacok megnyugvását
eredményezheti.

Oroszországban az új kormány minden jel szerint az "irányított pénznyomtatás"
eszközéhez és a szovjet időket idéző szigorú állami ellenőrzés bevezetéséhez
folyamodik, hogy úrrá legyen a helyzeten, és megelőzze a kifizetetlen munkások október
elejére tervezett sztrájkját. Latin-Amerikából továbbra is menekül a nemzetközi tőke,
elsősorban a brazil real leértékelésétől és ennek eredményeként potenciális
regionális válságtól tartva. Egyes elemzők szerint az idő rohamosan fogy, ezért a
nagyhatalmaknak egyre szűkebb mozgásterük marad arra, hogy tegyenek valamit a
kibontakozó világgazdasági válság ellen. Ebben a helyzetben több hónapos csend után
adta ki a világ hét vezető gazdasági nagyhatalmának (USA, Japán, Kanada, Nagy
Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország) gazdaságpolitikusaiból álló
bizottság azt a közleményt, mely "a pénzpiacokon uralkodó kivételes nyomásokkal
és a gazdasági növekedés gyengülő kilátásaival" írja le a helyzetet. A jelentés
szerint a világgazdaság kockázata ma már nem annyira az infláció, hanem a növekedés
lassulása, amely az ázsiai és más feltörekvő piacok válságából ered. A közlemény
leszögezi továbbá, hogy az érintett országoknak a növekedés és a pénzügyi
stabilitás fenntartására közös programot kell kidolgozniuk.

A G7 közleménye néhány órával azután látott napvilágot, hogy az otthon nehéz
napokat megélő amerikai elnök New Yorkban arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi világgazdasági
zűrzavar nagy kockázatot jelent az USA gazdasága és biztonsága számára is. "Ez az
utóbbi ötven év legnagyobb pénzügyi kihívása a világ számára" – mondta
Clinton a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa előtt. "Az Amerikai Egyesült Államok elodázhatatlan
kötelessége a vezető szerep felvállalása ebben a helyzetben. A vezetés saját értékrendünk
érvényesítését is jelenti, ugyanakkor látnunk kell, hogy amit teszünk, emberi életeket
segít az egész világon." Clinton elnök felkérte Robert Rubin pénzügyminisztert és
Alan Greenspan jegybankelnököt: 30 napon belül találkozzanak külföldi kollégáikkal,
hogy a jelenlegi válság ellenlépéseit kidolgozzák. A válság (melynek következtében
a föld országainak már egyharmada receszszióba fordult) fokozottan fenyegeti az USA-t
is, mivel 1993, azaz Clinton hivatalba lépése óta a gazdasági növekedés 30 százaléka
a külkereskedelemből származott.

Soros György az amerikai Kongresszus előtt mondott beszédében egy világméretű
hitelválság veszélyére hívta fel a figyelmet. A magyar származású pénzügyi
szakember szerint nyilvánvaló, hogy sem a piacok bizalmát elvesztett G7, sem a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) programjai nem érik el a kívánt eredményeket, ezért a pénzügyi válság
leküzdésére nemzetközi hitelbiztosító társaságot kellene létrehozni, amely garantálná
a kis országoknak nyújtott hitelek visszafizetését. A jelenlegi külpiaci környezetben
Magyarországon is egyre komolyabban lehet számítani a gazdasági növekedés lassulására.

Olvasson tovább: