Kereső toggle

Sztrájkoló komputerek az ezredfordulón

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ezredvég kihívásaival és előkészületeivel foglalkozó sorozatunk hatodik
része a sokak által az emberi civilizáció egyik legnagyobb technológiai vizsgájának
tekintett számítógépes dátumproblémával foglalkozik. A "Y2K" elnevezés úgy
hangzik, mintha egy új élelmiszer-adalékanyag vagy esetleg a Csillagok háborúja C3PO
és R2D2 robotjainak valamely távoli unokatestvére lenne. Pedig nem az. A Y2K egyrészt
egy dátum – az ezredforduló angol rövidítése –, másrészt a XXI. század
barátságtalan bemutatkozása: az első másodperc, amikor sokak szerint
számítógépeink nagy része általános sztrájkot hirdet az emberiség ellen.



Bill Clinton amerikai elnök is határozott fellépést sürget a Y2K "fedőnev?"
ellenséggel szemben. Vírusirtókat keresnek Fotó: MTI

Újszülött aggastyánok

Bár nem tekinthető klasszikus értelemben számítógépes kórokozónak, a
viselkedése alapján mégis "Millennium-vírusnak" is nevezeik. A jelenség a
számítógéprendszerek nagy részét veszélyezteti világszerte. A pénz- és
helytakarékosság miatt a számítógépezés első napjaiban nem látszott logikusnak,
hogy az évszázadokat és az évtizedeket extra számjegyekkel jelöljék. Kezdetben
tehát egy számjegyet alkalmaztak. Ezt a rendszert aztán a hatvanas évek végén,
amikor a számítógépek elkezdtek tömegesen megjelenni a gazdaság és az
államigazgatás legkülönbözőbb területein, nagy sietséggel kétjegyűre
változtatták. Ez a módosítás akkoriban csupán néhány programozó késő éjszakai
óráiba került.

Most, hogy 2000-re fordul a naptár, a két számjegyes megoldás is elavulttá válik. A
hagyományos rendszer szerint programozott számítógépek az ezredforduló éjjelén
ugyanis nem fogják majd tudni, hogy a dátumokat tartalmazó programokban a "00"
2000-et avagy 1900-at jelöl-e. A komputerek a hiányzó évszázadok számát
automatikusan "19"-ként értelmezik, ezért 2000-ben a számítógép egy
újszülöttett 100 évesként fog számon tartani.

Digitális szénakazlak

Az előző generáció helytakarékossága egy közepes méret? háború
pusztításával ér fel: a mulasztás kijavítása a becslések szerint világszerte nem
kevesebb mint 600 milliárd dollárba fog kerülni.

Sokan felfújt problémának tartják a Y2K-t. A sajtó hosszú ideje előszeretettel
rémísztget azzal, hogy az ezredforduló beköszöntével "repülőgépek fognak
lehullani az égről", a "mikrosütők és videokamerák felmondják a szolgálatot"
és a veszélyesnek tartott készpénzforgalom helyett üdvözítőnek gondolt
bankkártyaterminálok használhatatlanokká válnak. Mi kerülhet ekkora összegbe két
számjegy pótlásánál? – kérdezik sokan, akik arra gyanakodnak, hogy a programozók
és a szoftvercégek egyszerűen az ezredforduló táján a katasztrófákra amúgy is
fogékony nagyközönség aggodalmát igyekeznek a pánikkeltéssel gátlástalanul
kihasználni.

Szakemberek szerint azonban a probléma nagysága nem az egyszerűen elvégezhető egyedi
javításokban van, hanem abban, hogy csupán egyetlen közepes méret? vállalat
esetében több százmillió sor programot kell átfésülni, mielőtt hozzákezdhetnének
a korrigáláshoz. Hogy mit jelent 100 millió sor átolvasása? Ha – a példa
kedvéért – egy szakember lát neki ennek a feladatnak, és egy sort egy másodperc
alatt olvas át, napi nyolc órát és heti öt napot dolgozva 13 év alatt jut a
digitális szénakazal végére. Ennyi idő persze nem áll már rendelkezésre, így 13
embert teljes munkaidőben foglalkoztatva akár egy év alatt is megoldható a feladat.
Látható, hogy minél később kezd hozzá egy szervezet a dilemma megoldásához, annál
több szakembert kell – a világszerte fokozódó kereslet miatt – mind drágábban
alkalmaznia.

Tény, hogy az Egyesült Államok hatalmas pénzügyi központjaiban, New Yorkban és
Chicagóban nagy erőfeszítéseket tesznek az elavult rendszerek felújításáért, s
London és Frankfurt is megkezdte már a belső ellenőrzéseket. Ám az ezredforduló
problémája nem csak a régi szoftverrel rendelkező nagy szervezetekre leselkedik.
Windows 95-öt használó kisvállalatok is jó, ha figyelmet fordítanak a Microsoft azon
nyilvános beismerésére, amely szerint bizony még a kilencvenes években piacra került
Windows 95, a Windows NT és az Internet Explorer programcsomagok is Y2K-függők
lehetnek.

Dr. Edward Yardeni, a Deutsche Morgan Grenfell vezető közgazdásza egy június végi
sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: ha nem veszik tudomásul, hogy az
ezredforduló problémája globális természetű, akkor az egy világméretű, leginkább
az 1973–74-es gazdasági válsághoz hasonló erősség? visszaeséshez vezethet.
Yardeni 70 százalékos esélyt ad egy ilyen Y2K-okozta recessziónak, amely 20-30
százalékos visszaesést eredményezhet az amerikai részvénypiacon, és amely – a
jövőbeli határidőkhöz kötött ügyletek nagy aránya miatt – már 1999 közepén
éreztetheti hatását. Az előrevetített tőkeveszteség várhatóan 1000 milliárd
dollár lenne. Az egész világon csődöt mondhatnak a telekommunikációs rendszerek,
áramhálózatok milliárdokat hagyhatnak elektromos áram nélkül, és a katonai
védelmi rendszerek biztonsága is jelentősen csökkenhet – figyelmeztet Yardeni.

A szakember fenyegető előrejelzéseit azzal indokolja, hogy az amerikai, illetve
külföldi kormánytisztviselők nem fordítanak elegendő gondot a probléma
megszüntetésére. Megdöbbentő, hogy az ezredfordulóig hátralevő szűk másfél év
ellenére még ma is vannak olyan cégek, amelyek nem is hallottak a probléma
létezéséről. Az Egyesült Államokban eddig megtett lépések – különösen a Y2K
Átalakítási Bizottság létrejötte – eddig nem arattak kellő sikert az
érdeklődés felkeltése, illetve a megoldás garantálása terén. A szándék
komolyságát mindenesetre jelzi, hogy Clinton elnök július 14-én először
nyilvánosság előtt is említést tett a Millennium-vírusról. Clinton elismerte, hogy
a probléma a történelem eddigi egyik legnagyobb technológiai kihívása, és
bejelentette: az amerikai kormány 12 millió dollárral járul hozzá a fejlődő
országoknak a válság megelőzésére szánt világbanki segélycsomaghoz. Azonban az
Egyesült Államok még így is messze más nemzetek előtt jár a tervek
készítésében, és ez az egyetlen olyan ország, amely negyedévenként áttekinti a
kormányzati szint? felkészülést, és jelentést ad a folyamat állásáról.

Kinyit-e a tőzsde?

De ha az Egyesült Államoknak sikerülne is teljes átalakítást végrehajtania,
rengeteg olyan ország maradna a föld távoli pontjain, amelyek nem fogják tudni
elkerülni a Y2K-okozta válságot. Yardeni megjegyezte, hogy az ázsiai pénzügyi
krízis háttérbe szorította a kérdést a térség országaiban, s a gazdaságban
végrehajtott változtatások arra kényszerítik a Y2K-kompetens technikai szakértőket,
hogy erőfeszítéseiket más területekre koncentrálják.

Washington nagyobb nemzetközi összefogást sürget, mivel úgy véli, hogy számos
országban nem tűnik kellő komolyságúnak a hozzáállás a válság megelőzéséhez.
Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter-helyettes a szenátus előtt hangsúlyozta:
nehéz felbecsülni az egyes országok hatékonyságát az adott országok előtt
tornyosuló egyéni problémák miatt. Az Európai Unió tagállamainak például
egyszerre kell kezelni az euro bevezetésének és a Y2K átalakításának nehézségeit.
Japán fontos változtatásokat hajt végre pénzügyi rendszerében, amely szintén
hatással lehet a Y2K-probléma megoldására. Más ázsiai országok pedig kénytelenek
sokkal fenyegetőbb gazdasági problémákkal szembenézni. A Clinton elnök által
kinevezett kormánybiztos, a Y2K-gurunak tekintett John Koskinen a New York Times cím?
napilapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy "amennyiben a szingapúri
tőzsde például nem nyitna ki 2000. január 3-án, hétfőn, úgy annak hatását a
globális pénzügyi rendszer alapjaiban érzékelné. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő
év vége".

A válság a szakértők szerint ennek ellenére nem kezelhetetlen. Gondot elsősorban a
határidő mozdíthatatlansága jelent, hiszen már egy napos késedelem az egész addigi
erőfeszítést hiábavalóvá teheti. A nemzetközi késlekedés miatt úgy tűnik, nem
áll rendelkezésre elegendő programozó, ezért mind reálisabb az a veszély, hogy
rangsorolni kell a még elvégezhető feladatok között.

Yardeni és néhány más Y2K szakértő egy, az atombomba kifejlesztését lehetővé
tévő programhoz, a Manhattan Projecthez hasonló, nagyszabású erőfeszítést
támogat, amely keretében a világ legtehetségesebb számítógép-szakértői
dolgoznának együtt a probléma következményeinek minimalizálásán.

A Millennium-vírus következményeit nem láthatjuk előre. Egy dolog azonban biztos: a
Y2K világszerte próbára teszi a huszadik századi civilizáció és technikai
forradalom alapjait. A felkészülést értékelő nemzetközi bizonyítványt bő
ötszáz nap múlva vehetjük majd át.


Mi történhet, ha a dolgok mégis rosszul alakulnak?

A New York Times összeállítása felhívja a figyelmet azon veszélyekre,
amelyek a Millennium-vírus következtében 2000. január 1-jén éjfél után
közvetlenül fenyegetik az amerikai állampolgárokat. A felsorolás a teljesség igénye
nélkül készült:

  • Megszakad a telefonösszeköttetés, mivel a hívások időtartamát a
    számítógép nem lesz képes kiszámítani.
  • Egyidejűleg lejár valamennyi személyi okmány, többek között a forgalmi
    engedély és az útlevél érvényessége.
  • Az adóhivatal 100 évre visszamenőleg késedelmi számlát állít ki az
    éppen aktuális adótartozásról.
  • A bankautomaták lenyelik a hitelkártyát, mivel lejártnak értelmezik az
    érvényességi időt.
  • A házi videorendszer elfelejti felvenni az előre beprogramozott műsorokat.
  • A gépkocsik műszerfalán a kijelző azonnali időszakos szervizt kezd el
    sürgetni.
  • A gyógyszertárban a komputer visszautasítja a felírt receptet, mondván,
    hogy rég lejárt az érvényessége.

A fenti problémák – bár egyszerre sújtanak milliókat – inkább
átmeneti kényelmetlenségeket okozhatnak, a nagy kommunikációs és gazdasági
rendszerek leállása azonban akár tömegszerencsétlenségekhez is vezethet:

  • A légiirányítási rendszerek meghibásodása miatt a levegőben lévő gépek
    nem kapnak leszállási engedélyt, míg valamennyi földön lévő repülőt
    felszólítanak, hogy kezdjék meg a felszállást.
  • A toronyházakban az automatikus felvonókat irányító programok leállnak,
    és az utasok – jobb esetben – valahol a liftaknában rekednek.
  • Valamennyi komputerizált termelési rendszer felmondja a szolgálatot.
  • Leáll az elektronikus bankközi pénzforgalom.

A strucc-stratégia

Miközben a számítógépes szakemberek a fejünk fölött lebegő és alig 17
hónap múlva lesújtani készülő Damoklész-karddal fenyegetőznek, az ezredvég
szkeptikusai egy sor jobbnál jobb indokot találtak ki a problémával szembeni
struccpolitika megindoklására. Íme Peter de Jager összeállítása alapján néhány
ezek közül:

Miért nem foglalkozom a Millennium-vírussal?

  • Az idén úgyis nyugdíjba megyek.
  • 2000. január elseje szombatra esik, és a hétfő is szünnap – lesz majd
    elég időm a hosszú hétvégén kitalálni valamit.
  • Két számjegy kizárt, hogy ekkora gubancot okozzon.
  • Bill Gates úgyis kitalál majd valamit.
  • Szeretem megvárni az eseményeket, mielőtt elhamarkodottan cselekednék.
  • Az orvosom azt tanácsolta, hogy kerüljem a stresszt.
  • Úgyis mindig utáltam a komputereket.
  • Ha elmondanám a vállalatvezetésnek, hogy mennyibe kerülne a megoldás,
    biztos kirúgnának.
  • Úgyis eltalálja a Földet egy meteor 2000-ben – akkor minek erőlködjek?
  • A kormány majd törvényt hoz arról, hogy újrakezdjük a XX. századot.
  • Majd csak túlleszünk rajta valahogy.

Olvasson tovább: