Kereső toggle

Az USA és Európa következik

Gyűrűzik az ázsiai válság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Annak ellenére, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 15 milliárd
dollárnyi hitelt nyújt az orosz pénzügyi piac stabilizálásához, az elemzők úgy
látják, ez nem lesz elegendő az ország egészét érintő válság leküzdéséhez. Az
évtizedek óta lappangó orosz gazdasági, társadalmi problémákra csak olaj volt az
ázsiai válság átterjedése.

Az Egyesült Államok és Európa aggodalommal figyeli az ázsiai válság újabb
hullámaként felfogott orosz pénzügyi krízist, mert attól tart, hogy a Japánból
kiinduló válság ezúttal – szemben a tavalyi ázsiai pénzügyi összeomlással –
nem áll meg a régió határainál, hanem a világ pénzpiacait is magával rántja. Az
ettől való félelmet tükrözi Tony Blair brit kormányfő minap tett kijelentése: "A
világgazdaság két évtized – a latin-amerikai válság – óta a legnagyobb
veszélyben van."

Amennyiben a jen árfolyamzuhanása valutaleértékelési versengést vált ki a
térségben, az a nyugati pénzpiacokkal való szoros kapcsolat révén Amerikában és
Európában is bizonytalansághoz vezethet. A Wall Street Journal Europe szerint, ha a
rubelválság átterjed Lengyelországra, Magyarországra és Csehországra, az egy teljes
százalékponttal ronthatja az európai gazdasági növekedést.

Az ázsiai válság további hatásairól egyelőre nincsen egységes állásfoglalás a
szakemberek között. Sőt a találgatások gyakran ellentétes kimenetel?
forgatókönyvet írnak le. Van aki arra voksol, hogy az IMF és a nyugati kormányok
hajlandók lesznek megmenteni a nukleáris szuperhatalom Oroszország valutáját, mások
szerint viszont legalább 20, sőt elképzelhető akár 50 százalékos leértékelés is.
Emiatt a befektetők egész Európát és Latin-Amerikát eladnák, rátámadnának a még
megmaradt kötött valutákra és amerikai kincstárjegyekbe menekülnének.

A The Wall Street Journal ezzel szemben úgy vélte, hogy az orosz bonyodalom inkább
használ a kelet-európai piacoknak, mert most be kell látniuk a nemzetközi
befektetőknek, hogy tegyenek különbséget a kis országok és Oroszország között.
Miközben ugyanis az orosz részvények több mint 60 százalékkal estek január óta, a
varsói értéktőzsde 8 százalékkal emelkedett, s Budapest és Prága is csak kicsit
esett, habár bizonytalan kereskedelemben. Miközben mindenki aggódik a rubel esetleges
leértékelése miatt, a magyar forint és a cseh korona stabil maradt, a zloty pedig
erősödött.

Az amerikai kiadású lap úgy látja, hogy Kelet-Európa a befektetők szemében – a
gazdasági visszaesés sújtotta Délkelet-Ázsiánál és az esetleges egyesült
államokbeli visszaesés miatt aggodalomra okot adó Latin-Amerikánál is – jobbnak
tűnik újabban. Az EU-hoz igazodó, vele kereskedelmük 70 százalékát bonyolító kis
országok az idén profitálni fognak Nyugat-Európa várható 2,5-3 százalékos
fellendüléséből.

Kérdés, hogy egy újabb ázsiai leolvadás, vagy az amerikai gazdaság visszaesése
mennyit árt majd a kis kelet-európai országoknak. Elemzők szerint megvédheti őket
pénzügyi szektoruk viszonylagos fejletlensége. Persze Kelet-Európát is sok piaci
bizonytalanság fenyegeti – nyilatkozta a lapnak a londoni HSBC Securities egyik
elemzője –, de hosszú távon, amíg vezetőik az EU- és az EMU-tagságra függesztik
tekintetüket, nem lesz baj.

Az újság szerint Oroszországnak, ahol az év eleje óta 62 százalékkal estek a
részvényárak, az a baja, hogy túlságosan a külföldi befektetésekre támaszkodik a
rossz adószedés, a stagnáló gazdaság és a csökkenő olajárak súlyosbította nagy
költségvetési deficit finanszírozásában. Éppilyen kellemetlen, hogy az
államadósság nagy része igen rövid lejáratú, ezért végzetes a befektetők
bizalomvesztése. A pénzszerzés végett a kormány az egekbe emelte a kamatokat, ami
tovább lassítja a növekedést, bővíti a költségvetési hiányt és árt a piaci
árfolyamoknak.

Olvasson tovább: