Kereső toggle

Cenzúra vagy biztonságos internet?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A brit törvényalkotók pénzbüntetést szabnának ki a közösségi médiumokra gyerekpornográfia és szélsőséges tartalom esetén – adta hírül a Newsweek magazin. Az érintett cégek elsősorban a Google, a YouTube, a Twitter és a Facebook, amelyek maximálisan egyetértenek a szélsőséges és veszélyes tartalmak letiltásával. A képlet azonban korántsem ilyen egyszerű. Felmerül a kérdés: ki a szélsőséges?

Egy brit parlamenti képviselő azt nyilatkozta, hogy az olyan közösségi médiumokat, mint például a YouTube, pénzbüntetéssel kellene sújtani, amennyiben nem tiltják le az illegális tartalmakat (például a gyerekpornográfiát) a felületeikről. „A közösségi médiumok jelenleg szinte semmilyen büntetéssel nem szembesülnek, ha nem távolítják el az illegális tartalmakat” – írja a brit alsóház Belügyi Bizottsága egy tanulmányban, amelyben arra kérik a kormányt, hogy tárgyaljon súlyos szankciókról, jelentős pénzbüntetésekről azon közösségi médiaszolgáltatók vonatkozásában, amelyek nem szedik le az ilyen tartalmakat záros határidőn belül.

A tanulmány negatívumként rótta fel, hogy egyes vállalatok a felügyeleti munka egy részét az adófizetők pénzéből fenntartott cégek részére szervezik ki: „Az Egyesült Királyságban a Fővárosi Rendőrség Internetes Terrorelhárító Alakulata vizsgálja a közösségi médiumokat, és szűri a terrorista tartalmakat.” Ez azt jelenti, hogy az olyan multimilliárdos cégek, mint a Google, a Facebook és a Twitter, az adófizetőktől várják el, hogy viseljék az internetes felületek szélsőséges tartalmaktól való tisztogatásának költségeit.

A tanulmány elemez egy esetet, amikor a Google felé jeleztek neonáci propaganda tartalmakat, azonban a National Action neonáci brit csoportot promotáló videókat hiába jelentették, a mai napig könnyedén megtalálható minden velük kapcsolatos tartalom, pusztán a nevüket kell beírni a keresőbe.

„Javasoljuk minden médiaszolgáltatónak világos és jól átgondolt lépések megtételét, hogy aktívan azonosítsák és távolítsák el a törvénytelen – különösen a veszélyes terrorista és gyermekbántalmazással kapcsolatos – tartalmakat” – összegzi a tanulmány.

A szóban forgó cégek – a YouTube, a Facebook és a Twitter – a Newsweek-nek azt nyilatkozták, hogy komolyan veszik a témát, és mindent megtesznek, hogy megvédjék a felhasználóikat. A YouTube nemrégiben szigorított a hirdetési politikáján, a Twitter szabályzata pedig egyértelművé teszi, hogy nem tolerálja a gyűlölködő, sértő magatartásformákat. Sokat invesztálnak olyan technológiába, ami segít eltávolítani azokat a felhasználói fiókokat, amelyek tudatosan szembemennek a cég elveivel, és arra használják a Twittert, hogy másokat megsértsenek.

Simon Milner, a Facebook irányelvekért felelős igazgatója azt mondta: „Semmi sem fontosabb nekünk, mint az emberek biztonsága a Facebookon. Ezért nálunk gyorsan és egyszerűen lehet tartalmakat jelenteni, hogy aztán meg tudjuk vizsgálni, el kell-e azokat távolítani az oldalunkról. Egyetértünk az alsóház bizottságával, hogy többet is tehetünk a gyűlölet és a szélsőséges eszmék online terjesztése ellen. Várjuk, hogy a választások után együttműködhessünk az új kormánnyal és parlamenttel ezeken a kiemelten fontos területeken.”

Az online gyűlöletbeszéd elleni nyomozást Jo Cox munkáspárti képviselőnő meggyilkolása ösztönözte, Coxot ugyanis egy Thomas Mair nevű jobboldali szélsőséges ölte meg a Brexit-kampány során.

A bizottság szerint bizonyított tény, hogy a közösségi médiának van szerepe a gyűlölet-bűncselekményekben, illetve az iszlamofóbia, a nőgyűlölet és a szélsőjobboldali ideológiák terjesztésében, melyek adott esetben erőszakos cselekményekben manifesztálódnak.

Azonban a tanulmány üdvözölte, hogy mindhárom közösségi média-szolgáltató cég egyértelművé teszi a szabályzatában, hogy nem tűri a gyűlöletbeszédet, valamint az erőszakos grafikai tartalmakat.

Mi ezzel a baj? Mindannyian egyetértünk abban, hogy veszélyes tartalmaknak nincs helye az interneten, és abban, hogy gyerekek ne juthassanak hozzá nem nekik szóló anyagokhoz. De ki dönti el, mi a szélsőséges? Vajon a politikailag korrekt beszéd idején mi számít gyűlöletbeszédnek?

Paul Joseph Watson, konzervatív videoblogger, aki az amerikai választások idején tűnt fel, pesszimistán látja a helyzetet. Tapasztalata szerint a fentebb említett vállalatok önkényesen minősítenek konzervatív, keresztény tartalmakat szélsőségesnek, és tiltják le az ilyen videókat, csatornákat. Sokan úgy reagálnak erre, hogy ezek magánvállalatok, azt tiltanak le, amit akarnak, de Watson rávilágít, hogy a Google és a YouTube esetében monopolhelyzetről beszélünk. Aki az interneten tartalmat akar megosztani, terjeszteni, az kénytelen ezeket a felületeket használni, tehát ha önkényesen letiltják, akkor az a szólásszabadságot korlátozó cenzúra, nem pedig egy magáncég privát döntése. Másodsorban pedig ezek a cégek, például a Facebook, szorosan együttműködnek a kormányokkal abban, hogy bizonyos „bűnözőket” leleplezzenek. Példának okáért az iszlám Facebookon történő kritizálásáért lehetséges, hogy az adott felhasználónak halálbüntetéssel kell szembenéznie Pakisztánban. Márpedig, ha ezek a cégek együttműködnek a hatalommal, akkor nem mondhatjuk, hogy független magánvállalkozások lennének.

Nevetséges helyzeteket is tud szülni a kialakulóban lévő irányelv: szintén Paul Joseph Watson osztotta meg a Facebook-oldalán azt az esetet, amikor a Facebook egy oldalról letiltott egy meztelen nőt ábrázoló tartalmat, ugyanis a női mellek mutatása szembemegy az Irányelvekkel. A feltöltő azonban azt válaszolta a Facebooknak, hogy a képen látható, nőnek kinéző egyén „férfinak vallja magát”, tehát tulajdonképpen a képen egy félmeztelen férfi és nem egy nő látható. Meglepő válasz érkezett a Facebooktól: „A tartalom, amit feltöltöttél, mégsem megy szembe az Irányelvekkel, így azt visszaállítottuk. Köszönjük a visszajelzést.”

Összességében nagyon jól hangzik, hogy szélsőséges, veszélyes, törvénytelen tartalmakat letiltanak és nem engednek például fiatalkorúak számára megnyitni, de nagy kérdés, hogy mi a törvény, mi az elfogadott, és mi a szélsőség. Míg a szinte szoft pornó tartalmú zeneklipek mindenki számára könnyedén elérhetőek, addig olyan konzervatív hírportálokat, youtubereket, akik esetleg az ultrafeminizmus, liberalizmus vagy a korlátok nélküli bevándorláspolitika ellen érvelnek, egy az egyben letiltanak.

Olvasson tovább: