Kereső toggle

Hogy ne legyen gáz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megkezddött a fŐtésszezon. Bár a média minden évben igyekszik felhívni a figyelmet a veszélyekre, ezt a témát nem lehet elcsépelni, amíg a szén-monoxid egyetlen áldozatot is követel.

A szén-monoxid akkor keletkezik, amikor az égés tökéletlen, azaz nincs annyi oxigén az égő anyag közelében, hogy a „rendes”, szén-dioxidos égés végbemenjen. Bárhol keletkezhet, azaz tökéletlen gázégés során is, de kandallóban fa vagy szén tüzelésekor is.
A szén-monoxidnak nincs szaga! Ez az egészben a legveszélyesebb, hiszen a mérgezés belégzéssel történik. A szénmonoxid 250-szer erősebben kötődik a vérben levő hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért  a vér nem tud oxigént szállítani, a beteg az oxigénhiányba hal bele – gyakorlatilag megfullad úgy, hogy közben vett levegőt.
A tünetek nagymértékben függnek attól, hogy milyen tömény volt a belélegzett gáz, és mióta van az áldozat a gáztérben, másképpen kifejezve: mennyi a vér szén-monoxid-telítettsége. Általában fejfájással, hányással kezdődnek a panaszok, majd eszméletét veszti a beteg. (Ha egy légtérben egyszerre többen fejfájást és hányingert panaszolnak, gondolni kell erre a lehetőségre.) A súlyos mérgezett jellegzetes képet mutat: arca élénkpiros, mint a lázas gyereké, izmai megfeszülnek, és összeszorított fogakkal kapkodja a levegőt. Ilyenkor legfontosabb a kimentés, de vigyázva magunkra, hiszen gyakorlatilag egy percünk van, hogy magunk ne váljunk mérgezetté. Azonnal nyissunk ablakot, vagy ha kell, törjük ki. Mindkét kezünkkel az eszméletlen beteg hóna alá nyúlva fogjuk meg az alkarjait (Reutek-fogás), és vigyük ki a gáztérből! Tévhit, hogy nedves kendőt a szánk elé tartva kell mérgezett gáztérbe menni. A száj elé kötött baboskendőnek semmiféle szűrő-védő hatása nincs, ne húzzuk vele az időt!

Legfontosabb a megelzés

Régen rossz, ha az újraélesztéssel kell foglalkoznunk, hiszen, mint mindig, itt is legfontosabb a megelőzés. Nem ritkán az okozza a mérgezést, hogy egyszerre megy a gázkazán és a konyhai szagelszívó. Normál menetrend szerint a füst nem udvariasságból távozik a lakásunkból, hanem mert a kémény tetejénél levő nyomás egy picivel kisebb, mint a lakásban levő. Ezért az áramlás bentről ki, lentről felfelé történik. A páraelszívó által képezett szívóhatás azonban visszafordít(hat)ja a kéményben a nyomást, és így az égéstermék áramlását. A veszélyt fokozza, ha jók a nyílászárók, ugyanis ilyenkor még a réseken sem tud a levegő beszökni a lakásba. A megoldás egy relékapcsoló (reteszelőkapcsoló), amely arra szolgál, hogy amíg működésben van a szagelszívó, addig ne menjen a kazán.
„További megelőzési lehetőség – akkor is szükséges, ha nincsen szagelszívó – a szellőzés biztosítása” – mondta el a lapunk által megkérdezett építész. Elméletileg ahová kazánt vagy kandallót szerelnek, ott erre a kivitelezőnek figyelnie kell, mégis sokszor elmarad. A szén-monoxid-mérgezések több mint fele új építésű házakban következik be, ahol éppen a jó minőségű nyílászárók miatt nincs szellőzés.
Szén-monoxid-detektor felszerelésével is megelőzhetjük a balesetet. Szakemberek szerint nem érdemes a legolcsóbbat venni, a 6-8 ezer forintos kategória viszont már nem fog beriasztani egy hajlakkra, de biztonsággal jelez, hogy ha baj van.

Olvasson tovább:

  • Prof. Dr. Boldogkõi Zsolt

    Placebo vagy nocebo?

    Ki ne hallott volna a placebóról (latin szó, mely annyit tesz: „tetszeni fogok”) mint gyógyerőről és a placebohatásról, amikor a hatóanyag nélküli tabletták is hatnak?
  • Budapest, te csodás

    Magyarósi Csaba (felül) és Szűcs Ádám újságíróként dolgoztak évekig, ám a két jó barát 2010-ben gondolt egy nagyot, és olyan oldalt hoztak létre, amiről mára kétség nélkül állítható: a vidéken született srácok úgy ismerik a fővárost, mint a tenyerüket.
  • Ezek a mai fiatalok

    A fiatalokról hazai és nemzetközi körökben is kialakult egy olyan sztereotíp kép, mely szerint énközpontúak, szelfimániások, és csak azon iparkodnak, hogy szeressék és szeressék őket. Utánajártunk, általánosítható-e ez a kép, illetve van-e élet a Facebookon túl is.