Kereső toggle

Kész átverések

Fogyasztószerek iparága

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rendszerint az időhiány miatt internetről ollózott, felületes félinformációknak és karcsúságillúziókkal kecsegtető „csodaszereknek” bedőlve bukja el diétázási kísérleteit a legtöbb ember. A lakosság 60 százaléka túlsúlyos. Pedig a recept nem túl bonyolult: napi ötszöri, megfelelően összeállított étkezéssel, némi mozgással és szükség esetén szakemberrel folytatott konzultációval már tartós csodát lehet tenni.

Igaz, a dietetikust egyelőre nem finanszírozza a TB: egyes szakembereknél a konzultációik alkalmanként 15 ezer forinttól kezdődnek… „Anya, édesség, édessééééég” – szorítkozik a hiányos tőmondat közlésére egy aprócska lány, miközben sóváran nyeldekelve mutat a szirupos vattacukorfelhőkre egy közkedvelt családi szabadidőhelyen. „Ma már volt fagyi, süti, csoki is. Nincs több. Majd holnap ehetsz”– csattan fel kicsivel odébb egy másik anyuka nassolnivaló után hüppögő gyermekének.
A hozzáférhető adatok alapján a magyar lakosság megközelítőleg 60 százaléka számít elhízottnak, 2 százalék pedig kifejezetten túlsúlyosnak. Az elhízás mikéntjét persze rengetegen misztifikálnák genetikára és puszta fizikai adottságokra fogva – többek közt a méregdrága, ám kétes hatású vagy kifejezetten egészségtelen diétás cseppeket, porokat, turmixokat és egyéb, a karcsúság illúziójával kecsegtető termékeket kínáló cégek propagandaanyagai is ráerősítenek a tendenciára.
Az okok azonban jóval prózaiabbak ennél. „A súlygyarapodás akkor indul be, amikor több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit a napi tevékenységeink és munkavégzésünk egyébként indokolnának. Az optimális energiabevitel mértéke egy felnőtt, ülőmunkát végző nő esetében átlagosan 1500-1700, míg egy férfinál 2000 kilokalória körül alakul. Célravezető diéta esetén átlagosan napi 4-500 kilokalóriával kell csökkenteni az energiabevitelt”– mutat rá a pluszkilók halmozódásának okaira Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint, szemben az általános közvélekedéssel, alapvetően nincsenek rossz ételek, csupán egészségtelen arányban fogyasztottak. Az optimális és egészséges táplálkozáshoz azonban napi legalább 1,5 liter tiszta- vagy ásványvizet kellene fogyasztanunk. Napi egy-két kiadósabb lakoma helyett inkább négy-öt, egyszerre kisebb mennyiséget befogadó, de táplálóbb étkezés keretében kellene magunkhoz vennünk az ennivalót úgy, hogy étrendünkből eközben a gabonafélék, a tejtermékek, a zöldségek és a gyümölcsök sem hiányoznak. Az emberek néhány ilyen egyszerűbb szabály betartásával máris rengeteget lendíthetnének a helyzetükön, egészségi állapotuk is látványosan javulhatna. Mindezt napi fél óra mozgással kombinálva már olvadhatnának is a pluszkilók.
Információkból abszolút nincs hiány. „A sajtót, az internetet teljesen elárasztották az egészséges életmóddal kapcsolatos írások, már a csapból is ez folyik – nem az ismeretek hiánya tehát az oka az egészség elhanyagolásának. Ahogy napi praxisom során látom, rengetegen főként a temérdek munka miatt nem folytatnak egészséges életmódot. Magyarországon sajnos annyira leköti az embereket az egzisztencia fenntartása, hogy a tudatos táplálkozás az utolsó helyre szorul vissza” – mutat rá a szintén dietetikusként dolgozó Barcza Zsuzsanna. – Ugyancsak nagy probléma, hogy a lakosság zöme a kereskedelmi akciók bűvkörében él. „Az emberekre rendkívül csábítóan hatnak az »egyet fizet, kettőt kap« akciók. Ennek szellemében tekintélyes mennyiségeket halmoznak fel a fehérlisztből készült tésztából és számos, túlnyomórészt cukros-zsíros termékből, csak mert azok kedvezőbb árban kaphatók” – magyarázza. Pedig az egészségesebb élelmiszerek arányaiban nézve nem feltétlenül drágábbak. Lehet ugyan, hogy egy teljes kiőrlésű lisztből készült, kilós barna kenyér háromszor többe kerül hagyományos társánál. Csakhogy ebből a tápláló rostérték miatt a korábban megszokott mennyiség egyharmada is bőven elegendő a jóllakáshoz.
A másik gyakori diétahiba a türelmetlenség. Tudniillik, ha végre rászánják magukat a túlsúllyal küszködő emberek egy átfogó életmódreformra, sokan irreálisan hamar, akár egy-két hét alatt szeretnének megszabadulni az évek alatt rájuk rakódott súlytöbblettől. Ezzel szemben heti 0,5-1 kg fogyásnál gyorsabb súlycsökkenés egészségtelen, károsan hat a szervezetre, és nem is kecsegtet tartós eredményekkel. Aztán persze megindul a lavina: jönnek a csodaszerek, villámdiéták, a netről összeollózott, legtöbbször a kellő szakmaiságot nélkülöző, egyhangú étrendre alapuló, egészségtelen diéták, és az anyagcserét drasztikusan lassító – így lényegében a súlygyarapodást ösztönző – koplalás.
A szakszerű segítséget ezzel szemben rengetegen elhanyagolják – pedig hatékonyságában ez jóval eredményesebb és tartósabb súlyleadáshoz vezet. Igaz, meglehetősen költséges módszer, mivel hiába népbetegség az elhízás, és az ebből fakadó szerzett betegségek kockázata is megnő, a dietetikus tanácsadás egyelőre nem tartozik a társadalombiztosítási alapellátások körébe. A szolgáltatásra igényt tartók így egyelőre csak magánpraxis keretében tárgyalhatják meg egyénre szabott étkezési lehetőségeiket, alkalmanként átlag 10-15 ezer forintos tarifáért.

Olvasson tovább: