Alig négy hete maradt a törvényhozásnak, hogy átgondolja a művi meddővé
tétel jogi szabályozását. A dolgok jelenlegi állása szerint az eddig szigorúan
korlátozó rendelet júliusban érvénybe lépő liberalizációja esetén minden
nagykorú férfi vagy nő szabadon sterilizáltathatja majd magát. A fogamzásgátlás
hosszú távú megoldása így mintegy 60 ezer forintért bárkinek elérhetővé válik.
Számos szakmai fórum és társadalmi szervezet tiltakozott a módosítás ellen.
Jóllehet a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium hivatalosan még nem
foglalt állást, a Magyar Nőorvos Társaság múlt heti nagygyűlésén elhangzott,
hogy a szakma helyteleníti az Alkotmánybíróság (AB) határozatát, és az orvosok
lelkiismereti szabadságára hivatkozva a Magyar Orvosi Kamarához hasonlóan
elzárkózik a 18 év felettiek korlátlan meddővé tételétől.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szerint a művi meddővé tétel liberalizálása
helyett a házasságra, felelős szexuális életre való nevelést kellene
szorgalmazni.
Az AB döntése kapcsán a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének
vezetői, Soltész Miklós és Gógl Árpád a szakmai és civil szervezetek
nyilatkozatain felbuzdulva a korábbinál is szigorúbb szabályozást sürgetnek, az
Országgyűlés elé ebben a témában törvénymódosító javaslat azonban mostanáig nem
érkezett.
A művi meddővé tétel olyan műtéti megoldás, melynek során a lehető legkisebb
mértékű beavatkozás révén kerül sor a terhesség létrejöttének megakadályozására.
Az eredmény elvileg nem zárja ki a termékenység későbbi, mikrosebészeti
módszerekkel történő helyreállítását, illetve az úgynevezett „lombikbébi”
programban való részvétel lehetőségét. Viszont ilyen esetekben a
társadalombiztosító egyáltalán nem támogatja a mesterséges megtermékenyítést, és
tekintve, hogy ennek ciklusonkénti költsége akár félmilló forint is lehet, a
korábban éppen szociális okokból sterilizált személyek számára ez csupán elvi
lehetőség marad.
Az egészségügyi törvény jelenleg még érvényben lévő 187. paragrafusa különbséget
tesz szakorvosi véleményre alapozott egészségügyi indok alapján, illetve
családtervezési célból történő művi meddővé tétel között. A törvény értelmében
családtervezési célból művi meddővé tétel csak 35 éven felüli vagy három vér
szerinti gyermekkel rendelkező magyar állampolgárokon végezhető el – saját
kérésre, teljes térítési díj ellenében, részletes felvilágosítást és három
hónapos várakozási időt követően. Korlátozottan cselekvőképes személyek esetében
a sterilizáláshoz gyámhatósági hozzájárulás szükséges.
Tavaly novemberben jelent meg az az AB-határozat, mely alkotmányellenességre
hivatkozva 2006. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a korábbi törvényi
korlátozásokat. Az AB szerint az eredeti törvény túlzottan sérti a felnőtt korú
érintettek önrendelkezési jogát, ezért nemcsak az életkori és gyermekszámot
érintő korlátozások szűnnek meg, hanem a korlátozottan cselekvőképes személyek
védelmét biztosító gyámhatósági hozzájárulás előírása is. Bihari Mihály, az AB
elnöke az MTI-nek azt nyilatkozta, hét hónapos határidőt biztosítottak a
jogalkotóknak a szabályozás esetleges korrekciójára.
Az AB határozatához fűzött három alkotmánybírói különvéleményben olvasható, hogy
a leendő törvényi szabályozásnak tartalmaznia kellene majd mindazon garanciákat,
melyek mind a visszaélések, mind a felelőtlen döntés lehetőségét kizárják.
(A szerző szülész-nőgyógyász)
