A magyarok nemzetközi viszonylatban is rengeteget tévéznek: Európában és világszerte három és fél óra a napi dózis, míg a hazai érték már egy éve is négy és háromnegyed óra volt az Eurodata mérései szerint. S a tendencia csak egyre erősödik. Ez szezonálisan is igaz, mert a legsötétebb hónap rendre a december: tavaly a közel ötórás átlag a téli ünnepekre majdnem hétórányi napi tévénézésre kúszott fel!
Kimutatható, hogy normál esetben minél magasabb egy ország általános jóléte, az emberek annál kevesebb időt töltenek a képernyő előtt. Szakemberek szerint nálunk az otthonülős, tévénézős életforma nemcsak a pénzhiánnyal függ össze, hanem az elmagányosodással és a családok bezárkózó életmódjával is, különösen vidéken.
A fiatalok munkaerőpiaci esélyeit is rontja a túl sok tévénézés, a tömegkultúra negatív következményei Európa-szerte több százezer fiatalt sújtanak a BBC-online szerint. A tévé előtt szocializálódott nemzedék ugyanis nem a munkahelyeken elfogadott viselkedésmintákat sajátítja el, hanem a deviáns formákkal találkozik nap mint nap a csatornákon. Emellett a műsorokban használt nyelvezet is olyan, amellyel szemben a munkahelyek többségénél komoly ellenérzést táplálnak.
2005. 10. 28. (IX/43)
