Kereső toggle

Téli kalóriák

Kell egy kis energia?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elterjedt tévhit, hogy a téli súlytöbblet elkerülhetetlenül fölrakódik az emberre, mert a szervezet ilyenkor másképp működik vagy "raktároz". Aztán a tavasz beköszöntével ez megszűnik, a plusz kilók is eltűnnek – ha kell, némi rásegítéssel, koplalással egész biztosan. Nos, a szakemberek szerint ez nem feltétlenül van így. 

A télen kialakuló néhány kilogrammos súlytöbbletnek az a fő oka, hogy a hideg beköszöntével hajlamosabbak vagyunk bezárkózni, a megszokottnál is kevesebbet mozogni, és még egészségtelenebbül táplálkozni – állította kérdésünkre Zajkás Gábor, az OÉTI igazgatóhelyettese. Ilyenkor – a disznóvágások idején – szívesebben eszünk nehéz, zsírban és energiában gazdag ételeket, és indokolatlanul csökken étrendünkben a friss zöldség és gyümölcs mennyisége is. 

A mozgáshiányos életmód és a helytelen táplálkozás törvényszerűen vezet hízáshoz, majd az elhízáshoz társuló olyan népbetegségekhez, mint a cukorbaj, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás. Ráadásul ezek a bajok alattomosak, nem rögtön jelentkeznek, elég jól megvagyunk évtizedekig, aztán úgy 45 fölött jönnek a problémák. Negyven után ugyanis a szervezetben a lebontó folyamatok kezdenek előtérbe kerülni az építőkkel szemben. Egyre egyértelm?bb panaszokat észlelünk, mert megszokott életvitelünket egyre kevésbé tolerálja a "gépezetünk", s rövidesen kezdhetjük járni a szakrendelőket. Hiányzik? Persze ne így legyen, de a megfelelő, egyáltalán nem extra változtatásokat igénylő életmódnak – bármilyen életkorban bevezetve – a betegségmegelőzésben, s egyáltalán: a mindennapi jó közérzet kialakításában felbecsülhetetlen szerepe van – hangsúlyozzák a megkérdezett szakemberek. 



Viva Italia!



A helyes téli étrend alapvetően nem különbözik a nyáritól, őszitől vagy tavaszitól. Az év minden szakaszában ugyanazok a táplálkozási alapelvek érvényesek – fejtette ki a Heteknek Rigó János, az Országos Dietetikai Intézet igazgatója. A növényi alapú, mediterrán jelleg? táplálkozás minden évszakban elsődleges szempont – persze, ha az egészségi állapotunk megőrzése, sőt javítása a cél. Télen a szervezetünk fokozott hőtermelése valamivel nagyobb energiabevitelt igényel – változó mértékben persze foglalkozástól, életkortól, nemtől függően. A baj az, hogy a megnövekedett energiaszükségletet rosszul, és sokszor túlzott mértékben elégítjük ki. Hazánkban ugyanis még mindig igen magas a sertészsír- és répacukorfogyasztás, pedig zsír- és szénhidrátszükségleteinket rengeteg más forrásból, például növényi olajokból – legtisztább az olíva –, gyümölcsökből, hüvelyesekből, gabonafélékből is bőséggel fedezhetnénk. A legfontosabb a mértékletesség: cukorra és zsírra bizonyos mértékben szüksége van a szervezetünknek, de egészséges étrend esetén igen kevés hozzáadott cukorra vagy állati zsíradékra van szükségünk.



Olajozott táplálkozás 



Étrendünk meghatározó részének általában növényi alapúnak kell(ene) lennie: gabonák, némi burgonya, zöldségek, gyümölcsök, magvak, olajok, s csak ezek után jönnek, jóval kisebb mennyiségben az állati eredet? ennivalók: tejtermékek, sovány (fehér) húsok. Lehetőleg kerüljük az előre feldolgozott vagy konzerv készételeket, és mi se főzzük "agyon" az alapanyagokat: minél természetesebb formában fogyasztjuk táplálékaink zömét, azok annál egészségesebbek. Teljes vagy fél kiőrlés? gabonafélék, friss saláták, alig párolt zöldségek, natúr húsok, megfelelő fűszerek többet "érnek", mint mondjuk egy párizsi sertésborda sült krumplival. A rostgazdag táplálék hosszabban tartó jóllakottságot is eredményez, arról nem beszélve, hogy a bélműködésre is igen jótékony hatással van. A városias, ülő életmód következtében a népbetegségek sorát gyarapítják az emésztési, illetve anyagcserezavarok, s az emésztőszervi megbetegedések – figyelmeztet a professzor. Az elmúlt évtizedben valamelyest javultak a hazai népesség táplálkozási szokásai, aminek következtében a szív- és érrendszeri megbetegedésekre viszszavezethető halálozások aránya csökkent, a daganatosoké pedig stagnál, de még messze vagyunk a fejlett világ átlagértékeitől, a kívánatos állapottól meg még inkább.



Keveset mozgunk



Ha egészségesen táplálkozunk, az önmagában is derék dolog, de ne feledjük: a jó vérkeringéshez, a különféle tápanyagok, így a kálcium megfelelő felszívódásához vagy az anyagcsere-folyamatokhoz elengedhetetlen a rendszeres mozgás. Szakemberek szerint már napi tíz percnyi, a megszokottól eltérő, "önmagáért való" mozgás (nem házimunka!) vagy húsz percnyi séta a szabad levegőn is növeli életesélyeinket, kimutathatóan csökkenti a betegségkockázatot. Ha időbeosztásunkba jobban belefér, a célnak megfelel a heti 3-5 alkalommal végzett félórányi mozgás is – séta, síelés, szánkózás, tenisz, úszás, torna, biciklizés, focizás stb. – kinek mi tetszik. A rendszeres testmozgás hatására nő az önbizalom, javul az általános közérzet és az alvásminőség, nő a stressztűrő képesség is. A lényeg tehát: az alapelvek gyakorlatilag bármelyik életkorban érvényesek. Elkezdeni másképp élni – soha nem késő!


A testtömegindex

Egy személy ideális testsúlya természetesen nem állapítható meg táblázatok alapján hajszálnyi pontossággal, vannak egyéni különbségek, melyek életkorból, foglalkozásból, alkati tulajdonságokból is adódnak – erősíti meg dr. Zajkás Gábor. Azonban vigyázat: az esetleges súlyfölösleg megítélése nem annyira ízlés, mint inkább egészség kérdése. A betegségkockázat kimutatására a legmegfelelőbb módszer a régóta alkalmazott úgynevezett testtömegindex (TTI), (angolul Body Mass Index, azaz BMI). A TTI határértékeinek figyelembe vételével bármikor megállapíthatjuk, egészségünk érdekében le kell-e fogynunk vagy sem. A fogyni kívánók számára alapvető szempont, hogy csupán a lassú, egyenletes kúra váltja be a hozzá fűzött reményeket. Épp ezért szükséges inkább több mozgásban és "étkezési stílusváltásban", azaz életmódban, mint egyszeri, drasztikus kúrákban gondolkodnunk. Már ha nem akarunk két hét alatt mindent visszaszedni, amit előtte keserves koplalással leadtunk. 

A TTI a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének a hányadosa. Például 170 cm-es, 60 kilogrammos személynél ez az érték 60kg: (1,7x1,7)m2 = 60:2,89 = 20,8. Kóros soványságról van szó, ha a TTI értéke kisebb, mint 18,5. Normális a testsúly, ha a TTI értéke 18,5 vagy a feletti, de nem haladja meg a 25-öt. Túlsúlyos, ha a TTI 25 és 30 közé esik, és elhízottnak számít, ha a TTI nagyobb, mint 30.

Olvasson tovább: