Kereső toggle

A zajszennyezés

Láthatatlan ellenség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A zajkeltés állandó melléktevékenységünkké vált, szinte függünk tőle.
Manapság általánosan elfogadott alapelv: inkább mindig hallgassunk valamit, csak
nehogy magunkra maradjunk a gondolatainkkal. Pedig a csendre kimondhatatlanul nagy
szükségünk van.



Budapestet Európa harmadik legzajosabb városaként tartják számon Fotó: Somorjai

Korunk embere számára a zaj – annak minden okozójával együtt – természetessé
vált. Reggel cseng az óra, emberünk felkel, meghallgatja a híreket, a mikrohullámú
sütőben reggelit készít, majd beül az autóba, természetesen vezetés közben a
közlekedés lármáját túlharsogva működteti rádióját, majd a zúgó
klímaberendezésekkel temperált irodában leül zümmögő számítógépe elé,
miközben gyakran csöng a telefon. Munkából hazafelé betér egy üzletközpontba,
melynek minden helyiségében állandóan szól valamilyen háttérzene. Az egész napi
stressz után otthon tompa fejfájással roskad le a képernyővel szemben elhelyezett
fotelba, majd órákkal később eltámolyog aludni. A beállott csendben agya
megpróbálja feldolgozni az egész nap során elszenvedett hangokat, mert másnap újra
16-18 órát zajban kell helytállnia.

Ezzel szemben ha csend van, agyunk sokkal hatékonyabban tud működni, már csak a
kevesebb inger miatt is. 

Kétszer 60 néha 63

A zajt egy az egész világon elfogadott, s meglehetősen bonyolult rendszer alapján
minősítik. Ennek a lényege az, hogy nagyságát az úgynevezett (A) egyenértékű,
tehát átlagos zajszinthez képest mérik. A decibel tehát az ehhez az alapértékhez
viszonyított szám.

Fontos azonban tudni, hogy a méréskor az értékek nem a szokásos módon adódnak
össze, tehát ha a már egy ideje kattogó 60 decibeles zajerősség? írógép mellett
egy másik ugyanolyat is elkezdenek használni, a keletkező érték nem 120, hanem
csupán 63 lesz. Ugyanígy ha felére csökkentenék a forgalmat, attól még a zajszint
távolról sem csökkenne a felére. Szakértők szerint tökéletes csend – a nulla
decibeles szint? – nem is létezik. Az erdő "csendje" körülbelül 20 decibel,
egy átlagos lakószoba zaja pedig 40. Egy – írógépet is használó – iroda 60-65,
a közepes közúti forgalom pedig 85 decibeles hangerővel jár. A légkalapács 100
körüli, a diszkó vagy egy rock-koncert ennél még többet is, az utasszállító
gépek rajtja pedig 125 decibel körüli terhelést ró szervezetünkre. 140 decibelnél
van a fájdalomküszöbünk, ilyen erősség? zajból már egyszeri behatás is
hallássérülést okozhat. 

Az álnok sétálómagnó

A zajszennyezés káros hatásai nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős
hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él,
ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hangos környezet által okozott károknak
csak egyik része az, amely a hallószervet rongálja, hiszen a fülön keresztül az
agyra és az idegrendszerre gyakorolt hatása is igen ártalmas. Kimutatták, hogy a
tartósan zajszennyezett környezetben élőknél nő az infarktus és az idegrendszer
károsodásának veszélye.

Az előírások szerint a maximális zajszint nappal a lakóterület jellegétől
függően 45-55 decibel között van, éjszaka pedig – és általában a nyugodt
alváshoz – 35-45 decibel kívánatos. 

A 120-130 decibelt elérő erős hangoktól egyszeri behatásra is visszafordíthatatlanul
károsodhatnak a hallósejtek, de ha nap mint nap 85 decibelnyi értéknél nagyobb éri a
fület, az is halláscsökkenést idéz elő. Ez utóbbi igen alattomosan működik, mert
a halláscsökkenés mindig a 4000-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd
kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az
áldozat észre sem veszi, csak amikor a frekvenciatartomány kiszélesedik, és a
mélyebb hangokat – így a beszéd hangjait is – érinti. 

A mai gyerekek sokak szerint elődeikhez képest jóval hangosabban beszélnek, és ennek
természetesen az is oka lehet, hogy ha azt akarják, hogy mondanivalójuk eljusson a
címzetthez, sokkal nagyobb külső zajt kell legyőzniük hangjukkal. Norvégiai adatok
szerint a sorozás közben vizsgált fiatalok 25-30 százaléka halláskárosodott. 30
évvel ezelőtt ugyanez az érték 5 százalék alatti volt.

Érdemes külön szólni a walkman által okozott károkról is, amelyet némelyek
divatból, mások egyszerűen a külső zaj legyőzése miatt hangosítanak föl már-már
a kívülállók számára is elviselhetetlen határig. Ennek is szerepe van sajnos abban,
hogy a fiatalok halláskárosodása az elmúlt tíz évben számottevően nőtt, azaz
beszűkült az érzékelő tartományuk, és bizonyos hangokat már nem is hallanak.

A fővárosiak 40 százalékát gyötri a közlekedés

Egy EU-bizottsági jelentés szerint a 65 decibel feletti tartós zajártalom
Európában nyolcvanmillió embert veszélyeztet. A kérdést nálunk is nagyon komolyan
kell venni, mert vannak olyan vélekedések, miszerint Szófia és Barcelona mögött
Budapest a harmadik legzajosabb európai város.

Becslések szerint hazánk lakosságának mintegy 30 százaléka kényszerül olyan
zajszint elviselésére, amit a kutatók és e-gészségügyi szakemberek
elfogadhatatlannak tartanak, amely mellett a legtöbb ember nyugtalanná válik,
alvászavar lép fel nála, vagy egyéb káros egészségügyi hatásoktól kell tartania.
További milliók élnek az úgynevezett "szürke zónában", ahol a napközbeni
zajterhelés okoz komoly problémát. 

A 65 decibel (A) feletti zajszintnek kitett népesség 90 százaléka a közúti
közlekedésnek "köszönheti” lehetetlen körülményeit. A városi területeken a
zajcsúcs már nem nő, de a magas zajszint időtartama emelkedik. Míg a múltban a
8-tól 18 óráig terjedő napszak volt a kiugróan zajos, ma az éjszakai időszak is
egyre elviselhetetlenebb. Az ország közlekedési zajhelyzetét is igen kedvezőtlenül
befolyásolja az a tény, hogy a járm?állomány döntő többsége korszerűtlen és
lényegesen zajosabb, mint a Nyugat-Európában használatos járművek. A lakossági
panaszok túlnyomó része a villamosokra, az autópályák bevezető szakaszaira és a
repülési zajra vonatkozik.

Zajelhárító technikák

A zaj csökkentésére többféle módszer létezik, melyek közül a leghatékonyabb a
hang forrásánál történő úgynevezett primer beavatkozás. Ide tartozik a
forgalomszervezés, az utak minőségének javítása, illetve a járművek karbantartása
is. 

Magyarországon a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából a
Környezetgazdálkodási Intézet rendszeresen végez zajméréseket. Ezen adatok
birtokában a szakértők egybehangzóan állítják, hogy a közlekedési zajt
leghatásosabban a városokat elkerülő útvonalak megnyitásával lehet csökkenteni, a
tapasztalatok szerint mintegy 5 decibellel. 

A zaj forrása és az észlelés közötti útszakaszon történő zajcsökkentés már a
szekunder zajcsökkentési eljárások közé tartozik. Ezzel a módszerrel az utak
mentén lakókat védik zajvédő töltések, falak vagy erdősávok kialakításával.
Hátrányuk az elképesztően magas költség és például az, hogy az emeletes házak
felsőbb szintjeit már egyáltalán nem védik meg.

A különösen veszélyeztetett helyeken az épületek passzív védelmét sem árt
megerősíteni speciális anyagok beépítésével. Egy kellően hangszigetelt ablak
képes akár 40 decibelnyi zajt is kiszűrni, csakhogy többnyire nem ilyenekkel
találkozunk, mivel ezek ára 100 ezer forint körül kezdődik.

Olvasson tovább: