Kereső toggle

Allergia új népbetegség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Napjaink mind jobban terjedő népbetegségévé vált az allergia. Okát a
túlzott civilizálódásban, az erősen szennyezett környezetben látják, mely
csökkenti az emberi ellenálló képességet és ezzel párhuzamosan növeli az
érzékenységet az "idegen" anyagokkal szemben. Évente tíz százalékkal nő az
allergiások száma, egyes felmérések és becslések szerint Magyarországon minden
tizedik embernek van valamilyenfajta allergiája, a borúlátóbb statisztikák szerint
pedig a lakosságnak szinte húsz százaléka már érintett valamilyen formában.

A következő sorokkal nem elrettenteni, megfélemlíteni szeretnénk az olvasót, hanem
felvilágosítással és hasznos tanácsokkal segítséget nyújtani ahhoz, hogy
csökkenthessük az allergia kialakulásának lehetőségét, illetve a meglévő
tüneteket mérsékelhessük.

Az allergia "kórokozói" vagy a bőr felületével érintkeznek, vagy légzéssel az
orron és/ vagy a szájon át, illetve nyelés útján juthatnak be a szervezetbe. Az
emberek többségének immunrendszere megfelelően fellép az idegen anyagokkal szemben,
de némelyiküké az átlagosnál hevesebben válaszol erre a találkozásra. Ezt a
nemkívánatos reakciót nevezzük allergiának.

De mi is valójában az allergia? Immunrendszerünk túlérzékenységi reakciója.
Allergia esetén az immunrendszer "ártalmatlan" anyagok (például virágpor,
házipor, kutyaszőr, penészgomba) hatására is beindítja szervezetünk védekező
mechanizmusát, mely allergiás panaszokban nyilvánul meg. Az immunrendszerrel
kapcsolatba kerülő "idegen" anyagok, antigének váltják ki az úgynevezett
immunválaszt. Azok az antigének, amelyek nemcsak egészséges immunválaszt, hanem
tüneteket is okoznak, allergéneknek hívjuk. Ugyanaz az anyag az egyik ember számára
közömbös lehet, míg a másiknál betegséget okoz. A tüneteket elsősorban az
határozza meg, hogy melyik szervben jön létre az allergiás reakció.

Melyek a leggyakoribb allergének?

Virágporok, házipor, háziporatka, állatok szőre, penészgombák, élelmiszerek,
élelmiszer-adalékok, vegyi anyagok, gyógyszerek.

Az allergiások csaknem fele virágpor-, azaz pollenérzékeny. Jó tudni, hogy főként a
széllel porzódó növények pollenjei okozzák az allergiás betegségeket. A
rovarmegporzású növények pollenjei nehezek, nem alkalmasak arra, hogy a szél messzire
vigye őket, így allergiás betegséget is ritkán okoznak. A növények beporzásának
időszaka földrajzi területtől és időjárási viszonyoktól függően változik, de
minden évben közel hasonló időre tehető a kezdete. Hazánkban három fő szezont
különböztetünk meg:

1. Tavaszi (fa) pollenszezon (februártól májusig). A leggyakoribb tüneteket okozó
cserjék, fák: a mogyoró, éger, nyír, tölgy, nyár, kőris, platán és a fűz.

2. Kora nyári (f?) pollenszezon (májustól július közepéig) növényei:
pázsitfüvek, csalánfélék, útifű, vadsóska.

3. Nyár végi-őszi (gyom) pollenszezon (július közepétől októberig). Legfontosabb
panaszt okozó gyomnövények: a parlagfű, a feketeüröm, a libatopfélék és a
disznóparajfélék. Ezek közül a legagresszívebb a hazánkban jó 20 esztendeje
elszaporodó parlagfű.

A lakásban található allergének közül a háziporatkák, a penészgombák spórái,
illetve az állati eredet? allergének a legjelentősebbek. Allergológiai szempontból
legfontosabb a háziporatka és annak ürüléke. A háziállattal szembeni
érzékenységek között a legagresszívebb a macskákkal kapcsolatban fordul elő.

Az élelmiszerek közül gyakorlatilag mindegyik okozhat allergiát, a leggyakrabban
azonban azok állnak a háttérben, amelyek hisztaminban gazdag tápanyagok. A hisztamin
olyan anyag, amely az allergiás reakcióban alapvető szerepet játszik. Hisztaminban
gazdag táplálékok például: a sajtok, a borok, a sonka, a kolbászfélék, a savanyú
káposzta, a halak és egyéb tengeri élelmiszerek. Gyümölcs- és zöldségfélék is
okozhatnak allergiát, így például az eper, a málna, az őszibarack, a banán, a
paradicsom, az uborka, a zeller, a dinnye, a paraj, a dió, a mandula, a mogyoró és a
gesztenye. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az ételek okozta allergiák
kialakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak az adalékanyagok: a zselatin,
ízjavítók, színezékek, konzerválószerek és így tovább.

Bőrünkkel kapcsolatba kerülő anyagok is okozhatnak allergiát. Gyakoribb irritatív
(ingerlő) anyagok: a kozmetikumok, az ipari vegyszerek, a tisztító- és a
zsírozóanyagok. A leggyakoribb találkozási pont az allergénekkel: a nikkel, a kobalt,
a króm, a fekete festék, az illatanyagok, a gumialapanyagok, a gyapjú, egyes helyileg
alkalmazott gyógyszerek, valamint a növények közül a mérges szömörce.

Ne feledkezzünk azonban meg a gyógyszerek okozta allergiáról sem, mely szinte
valamennyi gyógyszerféleségre kialakulhat.

Sajnálatos tény, hogy az emberiség nem kis százaléka allergiás bizonyos anyagokra,
melyek hasonló mechanizmussal különböző tünetegyütteseket okozhatnak.

Melyek a leggyakoribb allergiás elváltozások?

A szénanátha, mely vízszerű, hetekig tartó, időnként visszatérő színtelen
orrfolyás, orrdugulás, tüsszögési rohamok, orrviszketés formájában jelentkezik.
Általában a szénanátha tüneteivel együtt jön elő az allergiás
kötőhártya-gyulladás – szemhéjduzzanatot, szemviszketést, fényérzékenységet,
könnyezést okozva –, mely akár hónapokig is eltarthat. Általános tünetként
megemlítendő az ingerlékenység, a fáradékonyság, a levertség, az
étvágytalanság, a fejfájás és az alvászavar, mely nemegyszer súlyosan
korlátozhatja a beteget teendői ellátásában. Az allergiás reakció a bőrön
csalánkiütés formájában is megmutatkozhat, melynek következtében vörös
"hólyagok" keletkeznek a bőrön, az égő érzés mellett kínzó viszketéssel.
Súlyosabb esetben hörgőasztma jelentkezhet, mely a hörgők fokozott érzékenységén
alapszik. A ki-be légzés nehezítettsége, a zihálás, a mellkasi sípolás, a
kilégzés megnyúlása gyakran az éjszakai, illetve hajnali órákban a legintenzívebb.
A legsúlyosabb elváltozás, amely allergia miatt kialakulhat, az anafilaxiás reakció,
ami légzési zavarokat, alacsony vérnyomást, sokkot és olykor halált is okozhat.

Ezek után lássuk, mire érdemes odafigyelni!

Ha allergiás tüneteket észlelünk, kérjünk orvosi segítséget! Gyermekek esetében
különösen ne késlekedjünk, ugyanis az allergia súlyosbodhat, s előfordulhat, hogy
asztmás rosszullétté fajul. Ezért is fontos szakemberhez fordulni. Az alapos
kórelőzmény felvétele után következhetnek a fizikális, gégészeti és
légzésfunkciós laborvizsgálatok, s a szinte fájdalmatlan allergiás bőrpróba.
Allergiás teszttel meg lehet állapítani azt, hogy melyek a fő allergének, s ennek
tudatában célzottan kerülhetjük azokat. Az allergiás beteg számára igen fontos,
hogy tudja, mi váltja ki a "betegséget".

Ha ismerjük a kiváltó okot, például: kozmetikum, krém, mosószer, bizonyos vegyszer,
és abbahagyjuk annak használatát, a javulás néhány napon belül jelentkezik. Ne
próbáljuk ki többet!

Ha ismerjük a kiváltó okot, de nem tudjuk megszüntetni – például pollen-,
állatszőr- vagy házipor-allergiánál – legegyszer?bben az allergén
elkerülésével tudjuk betegségünket "gyógyítani".

A pollenallergiások gyakrabban mossanak kezet, arcot, sőt lefekvés előtt hajat is a
rátapadt pollenszemcsék eltávolítása érdekében. A frissen mosott hajjal
csökkenthető az allergének éjszakai hatása. Csökkenthetők a tünetek, ha a
betegséget kiváltó anyagokat rendszeresen leöblítik a nyálkahártyáról (orr-,
száj-, garatöblítés csapvízzel). Fővirágzások idején ne tartózkodjanak szabadban
rétek, mezők, megműveletlen parlagterületek körül. Pollenszezonban inkább a zárt
helyen való sportolás, főként vízi sportok, úszás javasolt. Városokban egész nap
magas lehet a levegő pollentartalma, mivel a meleg levegő könnyen megreked. Mivel
főként kora reggel és napnyugtakor különösen magas a levegő virágportartalma,
javasolt az ajtók, ablakok zárva tartása. A sátorozás, kerékpározás, szabadban
végzett sportolás körültekintést igényel, a tüneteket orvosló szerek mindig
legyenek készenlétben (Kalcium pezsgőtabletta, szem- és orrcsepp, bőrtüneteket
csökkentő kenőcs stb.). Kirándulások során inkább a lombos erdők szűrőhatását
érdemes kihasználni.

Házipor- vagy háziporatka-allergia esetén a rendszeres portalanítással, magas
szűrőképesség? filterrel ellátott porszívóval történő rendszeres (legalább
hetente egyszeri) takarítással csökkenthető a por, illetve a benne élősködő atkák
száma. Gyermekünk plüssjátékait fagyasszuk le a mélyhűtőben, ez elöli a
poratkákat. Ez utóbbit 2-3 hetente ismételjük meg. A levegő alacsony páratartalma
csökkenti az atkák szaporodását, ezért szellőztessünk rendszeresen. Hacsak lehet,
az ágyneműt tegyük napra szellőzni, ugyanis az atka a napsütés hatására elpusztul.
Tollpárna helyett szivacs, műszálas ágynem? használata javasolt.

Állatra allergiás lehetőleg ne érintse, ne gondozza azokat az állatokat, amelyekre
érzékeny.

Ha nem ismerjük a kiváltó okot, és a tünetek kialakultak, forduljunk orvoshoz, aki
kifejezetten allergiás panaszokra ajánlott gyógyszerek felírásával segíthet azokat
visszaszorítani, illetve kideríteni az allergiát okozó tényezőt. A kezelést
mindaddig kénytelenek vagyunk folytatni, amíg az adott allergén "benne van a
levegőben". Ha már a gyógyszereknél tartunk: az oly divatos allergiaellenes
gyógyszerek (Antihisztamin-készítmények) szédülést, álmosságot okozhatnak. Ezért
főként gépjárművezetők, illetve veszélyes munkakörben dolgozók a terápia
elkezdésénél ezt vegyék figyelembe. Egyes esetekben az alkohol fokozhatja a gyógyszer
hatását, így a mellékhatását is, ezért fordítsunk erre nagyobb figyelmet.

A légszennyezettségnek a légúti allergiás megbetegedések kialakulásában, illetve a
meglévő asztma állapotromlásában is jelentős szerepe van. Ezért minden olyan
törekvés, mely főként a városi légszenynyezettség csökkentésével függ össze,
támogatandó – minél több környezetbarát gépjárm? forgalomba állítása;
forgalomcsökkentés, kikerülő utak építésével; zöldterületek bővítése és így
tovább.

Az országosan működő ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata az ország 11 pontján mintegy
30 faj pollenkoncentrációját méri, melyről különböző médiákon keresztül a
lakosságot informálja.

Végezetül a parlagfű, illetve gyomnövények irtása lenne a leghatásosabb
megelőzési forma. Az egész vegetációs időszakban történő kaszálás, sarlózás
is hatásos lehet (főként, ha azt arra nem allergiás egyén végzi). A
parlagf?-irtási akciók szélesebb társadalmi összefogással hathatós segítséget
hozhatnak mindnyájunk számára. Figyeljünk és vigyázzunk egymásra és
környezetünkre, ezzel magunk is szerepet vállalhatunk egészségünk megőrzésében.

Olvasson tovább: