Kereső toggle

Orbán biztos győzelme

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új szerkezetű Európai Bizottság alakul Ursula von der Leyen megválasztott elnök keddi brüsszeli bejelentése alapján: a novemberben hivatalba lépő testületnek nyolc alelnöke, s köztük három ügyvezető alelnöke, illetve tizennyolc „egyszerű” biztosa lesz. Trócsányi Lászlót szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztosnak jelölték az új bizottságban.

Orbán Viktor miniszterelnök ezt úgy kommentálta: az Európai Unió bővítése szép és nagy feladat, a magyarok pedig szeretik az ilyen feladatokat, Trócsányi László pedig nagy tapasztalattal rendelkezik, érti Európa lényegét, és alkalmas a csatlakozni akaró országok segítésére, hogy átvegyék az európai szabályokat, normákat és értékeket. A miniszterelnök szerint sok történelmi kihívás van az EU előtt, ezek közül az egyik – a magyaroknak a legfontosabb – a bővítés a Balkán irányába.

Az ügyvezető alelnökök kettős funkciót látnak majd el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett korábbi munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek, és tartozni fog alájuk egy-egy főigazgatóság. Ilyen posztot a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis fog betölteni.

Timmermans koordinálja az európai zöld-megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is – de kikerülnek a hatásköréből a jogállamisággal kapcsolatos ügyek, amelyek miatt az elmúlt években sűrűn konfrontálódott a magyar kormánnyal. 

A bővítési portfólió

Von der Leyen azt várja Trócsányi Lászlótól, hogy hiteles integrációs perspektívát dolgozzon ki a Nyugat-Balkán számára, valamint elindítsa a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Bár a török csatlakozási folyamat gyakorlatilag leállt, von der Leyen az együttműködést továbbra is rendkívül fontosnak tartja, ahogy az Unióval partnerségben levő volt szovjet utódállamokkal is. 

Trócsányi Lászlónak írott levelében Von der Leyen leszögezte: a biztosjelölt „természetesen számíthat teljes körű személyes és politikai támogatásomra az európai parlamenti meghallgatásán és a mandátumunk során”.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja üdvözölte, hogy Ursula von der Leyen a brüsszeli testület egyik legfontosabb biztosi posztját szánja Trócsányi Lászlónak. A képviselőcsoport közleménye szerint a bővítéspolitika uniós biztosi portfóliója évtizedek óta a mindenkori Európai Bizottság egyik legnagyobb súllyal rendelkező posztja. A Demokratikus Koalíció (DK) álláspontja szerint Trócsányi László, Orbán Viktor minden demokrácia- és jogállamellenes törekvését kiszolgáló igazságügyi minisztereként alkalmatlan arra, hogy az Európai Bizottság tagja legyen; a DK EP-képviselői mindent megtesznek azért, hogy Trócsányi László ne lehessen az Európai Bizottság tagja.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében hangsúlyozta, elvi okokból nem fog megszavazni egy olyan Európai Bizottságot, amelyben „az illiberális állam jogi főépítésze” bármilyen pozíciót kaphat (Ujhelyi korábban már Von der Leyen megválasztását sem támogatta).

Átláthatatlan alkuk sorozata

 

A biztosjelöltek meghallgatásai szeptember végén kezdődnek az EP illetékes szakbizottságaiban, s ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek elutasítása, a testület végleges összetételét tükröző listáról várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

A Hetek nyár óta szorosan nyomon követte az új Európai Bizottság megválasztásának folyamatát. Beszámoltunk arról, ahogy az Európai Tanács zárt ajtós susmusok sora után jelölte az Európai Bizottság elnöki pozíciójára Merkel egykori miniszterasszonyát, Ursula von der Leyent, akit a Merkel kormányával szemben nem túlságosan ellenséges német és nyugat-európai mainstream média is élesen bírált az általa felügyelt Bundeswehr állapota miatt. Arról is írtunk, hogy Von der Leyen jelölése megmentette az Uniót egy súlyos akut válságtól, amelyet Frans Timmermans bizottsági elnöki pozícióba emelése okozott volna. 

Emlékezetes, hogy itthon Orbán Viktor kritikusai nem titkolt kárörömmel nyugtázták, hogy néhány napra úgy tűnt: a magyar miniszterelnök egyik legádázabb brüsszeli ellenfele lehet a Bizottság új vezetője. Szintén heves reakciókat váltott ki a magyar miniszterelnök júliusi levele, amelyet Joseph Daulnak, az Európai Néppárt elnökének írt, és amelyben megalázónak és az Európai Néppárt létét veszélyeztetőnek nevezi, ha bármilyen alku következtében Timmermans kerülne a Bizottság élére.

Orbán visszajött a hidegről

 

A helyzet azonban az: Orbán Viktor jelen állás szerint valóban jól alkudozott az EP-választás után. A miniszterelnök, akinek pártját tavasszal még a kizárás fenyegette az Európai Néppártból, augusztus végén Sopronban a német kancellárral együtt ünnepelte az 1989-es határnyitás harmincadik évfordulóját; a közös sajtótájékoztatón pedig Merkel kifejezetten pozitívan szólt a kohéziós és regionális alapokból származó uniós források magyarországi felhasználásáról.

A magyar ellenzék, amelynek vezetői az elmúlt évtizedekben mindent megtettek, hogy pártjaiknak ne legyen más identitása az egyre üresebb és unalmasabb euróblablánál, az „európai értékek” elcsépelt hangoztatásánál, napokig úgy tett, mintha az inkriminált mondatok el sem hangzottak volna. 

Nincs ez másképp az új bizottság összetételéről szóló, Orbán Viktor tevékeny részvételével zajló alkudozással kapcsolatban sem, amelyhez meglepő módon a magyar ellenzék EP-képviselőinek többsége (a négy DK-s és két momentumos képviselő) is asszisztált Ursula von der Leyen megválasztásakor, holott minden okuk meg lett volna arra, hogy nemmel szavazzanak. Ursula von der Leyent előélete még annyira se tette alkalmassá a bizottsági elnökségre, mint elődjét, hiszen Jean-Claude Juncker mégiscsak 18 éven át vezette megszakítás nélkül a leggazdagabb uniós tagállam, Luxemburg kormányát. Von der Leyen miniszteri teljesítményét pedig, mint láttuk, a pártjával nem különösebben ellenséges Politico és a CDU-val régóta koalícióban kormányzó szociáldemokraták is megkérdőjelezték.

Ráadásul azok a körülmények, amelyek között az új bizottsági elnök jelölése megtörtént, minden, az Unió antidemokratikus, elitista, átláthatatlan működésével kapcsolatos kritikát igazoltak. Egyszerűbben: nincs olyan európai választó, aki május 26-án arra szavazott volna, hogy Ursula von der Leyen kerüljön az Európai Unió legfontosabb testületének élére. 

Ha maga az elvtelen alkudozás nem is zavarta volna a hazai ellenzék brüsszeli képviselőit (valószínűleg azért nem zavarta, mert Merkel kancellár és az uniós kormányfők produkciója feltűnően hasonlított az MSZP 2009-es miniszterelnök-jelölti kasztingjához; Weber, Timmermans, majd Von der Leyen neve úgy bukkant fel a semmiből, mint tíz évvel korábban Surányi Györgyé, Bokros Lajosé, Patai Mihályé, Takács Jánosé vagy éppen Bajnai Gordoné), akkor legalább azon fennakadhattak volna, hogy Orbán Viktor kulcsszerepet játszott az elnökjelölt kiválasztásához vezető folyamatban (ezt nem mi mondjuk, hanem a sebeit nyalogató, az elnöki széktől elesett Manfred Weber panaszolta el a ZDF német állami televíziónak adott interjújában még augusztusban).

Lehet-e egyszerre igent mondani Von der Leyenre és nemet Trócsányira?

Von der Leyen megválasztásában döntő szerepe volt a brüsszeli bürokraták két mumusának – a lengyel Jog és Igazságosság 23 és a Fidesz 13 EP-képviselőjének támogatása nélkül nem lett volna belőle bizottsági elnök. A hála nem maradt el: a lengyel Janusz Wojciechowski a mezőgazdaságért, a magyar Trócsányi László a nyugat-balkáni régiót nagyon is közelről érintő bővítési ügyekért, a cseh Věra Jourová pedig a jogállamisági ügyekért felel az új bizottságban – már ha átmennek az EP szakbizottságain, majd a teljes bizottsági névsort jóváhagyja az Európai Parlament. 

A magyar ellenzék nemigen tud mit kezdeni a fejleményekkel. A Momentum és a DK nehezen is tudna, hiszen maguk is támogatták azt a bizottsági elnököt, akinek első ténykedése volt, hogy alkut kössön a magyar kormánypárttal. Ennek tükrében érdemes mérsékelten komolyan venni azokat a véleményeket, amelyek szerint, mivel „uniós bővítés nincs napirenden, ezért a bővítési biztosi poszt befolyása rendkívül csekély”. Valószínűleg Mesterházy Attila MSZP-politikus helyzetértékelése a reálisabb, aki az ATV Start című műsorában egyrészt kijelentette, hogy „inzultusnak” tartja Trócsányi jelölését, ám azt tanácsolta ellenzéki kollégáinak, hogy ne írják le a bővítéspolitikáért felelős biztosi portfóliót, hiszen sokan szeretnének csatlakozni az Unióhoz, és Trócsányi (illetve rajta keresztül Orbán) adott esetben ezeknek az országoknak a lobbistája is lehet. És ha nem lesz bővítés, akkor a csalódott országok még szövetségesei is lehetnek Magyarországnak a Brüsszel-ellenes „harcban”.

Olvasson tovább: