Kereső toggle

A nagy őszi szemétforradalom

A rezsicsökkentés állhat a szemétkáosz hátterében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Október végén megszűnt a szemétszállítás 350 ezer ember lakókörnyezetében. Bár a hulladéknak nincs „színe”, az ügyből a kormányig érő politikai csata kerekedett.

Hazánkban évente körülbelül 3,8 millió tonna települési hulladék képződik. Ebből 2,2 millió tonna az úgynevezett lerakott hulladék, vagyis az a szemét, melyet különféle hulladéklerakó telepre szállítanak. A lerakott, de hasznosítható hulladék jelentős része veszteséget jelent, a belőle kinyerhető többletértéket 20-50 milliárd forintra becsülik évente, olvasható az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben. Az anyagában hasznosított hulladékmennyiség nagyjából 1,1 millió tonna, emellett pedig nagyjából 400 ezer tonna települési hulladékot elégetnek a Rákospalotán működő hulladékégető műben. (Svédországban a hulladék 99 százalékát valamilyen módon újrahasznosítják, mindössze 1 százaléka kerül szeméttelepre – de ez egy másik történet.)

A Kormány 2015-ben a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása mellett döntött, mert addig veszteséges volt, hazánk nem teljesítette az Európai Unió által támasztott újrahasznosítási kötelezettségek egy részét, a lerakott hulladékban pedig jelentős mennyiségű hasznosítható energia veszett el. Az átalakítás célja a fenti problémák megoldása mellett a rezsicsökkentés megtartása volt. 2016 januárjában megkezdte működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amit a köznyelvben csak nemzeti kukaholdingként emlegetnek. A kukaholding feladata – sok egyéb mellett –, hogy a lakosságtól beszedi a közszolgáltatási díjat, amiből a szemetes cégeknek kifizeti a munkájukért járó pénzt.

A hulladékot tehát nem maga a kukaholding viszi el, hanem összesen 107 közszolgáltató.

Magyarországon 3155 település található – a főváros, 346 város, 1684 falu és 1124 aprófalu –, egy-egy közszolgáltatóra tehát átlagosan 30 település jut. Ebből kiindulva megállapítható, hogy Északkelet-Pest és Nyugat-Nógrád megyében tevékenykedő Zöld Híd Nonprofit Kft. (Zöld Híd) nagy szolgáltatónak számít, hiszen 116 település szemétszállításáért felel, ahol összesen 358 ezer lakos él. A Zöld Híd tulajdonosa az érintett 116 település által létrehozott önkormányzati társulás. A társulás elnöke 2007 óta a többség által megválasztott Gémesi György, Gödöllő polgármestere volt. Gémesi a nagypolitikában is ismert, idén áprilisban parlamenti mandátumot szerzett az általa elnökölt Új kezdet színeiben, ami az LMP-vel szövetségben indult. (Végül nem ült be a parlamentbe, inkább a gödöllői polgármesterséget választotta.) Mindez azért fontos, mert Gémesi szerint az október végére tarthatatlanná vált szemétkáosz összefügg az ő politikai szerepvállalásával. Erről polgármestertársait is tájékoztatta: szerinte, aki figyelemmel kísérte az elmúlt két évben a munkájukat, láthatta, hogy a nemzeti kukaholding folyamatosan alulfinanszírozta a Zöld Hidat, és az sem segített, hogy nem épült meg időben egy új, ígért hulladéktároló, így havi 70-100 millió forint többletköltséget jelent, hogy Gyálra viszik a szemetet. A Zöld Híd már áprilisban működési zavarokkal küzdött, akkor a pénzhiány miatt le kellett állítani a lomtalanítást. Szeptemberben már a „normál” szemétszállítás is akadozott, amit cég vezetője azzal indokolt, hogy havonta 130 millió forinttal kevesebb pénzt kapnak a kukaholdingtól, mint amiből finanszírozni tudnák a működést. (A kukaholding tevékenységével kapcsolatban országos szintű az elégedetlenség: a számlázás rendszertelen, előfordul, hogy a lakossághoz fél évig nem érkezik számla.) 

A Zöld Hídnak októberben már 2,5 milliárd forint kellett ahhoz, hogy rendezze tartozását, és helyreállítsa a működését. Ennek hiányában október 29-én az érintett 116 településen leállították a szemétszállítást. A híradókat bejárták a kukákból kicsorgó, az utcákat betakaró szeméthegyek képei.

Érdekes módon két nappal később „lett” pénz: a kormány 26 milliárd forintot csoportosított át – az innovációs minisztérium keretéből – novembere és decemberre a szemétszállítás országos finanszírozására. A Zöld Híd működési engedélyét felfüggesztették, a belügyminiszter-helyettes pedig azt mondta, nem engednek Gémesi politikai zsarolásának. A polgármester néhány nap múlva lemondott az önkormányzati társulás éléről – nem várta meg, hogy a kormánypárti településvezetők leváltsák –, ám ügyvezetőként egy hónapig még végzi munkáját, és elrendelt egy független cég által végzett átfogó pénzügyi vizsgálatot. Merthogy a kormány azt állítja, az ő felelőssége, hogy a Zöld Híd működésképtelenné vált, az állam által utalt pénzek egy része eltűnt. Gémesi szerint arról van szó, hogy „valakin el kell verni a port” a kukaholding „csődhelyzetéért”. Egy évvel az önkormányzati választás előtt nyilván egyetlen polgármesternek sem tenne jót, ha ellenfelei azt kommunikálhatnák, hogy az ő vezetése alatt omlott össze a szemétszállítás, a lemondása óta viszont megint rendben mennek a dolgok.

Ami egyébként nem is feltétlenül igaz, hiszen sajtóhírek szerint a kukaholding rövid működése alatt 10 milliárd forint tartozást halmozott fel, és az, hogy a kormány most 26 milliárdot tolt a rendszerbe, szintén arra utal, hogy nem csupán a Zöld Híd körzetében vannak problémák a szemétszállítással. Szakértők szerint a baj gyökere a rezsicsökkentés: a számlán jól mutat a mérsékelt díj, ám a gyakorlatban ennyi pénzből nem lehet fenntartani a hulladékgazdálkodást, így végső soron és kerülő úton mégis a lakossággal fizettetik meg a valós költségeket.

A Zöld Híd tevékenységét vizsgáló független szakértők kutakodásának eredményére még várni kell, ám – feltehetően véletlen időbeli egybeeséssel – november 6-án megjelent a Jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes jelentése a hulladékgazdálkodás országos problémáiról. Az Országgyűlés által létrehozott intézmény vezetője, Bándi Gyula többek között azt írja: a költségek növekedésével is összefüggésben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj jelenleg csak a tényleges költségek kisebb részét fedezi. Az NHKV Zrt. – a kukaholding – ráadásul rendszeresen több hónapos késéssel utalja át az általa ugyancsak késve beszedett díjakból a közszolgáltatók számára nem ellenőrizhető módon számított összegeket. Az ombudsman szerint az is aggályos, hogy a kukaholding „olyan Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv alapján hoz döntéseket, és alapít arra finanszírozási kérdéseket, amely már második alkalommal csak a tárgyév végére készül el”.

Olvasson tovább: