Kereső toggle

Vészfékezés a lakástámogatásban

Mi lesz az LTP-k állami támogatásának megszüntetése után,

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szerdától megszűnt a lakástakarékpénztárak állami támogatása. Az eddigi rendszer a kormányzati indoklás szerint fenntarthatatlan volt, s helyette inkább a CSOK-ot bővítenék.

 

Egyelőre nincsenek információk arról, hogy mennyivel ugrott meg hétfőn és kedden a lakástakarékpénztárak (LTP) új ügyfeleinek a száma, de a bankok előtt kígyózó sorokból és az éjjel is elfoglalt ügyintézőkből ítélve rekord növekedés realizálódhatott a két nap alatt. Az ok: hétfőn robbant a hír, hogy Bánki Erik fideszes képviselő benyújtott egy javaslatot az LTP állami támogatásának megszüntetéséről.

Az indítványt a parlament másnap megvitatta, megszavazta, Áder János aláírta, és a Magyar Közlönyben már szerdán megjelent a módosítás. A meglévő szerződéseket nem érinti a változtatás, de mostantól elvileg nem lehet az eddigi kedvező feltételekkel lakás-előtakarékossági szerződést kötni, bár szakemberek szerint az érdeklődőknek még mindig érdemes felkeresniük egy tanácsadót.

Mint ismert, az 1997 óta működő LTP-rendszer keretében a 4-10 éves futamidő alatt összegyűjtött lakáscélú megtakarítás betéti kamattal, 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatással, valamint kedvezményes lakáshitellel egészült ki. A megtakarítást lakás vásárlására, felújítására, bővítésére vagy lakáshitel előtörlesztésére lehetett felhasználni. A havi 5-20 ezer forint közötti befizetésekre épülő lehetőség főként a szélesebb, kispénzű társadalmi rétegeknek nyújtott perspektívát. A Portfolio minapi konferenciáján elhangzott, hogy jelenleg mintegy másfél millió LTP-szerződés van a piacon, aminek az egyötödét felújításra fordítják. Ezzel szemben a 2015 óta eddig megkötött CSOK-szerződések száma 90 ezer. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sok családnak a felújítás és a bővítés jelenti a lakásmegoldás egyetlen megfizethető lehetőségét.

Voltak jelek

A hirtelen módosítás okát a szakemberek is csak találgatják. Azt már az év eleje óta hallani lehetett kormányzati oldalról, hogy az LTP-rendszer fenntarthatatlan, s keringtek hírek arról is, hogy az állami támogatás jelentősen csökkenhet, de a megszűnésére senki sem számított. A javaslattevő sokat vitatott indoklása szerint az LTP „mind az államnak, mind az adófizetőknek” költséges, nem hatékony konstrukció, amivel csak a négy szolgáltató (ERSTE, OTP, Fundamenta, Aegon) járt jól. További érv, hogy a megtakarításokból alig épültek új lakások, ellenben medencék vagy szaunák igen. Az indítvány szerint a CSOK-ra ugyan évi 230-240 milliárd forintot költ a kormány, míg az LTP-re 60-70 milliárdot, ugyanakkor – miként Gulyás Gergely is kifejtette utóbb a kormányinfón – a CSOK-program keretében az elmúlt három évben időarányosan sokkal több új lakás épült, mint a lakáskasszával 10 év alatt, ezért ezt fogja a kormány kiterjeszteni.

Egyes feltételezések szerint a megszorításra az államháztartás átmeneti nehézségei miatt kerülhetett sor, amit az uniós kifizetések felfüggesztése idézett elő. Ezt támasztotta alá a törvényjavaslat igen óvatos megfogalmazása is, miszerint „az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a CSOK további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják”.

A CSOK-hoz kerülnek a források?

Gulyás Gergely viszont azt állítja, hogy azokat nem nyeli el a költségvetés, hanem „egy az egyben a CSOK-ra fogják felhasználni”. Bánki Erik is úgy nyilatkozott, hogy a kormány ezentúl csak a felesleges közvetítőket iktatja ki, és a támogatást közvetlenül a fogyasztókhoz juttatja el. A feltehetően a CSOK-ba olvasztott öngondoskodás jellegű lakásmegtakarítások továbbra is a felújításokat, a fiatalok lakáshoz jutását segítenék szerinte. A konkrét részletekről semmi hír, mindez azt mutatja, hogy úgy lett megszüntetve a régi konstrukció, hogy nem lett helyette kidolgozva új.

„A kormány a családtámogatás fontos pillérének nevezi az otthonteremtést, ugyanakkor ezzel az intézkedéssel rengeteg családot sújt, akik épp a lakás-előtakarékosság révén teremtették elő a CSOK-hoz szükséges önrészt, vagy felújítás, bővítés révén tudták a lakhatásukat megoldani. A CSOK az LTP rendszerével együtt tudott valóban hatékonyan működni” – mondta el lapunknak egy név nélkül nyilatkozó, többek közt CSOK-kal és LTP-vel is foglalkozó pénzügyi szakértő, megjegyezve, hogy ráadásul egy olyan időszakra időzítette a kormány ezt a lépést, amikor az ingatlanárak emelkedése megállíthatatlannak tűnik. Csak az idei első félévben átlag 15 százalékos áremelkedés volt országosan, a fővárosban és környékén 5-10 milliós önrész nélkül a CSOK szóba se jön – tette hozzá.

A tanácsadó emlékeztetett arra is: a lakás-előtakarékossági rendszer a régióbeli országokban – 2-10 százalék közötti állami támogatásokkal – jól működik. Szerinte nálunk is elég lett volna finomítani, a CSOK-hoz igazítani a rendszert, például a támogatás mértékét csökkenteni, illetve a gyerekszámhoz kötni. Vagy legalább a fogyasztókra való tekintettel érdemes lett volna fokozatosan csökkenteni, lassabban kivezetni a támogatást. Az effajta lépések ugyanis egyértelműen rombolják az öngondoskodás kultúráját, és gyengítik a jogbiztonságot. Kimutatható, hogy a családpolitikai intézkedések hatékonyságát a támogatások mértékénél sokkal erőteljesebben befolyásolja a kiszámíthatóság, tervezhetőség, azaz egy ilyen drasztikus lépés akár a CSOK hatékonyságát is csökkentheti – figyelmeztetett a szakértő.

 

Olvasson tovább: