Kereső toggle

A magyarok és a hatalom

A halálbüntetést 54, az abortuszt 78 százalék támogatja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyarok szűk többsége a zárt társadalom híve, a hagyományos családi szerepek megtartása kiemelkedően fontos a többség számára. Egy átfogó kutatásból az is kiderül, miként gondolkodunk az egyén szabadságáról, a tekintély megkérdőjelezéséről és a kisebbségekről.

A magyarok háromnegyedének gazdaságpolitikai értékrendjében egyértelműen a baloldali álláspont a domináns, írtuk meg nemrégiben a Policy Solutions kutatása alapján (Balra át! - Állam bácsi támogatására vágynak a magyarok. Hetek, 2018. július 27. ). Ugyanebben a tanulmányban az intézet a kívánatos társadalmi berendezkedésről is megkérdezte a válaszadókat, és az ezerfős, reprezentatív – tehát a teljes magyar társadalom véleményét kifejező – felmérés alapján arra jutott, hogy ebben a kérdésben sokkal kiegyenlítettebb a helyzet. Az intézet tizennégy állítást fogalmazott meg, melyekre öt válasz közül lehetett egyet-egyet megjelölni.

Az állítások:

  Magyarországnak előnye származik abból, ha más országokból emberek költöznek ide.

  Az emberek alapvetően jók.

  Akkor jó a világ, ha a férfi a család feje.

  Ha valamelyik családtagom meleg lenne, azt én szégyellném.

  A nem kívánt terhességét egy nő szabadon megszakíthassa.

  A nevelés legfontosabb célja a fegyelem és a rend megtanítása.

  A cigányok soha nem fognak tudni beilleszkedni a nem cigány magyarok közé.

  Szükség van halálbüntetésre.

  A börtön szerepe elsősorban az elítélt visszavezetése a tisztességes életbe, nem pedig a büntetés.

  A világ folyamatosan változik, és ez így van jól.

  Minden tekintély megkérdőjelezhető.

  Egy-egy pofon néha belefér a nevelésbe.

  A világ alapvetően egy veszélyes hely.

  A politikában a különböző felek közötti egyeztetésnél fontosabb a gyors döntés.

Nyolc esetben a zárt társadalmat, míg hat esetben a nyitott társadalmat támogató kérdés kapott többséget, ez tehát önmagában is jelzi, hogy meglehetősen szorosan alakult az eredmény. Ráadásul négy esetben a két különböző oldalt támogatók aránya tíz százalékon belüli különbséget mutatott, azaz társadalompolitikai kérdésekben jóval polarizáltabbak a szavazók, mint gazdaságpolitikai kérdésekben, összegzi a Policy Solutions. 

Bár a Kádár-korszakhoz képest kevesebb az abortuszok száma, a terhességmegszakítás támogatottsága még mindig döbbenetesen magas.

Halál, börtön, politika

A legszűkebb különbség abban a kérdésben alakult ki, hogy a politikában a felek közötti egyeztetés vagy a gyors döntés a fontosabb. Ez utóbbira a megkérdezettek 50 százaléka, az egyeztetésen alapuló politizálásra 46 százaléka szavazott. A gyorsaság javára a kormánypárti szavazók körében a legnagyobb a különbség – 9 százalék –, míg az MSZP-szavazók között 10 százalékkal többen vannak a különböző felek közti egyeztetés támogatói.

A megosztó állítások sorában két, az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdés következik: a halálbüntetést a magyarok 54 százaléka tartaná helyesnek, miközben 44 százaléka nem támogatja, nem állítaná vissza (a kérdés teoretikus, hiszen Európai uniós tagállamként erre Magyarországon nincs is lehetőség).

Különös, de a nem kívánt terhesség megszakítását – ami gyakorlatilag szintén halálbüntetés, ráadásul egy ártatlan személyre nézve – csupán a magyarok 20 százaléka ellenzi: A felvetést, miszerint „A nem kívánt terhességét egy nő szabadon megszakíthassa”, 78 százalékban támogatják a megkérdezettek. Ennél is meglepőbb, hogy a Jobbik szavazói a legliberálisabbak: 60 százalékuk teljesen, míg további 24 százalékuk „inkább” egyetért az állítással, és mindössze 15 százalékuk utasítja el határozottan vagy „inkább”. Szintén előre nem várt eredménynek mondható, hogy a Fidesz és az MSZP táborain belül azonos arányban vannak az abortuszpártiak és az azt ellenzők: mindkét táborban 76-23 százalék az eredmény. Ugyanakkor a „progresszívnek tekintett” Budapesten az összképhez képest kiugróan magas az abortusz ellenzőinek aránya, „a fővárosiak közel 30 százaléka szigorítana a jelenlegi szabályozáson, míg a vidéki városokban ez az arány mindössze 17 százalék”.

A másik megosztó állítás a büntetés-végrehajtásról szól: azzal, hogy a börtön feladata elsősorban nem a büntetés, hanem az elítélt visszavezetése a tisztességes életbe, a magyarok 44 százaléka ért egyet, miközben a szűk többség, 54 százalék úgy véli, az elzárás lényege a büntetés.

Család, férfi, pofon  

A családi értékekkel kapcsolatban minden kérdésben konzervatív többséget mutató válaszok születtek. A magyarok 57 százaléka úgy véli, „akkor jó a világ, ha a férfi a család feje”, míg ezzel ellentétesen a társadalom 41 százaléka gondolkodik. A leginkább hagyománytisztelőnek a kormánypártok szavazói tűnnek ebben a kérdésben, kétharmaduk értett egyet az állítással, de a szocialisták között is többségben vannak, akik elvetik a „modern” családmodellt. Érdekes módon a jobbikos szavazók kiegyenlítettnek tűnnek a kérdésben, fele-fele arányban támogatják vagy utasítják el a klasszikus szerepfelfogást a családban. 

A magyar lakosság döntő többsége sajnos nem hisz a romák integrálásában.

Az „Egy-egy pofon néha belefér a nevelésbe” állításnál még nagyobb a különbség: a társadalom 64 százaléka „pofonpárti”, miközben 36 százaléka utasítja el ezt a nevelési módszert.

A leginkább egyértelmű eredmény a nevelés célját firtató állításra született, hiszen a magyarok 82 százaléka úgy véli, hogy „A nevelés legfontosabb célja a fegyelem és a rend megtanítása”, miközben az állítást csak a megkérdezettek 17 százaléka utasítja el.

A családdal, illetve a kisebbségekkel összefüggő állítások között a legszorosabb eredmény a homoszexualitással kapcsolatban született: arra a kérdésre, hogy szégyellné-e, ha valamelyik családtagja meleg lenne, a magyarok 49 százaléka válaszolt igennel, miközben 46 százalék nyilatkozott ezzel ellentétesen. 

Bevándorlók és cigányok

A magyar társadalom – sajnos – rendkívül pesszimista a romák integrációjával kapcsolatban, közel háromnegyedük nem hiszi, hogy az sikeres lehet. Az állítás, miszerint „A cigányok soha nem fognak tudni beilleszkedni a nem cigány magyarok közé”, 72 százalékos többséget kapott, míg az ezt tagadók aránya csupán 26 százalék.

Az utóbbi évek egyik vezető kérdése a bevándorlás. Miután a kötelező betelepítési kvótákról tartott 2016-os népszavazáson 3,3 millió választó utasította el a kérdést, nem meglepő, hogy azzal az állítással, miszerint „Magyarországnak előnye származik abból, ha más országokból emberek költöznek ide”, a megkérdezetteknek csak a 29 százaléka értett egyet, míg 68 százaléka ezzel ellentétes állásponton van.  

Tekintély és eredendő jó

A felmérés alapján úgy tűnik, a magyarok többsége kifejezetten tekintélytisztelő. Az egyén és a hatalom kérdéskörben megfogalmazott állítás, mely szerint „Minden tekintély megkérdőjelezhető”, csupán 19 százalékos támogatottsággal bír, ezzel szemben a magyarok 77 százaléka úgy véli, van megkérdőjelezhetetlen politikai tekintély. 

Ebben a kérdésben (is) lényeges különbségek látszanak a pártpreferenciák alapján: A Fidesz és a Jobbik szavazói a leginkább tekintélypártiak, körükben 20 százalékos a kérdés támogatottsága, míg az MSZP-s szavazóknál 30 százalék ez az arány.

A magyarok kétharmada véli úgy, hogy az „ember eredendően jó”, ugyanakkor 35 százaléka tagadja az állítást. Az eredmény szinte pontosan fordított arányban áll azzal a többséggel, amely szerint „A világ alapvetően egy veszélyes hely”: erre a felvetésre a magyarok 67 százaléka felelt igennel, vagyis kétszer annyian, ahányan kételkednek az ember eredendő jóságában. Ami arra utal, hogy a többség nem lát összefüggést a megromlott ember és a veszélyessé vált világ között. Igaz, a biztonságos világról alkotott elképzelést nagyban befolyásolja az iskolai végzettség: a legalacsonyabb végzettségűek (nyolc általános, vagy az alatt) 74 százaléka fél a világtól, miközben a felsőfokú végzettségűek között 54 százalék ez az arány.

Olvasson tovább: