Kereső toggle

Balra át!

Állam bácsi támogatására vágynak a magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Talán meglepő, de hazánkban annak ellenére tölti egymást követő harmadik ciklusát egy jobboldali kormány, hogy a magyarok háromnegyede kifejezetten baloldali gazdaságpolitikát szeretne.

A magyar társadalom gazdaságpolitikai értékrendjében egyértelműen a baloldali álláspont a domináns, derül ki a Policy Solutions tanulmányából. A cég a piacgazdasághoz, az adózáshoz, az állam szerepéhez, a munka világához és a gazdasági egyenlőtlenségekhez való viszonyt vizsgálta úgy, hogy 14 állításról kért állásfoglalást a társadalom egészét reprezentáló ezer főtől. Az állítások:

– Akinek van megtakarítása, az nagyobb arányban fizessen adót, mint akinek nincsen megtakarítása.
– Akinek magasabb a fizetése, az a fizetése arányosabban nagyobb részét fizesse be adóként az államnak, mint akinek alacsonyabb a fizetése.
– Mindenkinek annyit ér a munkája, amennyi fizetést kap érte.
– Akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek jelentős különbségek gazdagok és szegények között.
– A magáncégek többet tesznek az emberekért, mint az állam.
– Aki szegény, az tehet is róla.
– Mivel a cégekben nem lehet megbízni, szükség van azok törvényi szabályozására.
– Amelyik kultúrház, művelődési ház állami támogatás nélkül nem tud megélni, azért nem kár, ha csődbe megy.
– Munka mindig van. Aki munkanélküli, az általában nem is akar dolgozni.
– Elfogadható, ha a fizetések között nagy különbségek vannak, mert ez nagyobb teljesítményre ösztönöz.
– A rosszabb helyzetben lévők társadalmi felemelkedését az államnak támogatnia kell.
– Adónkból biztosítani kell minden magyar állampolgárnak a jó minőségű állami egészségügyet.
– A világgazdaság jelenlegi rendszere a világ minden országának esélyt biztosít a felzárkózásra.
– Egy munkavállalónak akkor is legyen joga sztrájkolni, ha a sztrájkja miatt a lakosság többségének kényelmetlenséget okoz.
A felvetésekre két baloldali, két jobboldali és egy centrista válasz közül lehetett egyet megjelölni. A 14 állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja kapott többséget, miközben a gazdaságpolitikai jobboldal csak négy kérdésben került fölénybe. A meglehetősen egyértelmű végeredményt tovább erősíti, hogy a baloldali többség többnyire fölényes, míg ott, ahol a jobboldali vélemény győzött, legfeljebb másfélszer annyi a piacpárti álláspont támogatója, mint a baloldalié. Nézzük a legérdekesebb állításokat!

Állam bácsi

A magyarok 83 százaléka szerint az államnak kötelessége segítenie a rossz társadalmi helyzetben lévőket. Ezzel szemben csak 16 százaléknyian mondták azt, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, az államnak nem kötelessége abban segíteni, hogy feljebb jussunk a társadalmi ranglétrán: összességében tehát elsöprő többségben van a gondoskodó állam eszméjének támogatottsága. 

Ingyenes egészségügy

A tíz baloldali támogatottságú terület közül is kiemelkedik az egészségügy: szinte egyöntetű, pártokat átívelő konszenzus van az ingyenes, mindenki számára hozzáférhető egészségügy kérdésében: „Az ingyenes orvosi ellátás biztosítása az állam kötelessége, és azt minden állampolgárra ki kell terjeszteni” – az állítással a magyarok 90 százaléka ért egyet, miközben csupán 9 százaléknyian támogatnának valamilyen piaci alapú egészségügyi modellt. 

Minél kisebb a különbség gazdagok és szegények között, annál elégedettebb a társadalom a kutatás szerint.

Többkulcsos adó

A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy a magyarok közel háromnegyede mondja azt, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb arányban fizessenek a közösbe, mint a rosszabb helyzetben lévők. Az úgynevezett progresszív vagy többkulcsos adózás 72 százalékos támogatottságot élvez, miközben a jelenlegi, egykulcsos rendszert – ami a kormány gazdaságpolitikájának egyik alappillére – csak a lakosság 27 százaléka tartja helyesnek.

A Policy Solutions – mint minden kérdést – a pártszimpátia alapján is vizsgálta a felvetést, és itt jön az igazán meglepő adat: bár a legkevésbé a Fidesz támogatói támogatják a progresszív adózást, ám még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is bevezetné a többkulcsos rendszert. Itt tehát jelentős ellentét mutatkozik a Fidesz és a párt szavazóinak felfogása között. Az ellentmondás egyik magyarázata az lehet, hogy az egykulcsos adórendszer nyertese a kormány által preferált középosztály, melynek mind az érdekérvényesítő képessége, mind társadalmi befolyása erősebb, mint az adópolitika veszteseié.

Vagyonadó

A vagyonadó kapcsán lényegesen megosztottabb a társadalom: a magyarok 59 százaléka elutasítja, hogy a megtakarítással rendelkezők nagyobb arányban fizessenek adót, míg a támogatók aránya 39 százalék. A cég megjegyzi, a feltett kérdés „nem az óriásvagyonokra vonatkozó vagyonadóról szólt, hanem minden – megtakarítással rendelkező – állampolgárra kirótt általános vagyonadóra”. Az állítás pontosan így hangzott: „Akinek van megtakarítása, az nagyobb arányban fizessen adót, mint akinek nincsen megtakarítása.”

Kisebb vagyoni különbségek

A baloldali felfogás ebben a kérdésben is jelentősen vezet: a magyarok 80 százaléka azt szeretné, hogy a szegények és a gazdagok között „ne legyenek jelentős különbségek”. Ezzel szemben csak minden ötödik megkérdezett tartja ideálisnak a jelentős vagyoni különbségeket. „Akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek jelentős különbségek gazdagok és szegények között”, hangzott az állítás, a válaszokból pedig az is kiderül, hogy fontosnak tartjuk a gazdagok és a szegények közötti különbségek csökkentését. 

Magasabb fizetés

Ön szerint a magasabb fizetés jobb teljesítményre ösztönöz? Nos, a magyarok többsége nem így gondolja: a megkérdezettek 40 százaléka értett egyet azzal, hogy ha a magasabb pozícióban lévők sokkal többet keresnek, akkor a munkavállalók nagyobb erőbedobással fognak dolgozni. 57 százaléknyian viszont azt felelték, hogy a felettesek magasabb fizetése önmagában nem ösztönöz nagyobb teljesítményre, „az egyén motivációját más tényezők is befolyásolják” – ez a kérdés is inkább baloldali támogatottságú tehát. 

Munkanélküliség

Ezzel szemben a munkanélküliség és az egyéni felelősség összefüggését vizsgálva a jobboldali álláspont kerekedett felül: „Nem elsöprő mértékben, de a magyarok 59 százaléka az egyént hibáztatja elsődlegesen, amikor a munkanélküliség kiváltó okairól kérdeztük őket, miközben a válaszadók 40 százaléka gondolja azt, hogy nem feltétlenül a munkanélküliekben kell a hibát keresni, mert számos tényezőtől függhet, miért nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon”, olvasható a kutatásban. A megválaszolandó állítás itt így hangzott: „Munka mindig van. Aki munkanélküli, az általában nem is akar dolgozni.”

Állam vs. magánszféra

Arra a kérdésre, hogy az állam vagy a magánszféra tesz-e többet az emberekért, megosztóbb eredmény született: a szűk többség, azaz 51 többre tartja a magáncégeket, miközben 41 százalék az államot jelölte meg. Ugyancsak a gazdaságilag jobboldali állásponttal azonosul a magyarok szűk többsége a globalizáció kérdésében: 10 százalékponttal többen vélik úgy, hogy a jelenlegi világgazdasági rendszer mindenkinek esélyt biztosít a felzárkózásra, szemben azokkal, akik szerint a globalizmus igazságtalan.

A 14 tételből összeállított kérdéssor alapján a Policy Solutions arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a magyar társadalom többségének gazdaságpolitikai értékrendje egyértelműen baloldali: összesen a lakosság 76 százaléka tartozik valamelyik gazdaságpolitikai értelemben baloldaliként értelmezett csoportba, miközben csak 15 százaléka sorolható valamely jobboldali/piacpárti halmazba, míg 9 százalék „centrista”. 

A kutatás természetesen arra is kitér, hogyan gondolkoznak az egyes pártok szavazói. Mint kiderült, az összes jelentős párt bázisában elsöprő többségben vannak a baloldali gazdaságpolitika támogatói: a Jobbik szavazóinak 85 százaléka, az MSZP támogatóinak 83 százaléka, de még a Fidesz- támogatók 70 százaléka is baloldali gazdaságpolitikát szeretne, illetve támogat. A szocialista választók 27 százaléka „kifejezetten a szocializmus értékeihez áll közelebb”, miközben a Fidesznél ez az arány 13 százalék. A leginkább piacpárti szavazók aránya a Fidesz-szavazók között a legmagasabb, de még itt is csak minden ötödik választó, azaz 19 százalékuk tekinthető gazdaságpolitikai értelemben jobboldalinak, állapítja meg a tanulmány.

Olvasson tovább: