Kereső toggle

Palkovics: A tanulásra időt kell szánni

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az oktatás modernizálásáért a közelmúltban diákok és tanárok is megmozdulásokat szerveztek. Hetek-interjú Dr. Palkovics Lászlóval.

Az elmúlt hetekben középiskolások és tanárok is tüntettek Budapesten az oktatás modernizálásáért. Mit gondol ezekről az igényekről (kevesebb óra, frontális oktatás felcserélése, több tehetséggondozás)?

– Magyarország demokrácia, ahol szólás- és véleményszabadság van. A kormány célja, hogy minden magyar fiatal verseny- képes tudást kapjon, ehhez pedig, ha szükséges, akkor a köznevelési rendszeren változtatunk. Az oktatásban mindig széleskörű párbeszédre van szükség, ebben a párbeszédben a pedagógusok, az oktatási szakemberek, a szülők mellett természetesen a diákok véleménye is számít.

Milyen irányú változásokra gondol?

– Az óraszámcsökkentés fontos dolog, de ennél sokkal fontosabb, hogy az órákat mivel és hogyan töltik meg. A szingapúri vagy a japán közoktatás a világ legsikeresebbjei közé tartoznak, ott jóval magasabb az óraszám. De említhetném a finn oktatási rendszert is, ahol szintén több tanórája van a diákoknak. Nagyon sokféleképpen lehet oktatni, most sem, és ezelőtt sem gátolta semmi azt, hogy egy történelemórát projektszerűen adjanak elő, vagy egy matematikaórán legyen sokkal több alkalmazás. Egy dolgot szeretnék mindenki számára világossá tenni: a tanulásra időt kell szánni.

De nem tartja nonszensznek, hogy általános iskolás gyerekek egy teljes állásnyi időt töltenek az iskolapadban?

– A hatályos NAT sem ír elő egyetlen évfolyamon sem napi 7, 8 vagy 9 órát. Az új NAT-ban változni fog a tananyag mennyisége, és ha a pedagógusok úgy akarják, akkor az általuk alkalmazott módszerek is változhatnak (a NAT nem ír elő kötelezően alkalmazandó módszereket). Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az EU-n belül Magyarországon van az egyik legkevesebb órája a diákoknak.

És mi a véleménye a középiskolások tüntetéséről?

– Ez a tüntetés inkább egy politikai megmozdulása volt néhány diáknak, mint szakmai ügy. A diákok 99,9 százaléka  nem vett részt rajta. Amiket a tüntetésen hangoztattak néhányan, az új Nemzeti Alaptantervben szépen benne vannak, többek között az óraszámcsökkentés is. Tévedés azt hinni, hogy azért magas a terhelés, mert a gyerekeknek mindennap testnevelésórán kell részt venniük. Pont a testnevelésóra nem terheli a gyereket, viszont terheli például első osztályban hetente egyszer az angolóra. Ezeket az igényeket kell jól összerendezni és súlyozni. De egyvalami biztos: munka nélkül nem fog semmi se sikerülni.

Nem kevesebbet akarnak tanulni, hanem jobban.

– Ebben abszolút egyetértünk, itt valóban oktatásmódszertani kérdéseket kell tisztázni. Digitális világunk nagyon jó platformot kínál arra, hogy nagyobb hatékonysággal lehessen ügyeket megérteni, elsajátítani. Ez indokolja azt, hogy 100 milliárd forint értékben költünk digitális eszközökre: okostáblára, számítógépre, tabletre, a rajta lévő programokra, valamint az oktatás módszertanának átalakítására, a tanárok digitális változásokhoz való viszonyára.

Egyébként a digitális oktatási rendszerünk európai szinten is elismert stratégia. Erre büszkék lehetünk. És az új Nemzeti Alaptanterv koncepciójára is. Egy oktatási módszertan fejlesztésekor mindig meg kell nézni, hogy milyen az adott társadalom berendezkedése, ezért is felesleges magunkat a finnekhez hasonlítani. Finnország a ’70-es években kezdte el átalakítani az oktatását, azóta eltelt majdnem 50 év, és csak most jutott el odáig, hogy valóban jó az oktatási rendszerük. De fontos hangsúlyozni, hogy egészen más anyagi feltételek mellett és egy egészen más társadalmi szerkezetben működik, mint a magyar oktatási rendszer.

Az alatt mit ért, hogy a pénteki tüntetés politikai jellegű volt?

– Maga szerint, ha az SPD párt alapítványa ad pénzt, akkor ki szervezte?

Nekem ez nem egyértelmű.

– Ha a német szociáldemokraták ifjúsági szervezete támogat egy Magyarországon szervezett 1200 fős tüntetést, arra nehéz azt mondani, hogy nem pártrendezvény. Erről kár is vitát nyitni.

Sokkal fontosabb beszélni az olyan szakmai rendezvényekről, mint ami például az Akadémián volt a minap, amelyet a Keresztény Roma Szakkollégiumok szerveztek. Ott arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet kitörni a magyar oktatási rendszer segítségével. Magyarországon alapvetően az oktatásban való sikerességet a családi háttér határozza meg, mégis beszélnünk kell arról, hogy hogyan lehet egy roma családból munkával és tanulással eredményesen kitörni. Az érdemi párbeszédnek sokkal több értelmét látom.

Az első Orbán-kormány annak idején célul tűzte ki, hogy minden második fiatalnak legyen diplomája, aztán 2010 után mintha szakítottak volna ezzel a szemlélettel. Ön szerint több szakmunkásra, vagy több diplomásra van szükség?

– A vállalati folyamatok összetettek, éppen ezért szükség van mindkettőre. Ha vállalati szinten nincs munkásember, aki a technológiát működtetné, akkor elég komoly baj van. Magyarországon a 28-34 éves korosztály körében a diplomások aránya 35 százalék, Lengyelországban ugyanez 45 százalék, Németországban viszont csak 33 százalék, holott a német gazdaság a világ egyik legjobban működő gazdasága és társadalma. Vagyis ebből is az látszik, hogy nem a diplomások száma a meghatározó, hanem a gazdasági környezet. Ezért is kell vigyázni az összehasonlításokkal. Én azt mondom: mindenkinek a saját útját kell megtalálnia. És ez az út most Magyarországon a hazai vállalatok K+F forrásainak, innovációjának, beruházásainak a megerősítése.

A felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés kéz a kézben jár, a K+F anyagi és szakmai része döntően az egyetemeken zajlik. Mekkora szerepe van az oktatásnak az ország versenyképessége szempontjából?

– Egy egyetem akkor tud sikeresen és jól működni, ha szimbiózisban él a környezetével, a munkaerőpiaccal.

A magyar vállalatoknak az egyetemek tudnak leginkább támogatást nyújtani az innovációban. A science parkok és inkubációs programok jó kezdetet jelentenek ebben a folyamatban.

Ha már az imént szóba hozta a K+F forrásokat: most kezdünk el az innovációs térképen helyet foglalni?

– Nem egészen. Az önvezető autók és a mesterséges intelligencia témában az első cikket ‘93-ban írtam, sőt, többen már a neurális háló alapú programozásokkal is foglalkoztak ekkor. Magyarország az önvezető autók terén most ott tart, mint Németország vagy a Szilícium-völgy. Igazából a kihívást ennek a területnek a gyors fejlődése jelenti, és az, hogy ezt az ütemet tudjuk-e tartani.

Mi kell egy nagyobb innovációs ugráshoz?

– Mint általában mindenhez: pénz és egy jó struktúra. A kutatás-fejlesztés drága dolog, és nem mindegy, hogy a pénzt milyen formában költjük el. Először is kell, hogy legyen alkalmas kutató-fejlesztő állomány, az ő itt tartásukhoz, motiválásukhoz is forrásokra van szükség, és természetesen magának a kutatás-fejlesztésnek a költségei sem alacsonyak. A magyar gazdaságnak elég sajátos a szerkezete: van egy nagyon erőteljes multinacionális vonalunk, ami pozitív irányba halad. Már nem csak összeszerelő üzemeket hoznak létre az itt lévő vállalatok, hanem nagyon jelentős kutató-fejlesztő kapacitást is építenek.

A nagyobb gond a nemzeti tulajdonú vállalatokkal van. Az egyik a beszállítói háttér, ami ugyan Magyarországon egészen jól működik, de ezek a jellemzően első generációs vállalatok nem gyártanak saját terméket. Ezzel az a baj, hogy nincsen saját maguk által tulajdonolt szellemi érték, nincsen szabadalom, ami a termékbe beépült volna.

A másik, hogy a hazai startup vállalkozások nem erőteljesek. Vannak próbálkozások, de a legtöbb esetben nem sikerül végigvinni őket.

Választási siker esetén vannak tervek az innováció intézményesítésére? Az atv.hu információ szerint a jövőben többet terveznek fordítani a GDP-ből innovációra, valamint egy esetleges önálló innovációs minisztérium létéről is beszélnek.

– Először meg kell nyerni a választást, aztán kormányt kell alakítani. Egy dolog biztos, hogy a Fidesz azt mondja: át szeretnénk térni a „made in Hungary”-ről az „invented in Hungary”-re. Vagyis ne csak a gyártás, hanem most már a kutatás-fejlesztés határozza meg a hazai folyamatokat.

Zalaegerszegen épül most egy autonóm jármű tesztpálya, melynek Ön a kormánybiztosa. Miért egyedülálló ez a pálya?

– Valóban nincs másik ilyen pálya a világon, bonyolultabb, mint maga az autó. Képes arra, hogy az autonóm autó tesztelésére alkalmas tapadási tényezőket és környezetet létrehozza – esőt, havat, leveleket, gyalogosokat, autókat szimulál. A pálya megépítését azok a cégek kezdeményezték, akik már Magyarországon működnek. A kormány meghallgatta őket, és ennek megfelelően döntött, annak érdekében, hogy az itt lévő cégek az ilyen típusú fejlesztéseiket Magyarországra koncentrálják. Vannak olyan cégek, akik azért jönnek Magyarországra, mert megépül a tesztpálya.

Olvasson tovább: