Kereső toggle

Razzia a szcientológusoknál

Emberi jogok vs. vallásszabadság?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Összehangolt akció indult a szcientológia egyház ellen: sokmilliós adatvédelmi bírság, rendőrségi és adóhatósági vizsgálat három napon belül. A vádak között kuruzslás, kémkedés és költségvetési csalás is szerepel.

éterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke tavaly decemberben tartott helyszíni vizsgálatot a Szcientológia Egyház budapesti központjában: papír alapú dossziékat és elektronikus adathordozókon tárolt adatokat vitt el, majd ezek vizsgálata nyomán elmarasztaló határozatot hozott, ezt 2017. október 17-én kedden délután ismertette a szervezet ügyvédjével. Október 18-án reggeltől egész napos razzia volt a Szcientológia Egyház Váci úti székházában. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) munkatársai kordonokkal vették körül az épületet, a szervezet ott tartózkodó vezetőivel pedig húsz évre szóló titoktartási nyilatkozatot írattak alá. Éppen ezért Lange László szóvivő, egyike az épületben tartózkodó 4-5 szcientológus vezetőnek, a Hetek megkeresésére sem mondhatta el, milyen indokkal illetve céllal érkeztek a KR NNI munkatársai. Lange azt mondta, a szervezet ügyvédei még nem találkoztak olyan esettel, hogy egy razziát húsz évre titkosítanak.

Azt is furcsállja, hogy a titkosított razzia ellenére a hatóságokkal egy időben a helyszínre érkezett az egyik kormányközelinek tartott portál forgatócsoportja. A Hetek egy ismert szcientológustól úgy értesült, hogy egyidejűleg több kisebb irodában is ellenőrzést tartott a KR NNI. A vallási egyesület munkatársai – a szcientológusok 2012-ben elveszítették egyházi státuszukat – 35 órán át bent tartózkodtak a Váci úti épületben. Miután 19-én reggel a KR NNI levonult, kordonbontás nélkül megérkezett a helyszínre a Nemzeti Vám- és Adóhatóság (NAV). „Nem értjük, mi lehet az összefüggés a három esemény között, az biztos, hogy valamiért koncentrált támadást indítottak ellenünk” – mondta Lange László. 

A razzia után megjelent hírek szerint a hatóság „vallatószobákat” és hazugságvizsgálót is talált a szcientológus központban. Péterfalvi ezt cáfolta: poligráfot nem találtak, a dokumentumok között ugyanakkor felleltek úgynevezett E-méterrel szerzett és rögzített adatokat. Az E-méter az „érzelmi egyensúly megtalálásához” használatos eszköz, ám az nem derült ki, hogy használata jogszabályba ütközik-e. Péterfalvi az ATV-ben azt mondta, vannak olyan vallási szolgáltatások, melyeknél megfelelő tájékoztatás mellett jogszerű lehet az adatok rögzítése, de bizonyos esetekben – ha más elvekbe ütközik – ezt eleve nem lehet jogszerűen megtenni.

Péterfalvi Attila nemzeti adatvédelmi biztos szerint visszaélés történt.
Péterfalvi arról is beszámolt, hogy a szcientológus központban többféle dossziéban gyűjtötték az adatokat. Találtak például az egyház saját munkatársairól készített adatokat, melyek között a NAIH elnöke szerint olyanok is voltak, melyeket kiküldtek külföldre, az Egyesült Államokba, „ahol nem biztosított a személyes adatok védelme”.

Az egyház munkatársaival kapcsolatban találtak egy 130 kérdést tartalmazó, úgynevezett életút-kérdőívet is, melyben olyan kérdésekre is válaszolni kellett, mint „sorolja fel az összes szexuális partnerét az első randevútól kezdve keresztnévvel, vezetéknévvel, foglalkozással”; „írja le részletesen, hogy a szexuális együttlét mit tartalmazott, beleértve minden perverziót”. A hatóság elnöke szerint itt olyan harmadik fél adatai is a szervezet birtokába kerültek, akik nem is sejtik, hogy ezeket az információkat kiadták. A Hetek egyik forrása ezzel kapcsolatban azt mondta, az egyszerű hívőknek nem kell kitölteni a 130 pontos kérdőívet, az a legfőbb vezetők részére kötelező.

A Péterfalvi vezette hatóság a fenti és ahhoz hasonló szenzitív adatok jogszabályellenes kezelése miatt 40 millió forintra büntette a Szcientológia Egyházat. Ami egyben azt is jelenti, hogy a szervezet elleni adatvédelmi ügy lezárult: hibáztak, megbüntették őket. Hogy ezek után miért indult három újabb hatósági vizsgálat, az jelenleg nem tisztázott.

Lange László szóvivő annyit fűzött az adatvédelmi biztos televíziós interjújához – és ezt a már idézett, neve elhallgatását kérő ismert szcientológus is megerősítette –, hogy köreikben komoly felháborodást váltott ki, hogy Péterfalvi a lefoglalt „gyónási titkok” közül többet is felolvasott. (Igaz, a hívők nevét nem említette.) „Mi úgy tekintjük, hogy az adatvédelmi biztos nem védte meg a birtokába jutott gyónási titkokat, és ez méltatlan” – tette hozzá Lange.

Arra a vádra, hogy a magyar szervezet a magyar tagok „gyónási titkait” tartalmazó dossziékat kiküldi az egyesült államokbeli központba, Lange azt állította: csak akkor küldik ki ezeket az adatokat, ha a személy ezt kifejezetten írásban kéri, mert kiutazik továbbképzésre az USA-ba. Ilyenkor az amerikai lelkésze megkapja az itt felvett adatokat. 

Küldenek a központnak egyházi jelentéseket is, amelyek az eredményeikről és egyházi tevékenységeikről szólnak, ám Lange szerint ebben az esetben sincs szó kémkedésről.

A költségvetési csalás vádjával kapcsolatban sem tudott érdemi választ adni a szóvivő, mivel – állítása szerint – könyvelésük rendben van, pénzügyi visszaélést nem követtek el. „Ez egy rendkívül tág fogalom, fogalmam nincs, mire gondol a NAV” – mondta Lange László.   

A Szcientológia Egyházzal kapcsolatban a kilencvenes évek óta időről időre felmerült a nemzetbiztonsági kockázat, az évente kiadott Nemzetbiztonsági Évkönyvben is rendszeresen utaltak rá a „társadalomra veszélyes vallási mozgalmak” között. Ugyanakkor ilyen gyanú azóta sem igazolódott. Lange a Heteknek elmondta, hogy miután észlelték az évkönyvekben rájuk utaló bekezdéseket, egyik tagjuk írásban kérdezte meg, a szcientológusokra utal-e a hatóság. A hivatalos válaszban a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője nem erősítette meg a gyanút.

A hatóságok szűkszavúan nyilatkoznak: a KR NNI azt írta, személyes adattal való visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Kedden kiderült, hogy a BRFK egyesítette a négy bűncselekmény gyanújával indult nyomozást a Szcientológia Egyház ügyében: az ATV úgy tudja, ezekből az egyik a kémkedés; a „nemzet feljelentője”, Tényi István volt fideszes politikus tavaly kuruzslás, Péterfalvi Attila személyes adattal való visszaélés, az adóhivatal pedig költségvetési csalás gyanújával tett bejelentést. Miklovicz Attila, a szervezet igazgatója a kémkedés-vádra úgy reagált: el akarják lehetetleníteni őket, előbb-utóbb ők lesznek „az 56-os forradalom leverői is”.

A zavaros alapokon álló Szcientológia Egyház – távol-keleti vallások, pszichoanalízis és elmetanulmányozás egyvelege személyes isten nélkül – Magyarországon a kilencvenes évek óta, vagyis szinte alapításától fogva a gyanú árnyékában áll. Több kiugrott tagjuk is komoly visszaélésekről számolt be, számos hazai politikus is a társadalomra veszélyesnek ítélte a szervezetet, és több világhírű tagjuk is botrányos körülmények között távozott a világszerte 7–8 millió tagot számláló szervezetből. Ugyanakkor az is tény, hogy a hazánkban 4-5 ezer taggal rendelkező egyházra húsz év alatt sem sikerült semmilyen bűnügyet rábizonyítani. 

Olvasson tovább: