Kereső toggle

Rendőrgyilkosság Bőnyben

Szálasista terror Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Gyõrkös István Szálasi örökösének vallja magát.

Szerda délelőtt meghalt egy rendőr, miután a rendőrség beszámolója szerint rálőtt egy idős férfi, akinél házkutatást akartak tartani. Az elkövető, Győrkös István a hungarista félkatonai szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója. A tragikusan végződött akció a paramilitáris szervezetek jelentette kockázatokra, illetve a hatóságok és az állam felelősségére is ráirányítja a figyelmet.

Halálos lövés ért egy 46 éves rendőrt szerda reggel, amikor társával házkutatásra érkezett a Győr-Sopron megyei Bőnyön élő Győrkös Istvánhoz. A rendőrök illegálisan tartott fegyvereket kerestek a férfinél. A rendőrségi beszámoló szerint Győrkös még azelőtt kilőtt egy sorozatot a házból gépkarabélyával, hogy a rendőrök bekopogtak volna. Az áldozatot a fején érte a halálos lövés.

Győrkös István a hungarista félkatonai szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója és vezetője, Szálasi Ferenc utódjaként tekint magára. Bukása előtt Szálasi, a nyilaskeresztes párt vezetője Henney Árpádra ruházta át tisztségét. Henney 1980-ban a Németországban élő Tatár Imrét bízta meg a nyilas emigráció irányításával. Tatár 1990 után Győrköst nevezte ki utódjául. Amint arról Tóth Tibor történésszel készült interjúnkban írtunk (Szálasi nyomdokain. Hetek, 2003. január 10.), Győrkös István kísérletet tett a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek egységesítésére hungarista vezetéssel. Így sodródott mellé kezdetben Szabó Albert és Ekrem Kemál György, később különféle szkinhed szervezetek. Győrkös és emberei azonban nem neonácik, nem szkinhedek, hanem nyilasok, olyannyira, hogy Győrkös Szálasi vérvonalához sorolja önmagát.

A most 76 éves férfi 1989-ben alapította meg a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok (MNA) nevű szervezetet, melyek nevét 1992-ben Magyar Nemzeti Arcvonalra módosították, ám az MNA rövidítés a mai napig megmaradt. Győrkös saját bőnyi birtokán biztosít területet fiatalok katonai képzésére. Az évente megrendezett többnapos táborok mellett rendszeresen sort kerítenek túrákra és edzésekre is. Toborzóvideójukban az áll, hogy cigány, zsidó és meleg nem lehet a szervezet tagja. A kemény szellemi és fizikai kiképzésben részt vevő fiatalok az 1944. október 15-ei nyilas puccsot tekintik az utolsó legális hatalomátvételnek, a Szálasi eltávolítását követő időszakból egyetlen hazai kormányt sem ismernek el.

1997-ben az MNA szervezte meg a neonáci és nyilas szervezetek legnagyobb „ünnepét”, az úgynevezett „Becsület napja” megemlékezést, melyet azóta minden év februárjában megtartanak. Arra emlékeznek, hogy a német és magyar alakulatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet csapatok által ostromlott Budáról. Győrkös 1998-ban és 1999-ben is megszervezte a „Becsület napját”, majd egy kocsmai verekedést követően az első Orbán-kormány idején már nem volt több ilyen rendezvény. 2003-tól az MNA-val rokon Vér és Becsület szervezte meg ismét az – immár – nemzetközi neonáci összejövetelt.

Sűrű szélsőjobbos háló

A bőnyi rendőrgyilkosság napján a – más témában – sajtótájékoztatót tartó Volner János Jobbik-alelnöktől az állami televízió riportere megkérdezte, mit szól hozzá, hogy az elkövető a „Jobbikhoz köthető MNA vezetője”. Volner komolytalannak nevezte a kérdést, és „penetráns hazugságról” beszélt. Tény, hogy az utóbbi hetekben – főleg, amióta a Jobbik a letelepedésikötvény-biznisz eltörléséhez kötötte az alaptörvény-módosítás megszavazását, illetve sorozatban támadja a miniszterelnököt korrupció és „stróman-ügyben” –, markáns sajtóhadjárat indult Vona Gáborék ellen, és az is tény, hogy ennek során súlyos hazugságok is megjelentek a pártról különféle kormány-közeli portálokon.

A Magyar Nemzeti Arcvonal és a Jobbik közelsége azonban korántsem légből kapott: a párt által korábban nyíltan képviselt szellemiség – rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet – nem áll távol az MNA szellemiségétől, ezen túlmenően pedig számos kapcsolódási pont mutatható ki különböző szélsőjobboldali szereplő révén is.

A már említett „Becsület napja” megemlékezések állandó szereplője az MNA mellett például az a Betyársereg, melynek vezetője, Tyirityán Zsolt jó barátságot ápol Vona Gáborral. A Betyársereg tagjai szintén folyamatos fizikai és szellemi képzésben részesülnek, ebben is rokonságot mutatva az MNA-val. Tyirityán nemzetiszocialistának, azaz nácinak tartja önmagát, amint arról a Normafánál tartott 2012-es megemlékezésen a nyilvánosság előtt is szónokolt. Amikor pedig Vona Gábort ezzel szembesítette a sajtó, és megkérdezték, hogy ezek szerint van náci barátja, Vona – idén áprilisban – azt felelte, „ezek szerint van”. A különféle szélsőjobbos szervezetek közötti átjárhatóságot mutatja, hogy Tyirityán korábban maga is a Magyar Nemzeti Arcvonal tagja volt. A férfi erőszakosságát korábban börtönbüntetéssel szankcionálták: 2004-től egy év nyolc hónapot ült rasszista indítékból elkövetett súlyos testi sértés miatt.

Tyirityán egy idei hangfelvételen arról beszélt, hogy „a migránsválság megoldásában, büszkeséggel mondhatom, a Betyársereg is igencsak kivette a részét, és úgy, hogy a rendszer keresett meg bennünket. Nyilván ennek a függvénye az volt, hogy ugye annyira leépítették a magyar honvédelmet, hogy egy ilyen önszerveződő sportolókból álló civil körre volt szükség, hogy adott helyzetben ott legyen, amikor ott kellett, hogy legyen.”

A Betyársereggel ápolt jó kapcsolat korábban is generált kényelmetlen kérdéseket a Jobbiknak, ezért Vona Gábor tavaly januárban azt kommunikálta, hogy „formális kapcsolat nincs” a két szervezet között. Volner János alelnök viszont alig egy éve ígéretet tett a Betyársereg tagjainak, hogy kormányra kerülve a Jobbik számít rájuk a „rendvédelem” területén. Volner szerint a Betyársereg „messze a legütőképesebb hazafias önszerveződés”, ezért helyesli, hogy a jövőben a „magyar harcosok elit klubjaként” kívánnak tevékenykedni.

A néppártosodás útjára lépett Jobbik tehát mindeddig kettős kommunikációt folytatott a szélsőséges szervezetekhez fűződő kapcsolatáról. A bőnyi tragédia kapcsán – ami sajnálatosan bizonyította, hogy a különféle paramilitáris csoportok valóban nem „fogatlan oroszlánokból” állnak – most történelmi esély adódott a párt számára: egyszer és mindenkor leszámolhatna történetének dicstelen szakaszával, ha elhatárolódna az efféle szervezetektől. 

Ami persze nem túl egyszerű feladat, tekintettel például arra, hogy a Betyársereg „életre hívója” és az azzal baráti-szellemi közösséget ápoló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) „alapító vezére”, Toroczkai László tavaly óta immár a Jobbik alelnöke is. Toroczkai 2006-ban személyesen irányította át az őszödi beszéd miatt a Kossuth téren tüntető tömeget a Magyar Televízió székházához, amit aztán a tömeg – immár az ő távollétében – megrohamozott. 2012 tavaszán Toroczkai körülbelül száz ember élén behatolt a Bank Center Szabadság téri épületébe, ahol az IMF magyarországi missziója is működött. Arra próbált kényszeríteni két biztonsági őrt, hívják oda az IMF valamelyik vezető beosztású munkatársát, hogy átadhassa petícióját. Az aulában ezalatt ismeretlenek több petárdát robbantottak. Toroczkai elsőfokú ítéletére – 400 ezer forint pénzbüntetés – négy évet kellett várni. Időközben, 2013 decemberében, Toroczkait megválasztották Ásotthalom polgármesterévé, majd 2014 októberében ismét ő győzött a választáson. Ez utóbbi választáson a települést korábban irányító Fidesz nem indított jelöltet Toroczkai ellen, aki így egyedüli indulóként 100 százalékkal győzött.

Gyurcsány, Bajnai, Orbán

A magyar kormány rendre érzékenyen reagál, amikor akár az ellenzék, akár a külföldi sajtó felemlegeti a magyarországi antiszemitizmus és rasszizmus erősödését, és az erőszak, vagy legalábbis az erőszakkal való fenyegetés elharapózását. A bőnyi tragédia kapcsán ezért a hatalom, illetve a rendvédelemért felelős szervek térfelén is ott pattog a labda. Ha Győrkös István élete alkonyán bebizonyította, hogy adott esetben meg is teszi, amit évtizedeken át oktatott, mire lehetnek képesek a köpönyegéből előbújt fiatal és vakmerő szellemi örökösök? És hogy tarthat magánál fegyvert egy évtizedek óta országosan ismert szálasista? És végül: miért a rendőrség, és miért nem a TEK vonult ki Győrkös házához? Vajon hatósági mulasztás is hozzájárult-e a hősi halált halt rendőr meggyilkolásához?

Ezen felül minden pártnak, amely 2007 és 2012 között kormányon volt, választ kell adnia arra a kérdésre, hogy miként fordulhatott elő, hogy ezekben az években büntetlenül masíroztak félkatonai alakulatok magyar települések utcáin, önkényesen „rendfenntartó” jogköröket vonva magukhoz, miközben 2008-2009-ben másfél éven keresztül roma férfiakra, nőkre és kisgyerekekre vadászó náci sorozatgyilkos brigád garázdálkodott Magyarországon.

A Gyurcsány–Bajnai-kormány időszakának végére megbénult államhatalom alig vagy egyáltalán nem tudott mit kezdeni a szaporodó válságtünetekkel, 2009-re a különböző gárdacsoportok azt csináltak az országban, amit akartak. 2010 után pedig Orbán Viktor idevonatkozó ígérete ellenére a szélsőjobb „nem kapott két pofont”, és éppen ezért „nem ment haza”, sőt 2011 tavaszán Gyöngyöspatán megbuktatott egy polgármestert is. A helyzet a gyöngyöspatai válság után kezdett valamelyest javulni. (Ám a jelek szerint erős testalkatú kopasz fiatalemberek ma is bármit megtehetnek az országban, amint azt a Nemzeti Választási Iroda előtt lezajlott idén februári incidens során ismertté vált kidobó külsejű férfiak esete bizonyítja. Az ő fellépésüknek éppúgy nem lett jogkövetkezménye, mint annak idején a gárdavonulásoknak.)

Aggasztó kérdések, amelyek egy része a kormányt, más része a baloldalt, megint más részük a Jobbikot illeti. Az érintettek jól teszik, ha határozott választ adnak rájuk.

Olvasson tovább: