Kereső toggle

Érvényes lesz-e a kvótanépszavazás?

Célegyenesben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Erről a kérdésről szavazunk október 2-án.

A szavazás érvényességéhez valamivel több mint 4 millió választópolgárnak, a teljes választókorú népesség több mint felének kell érvényesen szavaznia (ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, a „teljes népességbe” beletartozik az a 260 ezer határon túli választó, akik eddig jelezték részvételi szándékukat a népszavazáson, illetve már a 2014-es választás előtt regisztálták magukat). A kényszerbetelepítés megakadályozását célzó népszavazás átütő, a fideszes várakozásokat meghaladó sikere nyilvánvalóan az érvényesség lenne (azaz 50 százalék fölötti részvétel), és természetesen a „nem”-tábor döntő többségével. A kényszerbetelepítés ellenzőinek egyértelmű kudarca pedig az, ha a kötelező kvóta ellen kevesebben szavaznának, mint ahányan listán a 2014-es országgyűlési választáson a Fideszt és a Jobbikot támogatták (összesen 3,1 millió embert jelent).

Bár a 2008-as szociális népszavazáson a részvétel valamivel meghaladta az 50 százalékot (bár 1997 és 2011 között ez nem volt az érvényesség feltétele), kérdés, hogy a brüsszeli akarattal szembeni közfelháborodás lesz-e olyan erős, mint nyolc éve a Gyurcsány-kormánnyal szembeni tiltakozás volt (akkor a legtöbben a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó kérdésre szavaztak igennel, vagyis a Fidesz felhívásának megfelelően, ami 3,3 millió embert jelentett).

Eredményesnek tűnik a kormányzati kampány

Mindenesetre a közvélemény-kutatók egybehangzó mérései szerint az érvényesség elérése egyáltalán nem lehetetlen. A Publicus közvélemény-kutató cég által a Vasárnapi Hírek megbízásából készített felmérésből például kiderült, hogy a kormány 2015-ös és 2016-os, migrációval kapcsolatos kampánya is eredményes. Azzal az állítással, hogy „A legjobb lenne, ha Magyarországon nem telepednének le menekültek” a megkérdezettek 78 százaléka tudott azonosulni. A Fidesz-szavazók 92 százaléka, a jobbikosok 94 százaléka gondolja így, de az MSZP-szavazók 69 százaléka is elutasítja a menekültek befogadását. További érdekesség, hogy a Fidesz-szavazók 92 százaléka és az MSZP-szavazók 73 százaléka úgy gondolja: „a menekültek veszélyesek”.

Nem a Publicus mérése az első, amely azt mutatja, hogy eredményes lehet az októberi népszavazás. Még a tulajdonképpeni kampány kezdete előtt jutott arra a kormánypártisággal nem vádolható Republikon Intézet kutatása, hogy érvényes lehet az október 2-ai kvótanépszavazás, de a baloldali szavazók még változtathatnak ezen. A Republikon szerint a népesség 42 százaléka biztosra ígérte részvételét, további 27 százaléka pedig saját, augusztusi állítása szerint valószínűleg részt vesz majd a népszavazáson. A kutatók ehhez hozzátették: a közvélemény-kutatások hajlamosak felbecsülni a részvételi szándékot, tehát a kutatásokban előre jelzett részvétel valószínűleg magasabb, mint a várható valóságos adat, így – tehetjük hozzá – bőven van még tere a mozgósító kampánynak.

A kvótaellenes baloldaliakon fog múlni?

A Republikon mérése szerint az MSZP, a DK és a többi baloldali párt bojkott-felhívása ellenére a baloldali szavazók jelentős része is elmenne szavazni, és jelentős részük ellenzi a kötelező betelepítési kvótát. A Republikon szerint éppen a baloldali választók dönthetik el, hogy végül érvényes lesz-e az októberi népszavazás.

Még korábban, július végén az Index megrendelésére a Závecz Research végzett telefonos közvélemény-kutatást a népszavazási részvételi hajlandóságról. E kutatás adatai szerint 54 százalék részt akar venni a népszavazáson, további 23 százalék még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a referendumon. A bojkottpártiak a választók 19 százalékát tették ki. Az különösebb meglepetést nem okozott, hogy azok között, akik elmennének, döntő fölényük van a nemmel szavazóknak: a felmérés eredményei szerint ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának a kormány kérdésére – előbbiek az összes megkérdezett 40,3, utóbbiak 4,2 százalékát tették ki.

Széthulló MSZP-tábor

A Závecz Research kutatásából az is kiderült, hogy a népszavazás könnyen a kilencvenes és kétezres évek legbefolyásosabb magyarországi pártja, az MSZP táborának szétrobbanását eredményezheti (lásd Hetek, 2016. augusztus 12.). Míg a Fidesz-szavazók 92, a Jobbik-szimpatizánsok 86 százaléka követi várhatóan pártjuk álláspontját és szavaz nemmel októberben, és a DK-választók 69 százaléka is lojális Gyurcsány Ferenc és pártja bojkott-felhívásához. A néha bojkottpárti, máskor kvótaellenes, megint máskor „igen”-szlogennel kampányoló MSZP támogatóinak többsége ezzel szemben még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni.

A Závecz Research vezetője, Závecz Tibor a Hetek korábbi megkeresésére a fentieket azzal magyarázta, hogy a szavazói fegyelmezettség a jobboldali pártoknál hagyományosan erős. Eközben a a baloldalon nincs egy olyan meghatározó politikus, egy „igazodási pont”, mint Orbán Viktor a jobboldalon, hiszen az MSZP-nek meglehetősen sok vezetője volt az elmúlt évtizedben. (Az MSZP-t 2006 óta hét elnök vezette, illetve vezeti: Hiller István, Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Botka László, Tóbiás József és a jelenlegi elnök, Molnár Gyula.)

Olvasson tovább: