Kereső toggle

Mire lesz jó az európai hadsereg?

Van-e realitása a kontinentális haderőnek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor a tusnádfürdői előadása utáni fórumon beszélt arról, hogy mivel a britek unióból való kilépésével a kontinens katonai ereje jelentősen csökkent, létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel. Arról is beszélt, hogy a nemzeti költségvetéseket át kell gondolni, a hadiipart be kell illeszteni a gazdaságpolitikai gondolkodásba. Szerinte egy európai hadseregnek két irányban kell megvédenie a kontinenst, kelet és dél felé, és ez összefügg a terrorizmus és a migráció elleni védekezéssel.

Egy egységes európai katonai erő létrehozásának gondolata már évek óta napirenden van, az ezzel kapcsolatos első konkrét javaslat a helsinki csúcson hangzott el 1999-ben. Azóta többször is felmerült az elképzelés, és ma már az Egyesült Államok sem ellenezné a NATO-val részben párhuzamosan működő katonai erő kiépítését. Ősszel itthon az MSZP, Brüsszelben pedig Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is azt hangoztatta, hogy közös európai haderőre van szükség.   
Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője kérdésünkre kiemelte, hogy a közös védelmi és biztonságpolitika korábban kívül esett az uniós integráción, és a tagállamok nemzeti szuverenitásának egyik legérzékenyebb része volt. Az Európai Unió katonai vállalásai eddig többnyire kiképzői és támogatói, illetve haditengerészeti feladatokra korlátozódtak, bár 2003 óta működik egy vagy két gyors reagálású katonai egység is. Ezek a csoportok a tagállamok konszenzusa esetén krízishelyzetekben vethetőek be, de erre még sosem került sor.
Ehhez képest jókora ugrás lenne az európai haderő létrehozása, ami azonban Wagner szerint nem egy önálló európai hadsereg létrehozását jelentené, hanem egy állandó közös műveleti parancsnokság felállítását, amely az állam- és kormányfők döntése alapján irányíthatná a haderőt. A tagállamok saját haderejüket, illetve annak meghatározott egységeit bocsátanák rendelkezésre, amelyeket saját költségvetésükből finanszíroznának. Felmerül a kérdés – Orbán Viktor is utalt rá –, hogy a közös haderő milyen szerepet vállalhat a migrációs probléma megoldásában, reális szcenárió-e az, hogy az afrikai és/vagy közel-keleti válsággócokban beavatkozik majd. Tény: Európa jelenleg nem rendelkezik olyan katonai potenciállal, amely például a szíriai polgárháborút megoldhatná – vagy ha ez az erő rendelkezésre is állna, a tagállamok nem biztos, hogy meg tudnának egyezni abban, hogy egyáltalán melyik oldalon avatkozzanak be. Ezért úgy tűnik, hogy ha létre is jön az európai haderő – amelynél azért Európának vannak égetőbb problémái is –, az leginkább missziós, béketeremtő vagy kiképző feladatokat láthatna el.

Olvasson tovább: