Kereső toggle

Nem csillapodnak a kedélyek a közoktatásban

Fejcsere, tárgyalás, tüntetés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az állami iskolafenntartó központ, a Klik átszervezését és megfelelő finanszírozását ígérte a jövő tanévtől Palkovics László oktatási államtitkár – lényegében ez a köznevelési kerekasztal első ülésének sommázata. Egyelőre több szálon zajlanak egyeztetések: december óta sztrájkbizottsági tárgyalások is folynak az Emmi és a PSZ között, amely szombatra mega-tüntetést hirdetett a Parlament elé.

Lapzártánkig 32 312 személy és 787 intézmény csatlakozott a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének január eleji nyílt leveléhez, amelyet nemrégiben egy második nyílt levéllel is nyomatékosítottak. Mint arról már korábban is beszámoltunk, már az első héten országossá terebélyesedett a Tanítanék mozgalmuk.

A tiltakozások vezérfonalát az oktatás túlközpontosítása, az önértékelési és minősítési rendszer bevezetése, a diákok és tanárok rendkívüli leterheltsége jelentette. A diákoknak ma alsó tagozaton napi 6, tizedik évfolyamon legalább heti 36 tanítási órájuk van, súlyosbítva az elsajátíthatatlan mennyiségű tananyaggal. Múlt héten országszerte tüntetések zajlottak, és most szombatra is nagygyűlést hirdetett a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) a Parlament elé.

A tiltakozások hatására a minisztérium országszerte konzultációt hirdetett az iskolákkal, és összehívta keddre a Köznevelési Kerekasztalt. Előtte szombaton leváltották Czunyiné Bertalan Juditot, helyére Palkovics Lászlót nevezték ki a köznevelési államtitkári posztra, így Palkovics a felső- és közoktatásért egy-aránt felel. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában leszögezte: nem térnek vissza a 2010 előtti rendszerhez, amikor az oktatást szakmailag és anyagilag csődbe jutott állapotban vették át. Az Emmi részéről is az hangzott el, hogy rendszerszintű változtatások nem lesznek, csak egyes részletekről tárgyalnak. Ez nagy zavart keltett a tiltakozók között, akik rendszerszintű átalakítást követelnek, sokan, köztük a Hívatlanul pedagóguscsoport vezetője is úgy nyilatkozott, hogy a kerekasztalnak így nincs értelme, azon nem szabad részt venni.

Végül kedden a minisztérium az általa kiválasztott, zömében egyházi kötődésű szakmai és szülői szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral, valamint a Herman Ottó Gimnázium igazgatójával és Mendrey Lászlóval, a PDSZ vezetőjével tárgyalóasztalhoz ült.

Elhatározták, hogy a kerekasztal kéthetente fog ülésezni, hat munkacsoportot hoznak létre, a legsürgősebb kérdésekről április 30-áig törvénymódosító javaslatok születnek, s ha a parlament nyáron elfogadja azokat, szeptembertől életbe léphetnek. A Pedagógus Szakszervezet visszautasította a kerekasztalon való részvételt, mondván: december óta sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytatnak 25 pontos követelésükről az Emmivel, és ők továbbra is ehhez tartják magukat. 

A zárt kerekasztal első ülését a résztvevők mindegyike konstruktív légkörűnek mondta. A kerekasztalt parlamenti szakbizottsági ülés követte, melyen Madarász Péter, a Herman Ottó Gimnázium igazgatója elmondta: szeretnék, ha az oktatás nemzeti ügy, nem pedig pártpolitikai csatározások színtere lenne. Hozzátette: a kerekasztallal széles körű stratégiai egyeztetés indult el, a munka nagy része viszont még előttük van. A szakbizottsági ülésen felszólaló Hoffmann Rózsa szerint a baj korántsem akkora, amekkora „jajgatást” a sajtó csinált belőle. Ugyanakkor a finanszírozási gondokat és a pedagógusok adminisztratív terheit valós problémának látja. Az ellenzéki pártok képviselői erre kifejtették, hogy rendszerszintű a baj, és szélesebb körű egyeztetéseket, valamint a Klik megszüntetését is követelték.

A Klik azonban marad, kérdés, milyen formában. Palkovics László egy keddi háttérbeszélgetés után a fenntartó központ decentralizációjáról, központokba szervezéséről beszélt, megjegyezve: a jövőben annyi forrást kell majd biztosítani a Kliknek, hogy a hiány ne termelődhessen újra, s célzott a jelenlegi vezető,

Hánesz József leváltására is. Jelezte: a Klik működésének és finanszírozásának rendezését a 2016. szeptember 1-éig megoldandó feladatok között határozták meg, akárcsak az igazgatók „havi százezer forintos bankkártyájaként” emlegetett gazdálkodási jogkörének megállapítását. A tananyagmennyiségről, a Natról, az óraszámokról vagy a nem pedagógus munkakörűek béremeléséről viszont csak jövőre egyeztet a kerekasztal. A tankönyvkínálat visszaállításával kapcsolatban Balog Zoltán egyértelműen kijelentette, hogy nem nyitják meg ismét a tankönyvpiacot.

Palkovics elmondta, hogy a kerekasztal előtt 198 tankerületből 4538 kritika érkezett: a legtöbb a Klik rossz felépítése miatt, ezt követte a konzultáció hiánya, az adatszolgáltatási terhek, majd a fenntartás és a működtetés különválása miatti problémák említése.

A kerekasztalt a Tanítanék mozgalom elutasította, és másnap sajtóközleményt adott ki, melyben kifejtette, hogy „az egyeztetés nem az érdemi tárgyalásokra, hanem a közvélemény lecsendesítésére és a szombati tüntetés ellehetetlenítésére irányul”. A kerekasztalt ebben a formában illegitimnek tartják, és szerintük a 787 csatlakozó intézmény nem osztja a kerekasztalon részt vevő Herman Ottó Gimnázium igazgatójának véleményét. Követelik egy új közoktatási törvény megalkotását, széles körű egyeztetéseket, nagyobb GDP-ráfordítást, s az óraszámok haladéktalan csökkentését.

„Bárki bármit mond, nincs más út, mint a tárgyalásos út, s kormányzati részről most kifejezett nyitottságot tapasztalni a legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban is. Úgy látom, Balog Zoltán a miniszterelnöktől tágabb mozgásteret kapott, mert látják, hogy nagy a baj. Én kezdeményezni fogom, hogy mind a munkacsoportok, mind a kerekasztal résztvevőinek körét bővítsék ki, erre ígéretet is kaptunk. Szerintem menet közben, legkésőbb április 30-án lehet majd arról nyilatkozni, hogy volt-e értelme a kerekasztalnak” – vélekedett lapunknak Mendrey László, hozzátéve: a sikerhez szükségesnek tartja a nyomásgyakorlás különböző eszközeit is, így a tüntetéseket vagy az MSZP által kezdeményezett parlamenti vitanapot is. A Tanítanék mozgalom nyílt levelét szerencsétlen dolognak tartja, különösen, hogy az aláírók egyike a szakbizottsági ülésen még szükségesnek tartotta a kerekasztalt. A PDSZ saját tapasztalatai alapján nem látja járható útnak a PSZ sztrájkbizottsági tárgyalásait, mivel a sztrájkjogot a kormány a munka törvénykönyvében abszolút ellehetetlenítette.  

„Nem kellett volna 2011-ben megszüntetni a Közoktatáspolitikai Tanácsot, ami az összes szakmai és érdekvédelmi szervezetet tömörítette, s egy jól működő miniszteri tanácsadó szervezet volt. Most, hogy baj van, ezt kellene újraszervezni, csakhogy az ilyen fórumokat nem kríziskezelő módon, hanem folyamatosan egyeztetve lehet működtetni” – mondta el kérdésünkre Hiller István, volt oktatásügyi miniszter, aki szintén úgy látja, hogy minden fontos szakmai szervezet – Magyar Pedagógiai Társaság, Hálózat a tanszabadságért stb. – hiányzott a kerekasztalnál. 

„A Klik költségvetéséből folyamatosan hiányzik az a százmilliárd forint, amit az államosítással – a kieső önkormányzati hozzájárulás folytán – észrevétlenül kivontak az oktatásügyből, ezt már a legutóbbi OECD-jelentés is tükrözte” – hívta fel a figyelmet Hiller. Kérdésünkre megerősítette: az oktatásügy szempontjából a Klik átszervezéséről folyó vita teljesen másodlagos annak fényében, hogy most az egész államigazgatást hasonlóképp központosítani akarja a kormány. Ennek jegyében olyan, a Kliknél sokkal fontosabb szakmai szervezet szűnhet meg, mint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, az Oktatási Hivatalt pedig beolvasztják a minisztériumba. „Rendszerhiba alatt nem az oktatásügyet kell érteni, ennél sokkal nagyobb a baj” – jegyezte meg Hiller István.

Olvasson tovább: