Kereső toggle

Kereszténydemokrata puszitól az ingyenebédig

Küzdelem a gyermekéhezés ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hetek óta képes napirenden tartani az ellenzék a gyermekéhezés kérdését, miközben a kormánypárti politikusok azt magyarázzák, hogy soha egy kormány sem költött annyit gyermekétkeztetésre, mint ők. Sőt, a kommunikációs csatában az ellenzék azt is elérte, hogy Orbán Viktor is megszólaljon ebben a kérdésben.

Magyarország ma egy olyan egyedülálló európai ország, ahol a gyermekek 90 százaléka hároméves korától naponta négyszer az állam pénzén enni kap, tehát nem éhezhet, függetlenül a szülei anyagi helyzetétől – hangsúlyozta hétfőn a parlamentben a miniszterelnök. Az ügyben azért kellett Orbán Viktornak is megszólalnia, mert az előző héten a Fidesz és a KDNP nem járult hozzá ahhoz, hogy a parlament tárgyalja a gyermekéhezés ellen küzdő Nemzeti Minimum nevű kezdeményezést, noha azt korábban fideszes politikus is támogatta. A bizottsági ülés lármás veszekedésbe fulladt, az ellenzékiek szerint a purparlé mélypontja volt, amikor Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nyugtatóan puszit küldött a kormányoldalt a kihátrálás miatt aljasnak és cinikusnak nevező Szabó Tímeának, a PM politikusának.

Lehetetlen volt az érdemi vita?

A Nemzeti Minimum mögüli kihátrálás okát kutatva több verziót is hallottunk. Révész Máriusz, a népjóléti bizottság fideszes tagja arra a kérdésünkre, hogy miért nem támogatták a Nemzeti Minimum határozati javaslatot, azt válaszolta, a tervezet tartalmával egyetértettek, az azt kidolgozó szervezetek a minisztériummal, szociális államtitkársággal folyamatosan egyeztetnek, és a Nemzeti Minimumban megfogalmazott elképzelések mentén haladnak. Így, egyrészt nem látták szükségesnek erre határozati javaslatban felszólítani a kormányt, másrészt ebben a témában az ellenzéki pártok képviselői az elmúlt hónapokban néha olyan demagóg hozzászólásokra ragadtatták magukat, amelyek az érdemi párbeszédet lehetetlenné teszik. „Nem vitázni kell, hanem cselekedni! Mire a Nemzeti Minimum határozati javaslatot elfogadta volna a parlament, addigra a kormányban a több kérdésben már régen megszületett a döntés. A múlt szerdai kormányülésen számos fontos döntés született, a Nemzeti Minimumnak megfelelően. Furcsa lenne négy hét múlva olyan döntések meghozatalára felszólítani a kormányt, amelyeket már megvalósított” – tette hozzá a fideszes politikus.

Eszerint a napi három helyett immáron négyszer kapnak a rászoruló gyermekek ételt az iskolában. A gyermekétkeztetést nem pályázati alapon, hanem kötelezően és ingyenesen kell biztosítani a tanítási szünetekben. Emellett a bölcsődei ellátást is meg kell szervezni minden településen, ahol legalább öt gyerek szülei kérik ezt.  Továbbá 3 milliárd forintos pályázati alap lesz azon családok segítésére, akiknek a gyermekei nem járnak intézményekbe. A kormány elkötelezett abban, hogy egyetlen éhező gyerek se legyen Magyarországon.

Mint ismeretes, Kósa Lajos frakcióvezető úgy nyilatkozott, hogy a gyermekeken kizárólag a családokon keresztül lehet segíteni, ezért támogatja a kormány a családokat. Erre példaként a családi adókedvezményt, a visszaállított és kiterjesztett gyermekgondozási ellátásokat, a kiterjesztett ingyenes gyermekétkezést és a rezsicsökkentést említette. Az ellenzéki kritikák szerint ezek egyike sem célzott intézkedés a gyermekéhezés ellen, és az adókedvezmény vagy a rezsicsökkentés főként a magasabb jövedelműeknek jelent számottevő hasznot. Arra a kérdésünkre, hogy ezek az intézkedések megoldják-e a legszegényebbek problémáit, Révész úgy válaszolt: a Fidesz vezette kormány modellváltást vezetett be; igyekeznek a támogatásokat a munkához, illetve a tanuláshoz kötni (például akkor jár a családi pótlék, ha iskolába jár a gyerek, a gyerekek után adókedvezmény jár stb.), emellett a természetbeni támogatásokat erősíteni, ilyen például a gyermekétkeztetés, aminek a támogatására 2,5-ször annyit fordítanak, mint 5 évvel ezelőtt. A 2010-es gyermekétkeztetés költségvetési támogatása 28 milliárdról 2016-ra 72 milliárdra nőtt, és ehhez még hozzájönnek a legutóbbi kormányülésen hozott döntések költségei.

Mint fogalmazott, Portugáliában, illetve Csehországban hasonló lakosságszám mellett még a javuló magyar tendenciák ellenére is majd’ egymillióval többen dolgoznak, mint Magyarországon. „A mi filozófiánk, hogy a szociális segítség össze legyen kapcsolva a munkavállalással. Ez tudatos. Ennek hatása már érződik” – fogalmazott Révész Máriusz.

Révész Máriusz ennek kapcsán kifejtette a Heteknek, hogy a Tárki adatai szerint a romló tendenciát sikerült megállítani, 2013-tól kezdve trendforduló következett be, és bízik benne, hogy a munkahelyek számának növekedésével a bérek, különösen a minimálbér emelkedésével a javulás folytatódni, sőt üteme gyorsulni fog. A Fidesz politikusa felhívta a figyelmet az OECD egy friss tanulmányára, amely szerint Magyarországon a jövedelmi egyenlőtlenségek sokkal kisebbek, mint az OECD és az uniós országok átlaga.  Magyarországon a legszegényebb és a leggazdagabb tized jövedelmének különbsége 7,2-szeres, miközben az OECD országok átlaga 9,6.

Magyarországénál nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek Németországban, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban, Lengyelországban, Franciaországban vagy Angliában.

Szabó Tímea, a PM társelnöke kifejtette, hogy egy szót sem tettek hozzá a civilek által megfogalmazott Nemzeti Minimum határozati javaslathoz. Ő személyesen annyit tett, hogy napirenden tartotta az ügyet, hogy ne kallódjon el a javaslat azután, hogy nyolc párt képviselője átvette azt a civilek által szervezett gyermekéhezés elleni koncerten. A program nem az ellenzék javaslata volt, nem is akarta senki a nevére venni. Egyebek mellett beszélt az illetékes államtitkárral arról, hogy a civilek által szorgalmazott december 31-ei végrehajtási határidő nem túlzottan rövid-e, amire azt a választ kapta, hogy teljesíthető időpont – így nem volt bizonytalanság a tervezet körül addig a pillanatig, míg ki nem hátráltak a kormánypártok a korábban általuk is aláírt tervezet mögül.

„A kormányoldal politikai jó szándékát nem vonom kétségbe! Sőt, őszintének tartom, hogy valóban tenni akarnak a gyermekéhezés ellen, de a szándék és a költségvetési támogatás mértéke között óriási ellentmondás feszül”– érvelt Szabó. Mint fogalmazott, másfél milliárd forinttal megemelték a szünidei étkezésre szánt keretet, miközben nyáron hárommilliárd forintból 550 ezer helyett 140 ezer rászoruló gyermeket tudtak ellátni. A plusz másfél milliárd csekély a probléma orvoslásához, miközben csak a nyílt kormánypropagandát folytató  MTVA-ra egy évben 80 milliárdot költ az állam, illetve majd 40 milliárdnyi köztartozását engedte el. 

„Jólesik azt hallani, hogy a kormány támogatja a Nemzeti Minimum programot, de civilek és szakértők számítása szerint a program teljes végrehajtásához még 50 milliárd forintra lenne szükség. Ehhez az összeghez nem is közelít a kormány által erre szánt többletfinanszírozás” – fűzte hozzá a PM társelnöke, aki örvendetesnek tartotta, hogy szűkült az OECD szerint az olló a szegények és a gazdagok között, de 2010-ben a mostaninál is alacsonyabb volt ez a ráta. 2010-ben ugyanis még csak  6,9 volt ez a mutató.

Szabó Tímea emlékeztetett arra, hogy a Tárki kutatóintézet adatai szerint az egykeresős családok esetében a szegénységi ráta a 2010-es 10 százalékról 2014-re 25 százalékra emelkedett, míg a három-, vagy többgyermekes családok esetében a 2010-es 21 százalékról 2014-re 50 százalékra emelkedett ez a szám, azaz minden második nagycsalád szegénynek tekinthető. „Valóban közel a duplájára emelkedett a gyermekéhezésre szánt költségvetési támogatás összege, de ezzel egy időben a szegénység is a kétszeresére nőtt, tehát ott vagyunk, ahol a part szakad” – érvelt a politikus.

A PM társelnöke azt is kiemelte, hogy jól hangzó érvnek tűnik, hogy munkához kapcsolják a szociális támogatásokat, de egyben álságosnak is, mert sok esetben a kormány rossz gazdaságpolitikája tehet arról, hogy egy-egy régióban nincs elég munkahely, még közmunka is alig. Ilyen helyzetben könnyebb a családokra fogni, hogy hibáznak, nem dolgoznak, mintsem munkahelyeket teremtő gazdaságpolitikát folytatni. „Ha nincs munkahely, nem tudnak dolgozni. Ha nem tudnak dolgozni, nem jár sem a családi adókedvezmény, sem a gyed extra, márpedig a kormány kizárólag a munkához kötődő támogatásokat hajlandó emelni.” – fogalmazott Szabó Tímea. Meggyőződése szerint a valóban szegénységben élő családokon, így a gyerekeken is az segítene, ha a hét éve befagyasztott családi pótlékot és a gyes összegét emelné meg a kormány. Ezenkívül szerinte egy azonnali béremelésre is szükség van a közszférában. „Elfogadhatatlan, hogy például a szociális dolgozók nagy része, akik ápolják szüleinket, nevelik gyerekeinket, havi hetvenezer forintot visznek haza, miközben Lázár János szerint a szülőknek kell megoldani a gyermekek étkeztetését.”

Olvasson tovább: