Kereső toggle

A magyar 24 - Egy furcsa „antiterrorista akció”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A TEK-esek ennyire nem lehetnek balekok” – fakadt ki munkatársunknak a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának egyik tagja, miután a terrorelhárítás által elfogott „szélsőségesekről” kiderülni látszott: mindössze világháború-mániás fiatalok. A TEK sztorija egyetlen nap alatt vett furcsa fordulatot - mintha csak a 24 című népszerű amerikai akciósorozat magyar változata peregne előttünk.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kedden délután hozta nyilvánosságra, hogy sorozatlövő fegyverekkel és robbanóanyagokkal rendelkező csoport tagjait fogták el a hétvégén egy terrorellenes akciósorozat során. A közlemény szerint a november 13-ai párizsi terrorcselekmény-sorozatot követően fokozták felderítő tevékenységüket, és „a TEK által kiemelten védett személyek biztonsága érdekében bevezetett operatív intézkedések során” hat embert vettek őrizetbe. Hajdu János, a TEK főigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában már azt is elmondta, hogy két külön ügyről van szó: szombaton egy gépkocsiban a sorozatlövő fegyverek és éles lőszerek mellett házilag átalakított hangtompítót is találtak. A járműben utazó két magyar állampolgárt már korábban is megfigyelés alatt tartották, és azért csaptak le rájuk, mert „furcsa mozgást produkáltak”. „Olyan körökben mozogtak és olyan tevékenységet végeztek, ami az érdeklődési körünkbe tartozik” – fogalmazott Hajdu. Ezzel az esettel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy nem vallási jellegű, de szélsőséges eszmékhez van közük a gyanúsítottaknak, akik ilyen körökhöz „tartozhattak”. (A két gyanúsítottat a héten előzetes letartóztatásba helyezték.) 

A másik elfogás vasárnap történt, miután a TEK-hez az „utolsó pillanatban” jelzés érkezett, hogy egy vidékről Budapestre tartó autóban robbanóanyag van – amit Hajdu szerint meg is találtak, összetételét szakértő vizsgálja. Sőt, az ügyhöz kapcsolódó házkutatás során egy „bombalaboratóriumra” bukkantak, ahol házilag készített bombákhoz szükséges robbanóanyagokat, „több száz vagy ezer” csapágygolyót, valamint kémcsöveket találtak. Előkerült egy csőbomba és egy robbanóanyaggal megtöltött poroltó is, valamint egy „érdekes indítószerkezet”, ami Hajdu szerint hasonló a robbanóöveknél használt eszközökhöz. A két magyar és két külföldi állampolgár szintén megfigyelés alatt állt szélsőséges cselekményekre való hajlamuk, robbanóanyagokhoz és fegyverekhez való vonzódásuk miatt, és „vélhetően” szélsőséges nézeteik miatt. A főigazgató szerint nem biztos, hogy saját maguk akarták használni a robbanószerkezeteket, azokat megrendelésre is gyárthatták – így az sem zárható ki, hogy nemzetközi terrorszervezetekhez van közük a gyanúsítottaknak. „Érdekes szálai vannak az ügynek, nem tudom hova vezetnek” – jegyezte meg Hajdu. 

A főigazgató szerda délelőtt az országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt is részletes tájékoztatást adott az akcióról. A zárt ülés után a bizottság tagjai pártállástól függetlenül elismerésüket, köszönetüket fejezték ki a TEK-nek, hogy egy komoly bűncselekményt megakadályoztak. Az is egyértelmű volt a számukra – amit addig a TEK vezetője „lebegtetett” –, hogy nem dzsihadistákat fogtak el, hanem zavaros ideológiával rendelkező radikálisokat.

Ezek után írta az Index – a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményére alapozva –, hogy a TEK „lyukra futott”, ugyanis a vasárnapi elfogás érintettjei csupán világháború-rajongó fiatalok, akik az erdőben találták a fegyverrelikviákat. Mi több – derült ki a Fővárosi Főügyészség szóvivőjének MTI által idézett szavaiból –, a bíróságnak már csak egyetlen érintett, S. Roland ügyében kellett döntenie, ugyanis három társa esetében az ügyészség sem tartotta szükségesnek az előzetes letartóztatás elrendelését. A törvényszéki közlemény szerint az akció során a gépjármű csomagtartójában fémtárgyakat (páncéltörő gránát, repeszgránát, tojásgránát, lőszerek), valamint egy darab lőport tartalmazó zacskót találtak. Ezeket a gyanúsítottak egy Veszprém melletti erdőben, fémkereső segítségével találták. „A bíróság indoklásában rámutatott, hogy nincs arra semmilyen adat az iratokban, hogy az édesanyjával és nevelőapjával élő, a II. világháború iránt hobbi szinten érdeklődő terhelt bármilyen kapcsolatban állna szervezett bűnözői csoportokkal, terrorszervezetekkel, vagy hogy megszerzett tudását és vegyi anyagait a közrend vagy személyek élete ellen kívánta volna fordítani” – írják a közleményben, amelyben kiemelik, hogy  „nincs adat szélsőséges nézetekre és – azon túl, hogy két társa hozzá hasonló korú és érdeklődésű felvidéki magyar – külföldi kapcsolatokra sem”.

Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen: a TEK és a bíróság interpretációja merőben eltér egymástól. Az ellentmondásokkal kapcsolatban a Nemzetbiztonsági bizottság három tagját is megkerestük, akik értetlenségüknek adtak hangot, és egyfolytában telefonáltak, hogy kiderítsék, mi történt. „Mi egy teljesen más történetet hallottunk, miszerint egy komoly bűnszervezetre csaptak le, akik egy súlyos bűncselekmény elkövetésére készültek. Ha ez nem igaz, akkor félrevezettek bennünket, ami botrányos lenne” – fogalmazott egyikük. Képviselőtársa szerint a két különböző történet egyszerre nehezen lehet igaz, és ha a TEK vezetője a sajtóban és a bizottságban szándékosan eltúlozta a történtek jelentőségét, azzal indokolatlanul keltett pánikot, ami elfogadhatatlan. Ráadásul – jegyezte meg – őket még úgy tájékoztatták, hogy az összesen hat gyanúsítottból három került előzetes letartóztatásba – mint kiderült ez nem volt igaz. „A TEK-esek nem lehetnek ennyire balekok” – fakadt ki egy másik bizottsági tag, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy két teljesen különböző történetet mosott össze a sajtó – bár ebben az esetben a terrorelhárítás azonnal reagált volna (ez szerda esti lapzártánkig nem történt meg – a szerk.). A képviselő szerint a másik „megoldás” az lehet, hogy egy TEK-es középvezető „túlbuzgó” volt, és olyat is belelátott a történetbe, ami nem volt valós.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő lapunknak azt mondta, a szakértő fülek számára már a bejelentés pillanatában egyértelmű volt, hogy nem dzsihadistákat fogtak el, hiszen ebben az esetben a protokoll szerint meg kellett volna emelni a terrorfenyegetettségi szintet Magyarországon – ez azonban nem történt meg. Úgy véli az „iszlamista terror” verziót leginkább a sajtó és a közvélemény látta bele a történtekbe, ami a párizsi események után érthető is lehet. Hozzátette: félrevezető lehet következtetéseket levonni anélkül, hogy ismernénk a nyomozás hátterét. Már csak azért is, mert az ilyen esetekben könnyen előfordulhat, hogy a „keddi igazság” szerda délutánra – a nyomozati cselekmények következtében – megváltozik. Szerinte egyébként szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali szervezett bűnözői háttérrel rendelkező személyekről lehet szó.  (Tarjányi még a bírósági közlemény megjelenése előtt nyilatkozott lapunknak – a szerk.)

Kérdések egyébként még bőven vannak a bírósági határozat után is. A TEK főigazgatója például az Egyenes beszédben konkrét fényképeket mutatott többek között a csőbombáról és a „megszerelt” poroltóról – ami arra utal, hogy itt nem pusztán történelemkedvelő fiatalokról van szó. A Pestisracok.hu ráadásul egy TEK-es informátorra hivatkozva azt állítja, hogy a szlovák rendszámú autóban 100 kilogramm TNT volt. Amennyiben a „szélsőséges eszmék” kifejezéssel a TEK a szélsőjobboldalra utalt, akkor még az is elképzelhető, hogy azt feltételezték: a két felvidéki magyar ottani szélsőséges csoportokkal állhat kapcsolatban. Mindebből most vajmi keveset tudni – annyi biztos, hogy a TEK által nagy erőkkel propagált „antiterrorista akció” 24 órán belül furcsa fordulatot vett.

Magyar zsoldosok Szíriában?

„Bár hivatalos információk nem állnak rendelkezésre, különféle online források egybevetése alapján feltehető, hogy 12-15 magyar harcol Szíriában, egyesek a terroristák oldalán, mások Aszad elnök szolgálatában” – mondta a Heteknek Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója. Hozzátette: meg nem erősített hírek szólnak arról is, hogy további 11 magyar harcos korábban a damaszkuszi repülőtérért folytatott küzdelemben halt meg. Ugyanakkor egyikük nevét vagy élettörténetét sem ismerjük.
Valószínűsíthető, hogy ők nem ideolgóiai megfontolások miatt mentek Szíriába, hanem zsoldosként. „Az Iszlám Állam 500 és 2000 dollár közötti összeget fizet havonta, de nemcsak katonákat toboroz, hanem szakembereket is, hiszen az érintett területeket tömegesen hagyták el a magasan képzett értelmiségiek” – fogalmazott Póczik. Úgy véli, a magyar zsoldosok leginkább a francia idegenlégiót vagy a délszláv háborúkat megjárt tapasztalt fegyveresek lehetnek.
Nemzetközi tapasztalatok szerint a beszervezés fő terepe az internet, hiszen az Iszlám Állam professzionális propagandagépezetet működtet, radikális imámok pedig szélsőséges csoportokat szerveznek maguk köré. A szakértő szerint azonban nincsenek arra utaló konkrét jelek, hogy ilyenek szerveződnének Magyarországon. Hazánkban egyébként törvénybe ütközik, ha valaki idegen hadsereg számára végez toborzást, és az is, ha terrorszervezet tevékenységében részt vesz, azt támogatja vagy akár népszerűsíti.
A zsoldosok visszatérése azonban – ahogy másutt Európában – konkrét biztonsági kockázatot jelenthet nálunk is. Póczik Szilveszter szerint nagy kérdés, hogy a visszatérőket miként kell kezelni. A börtön a szélsőséges magatartás, illetve a radikalizálódás meleg-ágya, viszont a Nyugaton elindított deradikalizációs programok eredményessége sem egyértelmű. Mivel Magyarország NATO-tagállamként részt vesz az Iszlám Állam elleni műveletekben – még ha csak háttértámogatást nyújtó segédalakulatokkal is –, Póczik Szilveszter biztos benne, hogy az ország terrorfenyegetettsége elmozdult a korábbi nagyon alacsony szintről, ezért az elhárítási aktivitás intenzitása is növekedni fog.

Olvasson tovább: