Kereső toggle

Kritikus hónapok előtt Magyarország

Határzár: csodafegyver vagy csőd?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A miniszterelnök és a Fidesz vezetői szerint míg Angela Merkel és az uniós vezetők bizonytalankodnak, szeptember közepétől új időszámítás kezdődik a szerb–magyar határon. Fideszes és kormányzati forrásaink rendkívül magabiztosak, a belső mérések szerint a lakosság 85 százalékos arányban támogatja a kabinet lépéseit, míg szerintük politikai ellenfeleik (a Jobbikot leszámítva) hibát hibára halmoznak.

„Álprobléma” – mondta egy ellenzéki politikus az év első felében. „Invázió” – mondja szeptember elején a Szeged-csanádi megyéspüspök. Izraeli aknamunka az édesvízkészlet megszerzéséért. Amerikai hadmozdulat Európa bekerítésére. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor ravasz csele az unió bedöntésére. Változatos összeesküvés-elméletek és magyarázatok a Budapest utcáin és a röszkei kukoricásban a szemünk előtt játszódó drámához.

Pedig ami történik, egyáltalán nem váratlan. A Hetek júniusban részletesen foglalkozott az Európa határain megindult, soha nem látott méretű népmozgással (Halálos dilemma, Hetek 2015. június 19.). Az ENSZ és nemzetközi emberjogi szervezetek adatai alapján idén nyárra a négy éve tartó szíriai polgárháború eredményeképpen Szíria (2013-ban 22 milliós) lakosságának több mint fele (!), 11 és félmillió ember elvesztette otthonát. Közülük 4 millióan menekültek Libanonba, Jordániába vagy Törökországba, 7 és félmillióan pedig Szírián belül váltak földönfutóvá. A polgárháború kitörése óta a mindössze négymilliós Libanon és Jordánia 1-1 millió, Törökország pedig közel 2 millió menekültről gondoskodik (velük ellentétben a tragikus kimenetelű „arab tavasz” támogatóiként számon tartott öböl-menti monarchiák, Szaúd-Arábiával az élen, egyetlen menekültet sem fogadtak be a háború kezdete óta).

Ahogy júniusban írtuk: valódi és az uniós országokat nagyon is közvetlenül érintő katasztrófahelyzetet idéz elő, ha a menekülthullám miatt túlterhelt Törökország teherbíró-képessége határára ér. Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes a nyár elején élesen bírálta a nyugati országokat, amelyek nem veszik ki részüket a szíriai menekültek ellátásából, de nem is segítenek Ankarának a helyzet kezelésében. Májusban Ahmet Davutoglu török miniszterelnök arról beszélt, hogy a hozzájuk menekültek élelmezésére, egészségügyi ellátására és oktatására 6 és félmilliárd dollárt költöttek, ám a nemzetközi szervezetek ehhez csupán 350 millió dollárral járultak hozzá. Ugyanezért bírálta a nyugati országokat a héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

Európa gyakorlatilag átaludta a nyarat, a kontinens vezetői nem hallották meg a Törökország felől érkező vészjelzéseket, miközben látható volt, hogy az unió tagországai képtelenek megbirkózni még a törökországi menekülthullám töredékét kitevő migránstömeggel is. A helyzetet tovább súlyosbította Erdogan török államfő döntése, amellyel júliusban gyakorlatilag polgárháborút robbantott ki hazájában a hatóságok és a kurd gerillák között, csatatérré változtatva a közel kétmillió menekült táborainak otthont adó szíriai határövezetet is. (Lásd: Erdogan hadba lép Hetek 2015. augusztus 7.)

A magyar kormány a jelek szerint megpróbálja – legalábbis kommunikációs szinten – ellenpontozni az uniós teszetoszaságot, többek között a német kormány – a berlini kormánykoalíció belső ellentéteitől sem független – elképesztő kapkodását. Az eddig stratégiai szövetségesnek számító Merkel-kabinettel élesen szembeforduló Orbán-kormány leszögezte, hogy szeptember 15-től új világ kezdődik a déli határainkon.

A „csodarecept”

Több, kormányzati és kormánypárti politikussal beszéltünk, akik biztosak abban, hogy bár a nyugati és a magyar „balliberális” média „szétszedi őket”, ám a szerintük borítékolható siker őket fogja igazolni. Íme a „mesterterv”: Elkészül a 175 kilométeres, dupla kerítés a szerb–magyar határ teljes hosszán (ennek már kész kéne lennie). Ennek köszönhetően a tervek szerint a legtöbb helyen két kerítés állja majd az útját a migránsoknak: „gyoda” mellett egy másik, 3 méteres kerítés is.

Fideszes forrásaink állítása szerint önmagában nem ettől várják, hogy „légmentesen” lezárja a határt, hanem az ehhez kapcsolódó „jogi zártól”. A kerítés szerintük arra alkalmas, hogy ne tudjanak százával akadálytalanul átjönni a zöldhatáron. Egy részük emiatt a most épülő migrációs központokba fog inkább menni, aki pedig átvágja a kerítést, az határszakaszra küldött „határvadászok” azonnal elkapják. Ekkor lép életbe a „jogi zár”, aki a kerítésen jön át, és/vagy megrongálja a kerítést (másként nehéz átjönni rajta) az bűncselekményt követ el, és kiutasítják Magyarországról, ami egyet jelent az Európai Unióból való kitiltással is. (Szeptember 15-től ugyanis ez már nem szabálysértésnek minősül, hanem – a módosított Btk. szerint – bűncselekménynek.)  Letöltendő börtönbüntetésre csak visszaesők vagy rendőrre támadók számíthatnak. 

Nemcsak rendőrök, hanem katonák is lesznek a kerítések mellett. Összesen 3-4 ezer katonát mozgósítanának a 3-4 ezer rendőr és katasztrófavédelmis mellé. „A rendészeti jelenlét látványos és ijesztő lesz” a tervek szerint.     

Ezenfelül közvetlenül a határ mellett, Szerbia felé U alakban nyitott, Magyarország felé kerítéssel zárt migrációs központok, úgynevezett tranzitzónák létesülnek, amelyek nem minősülnek magyar területnek, az ide érkezők nem léptek be jogilag hazánkba. Csak az léphet be Magyarországra, aki megkapja az úgynevezett oltalmazott vagy menekült státust. Az egyik forrásunk szerint három, egy másik szerint igény szerint akár hat, de lehet, hogy tíz ilyen zóna is létrejöhet.

Mobil konténerirodákkal ide „kitelepítenek” minden menekültügyi szolgáltatást, és mindenkinek a regisztrációját és kérelmét gyorsított eljárásban el lehet bírálni. A magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos esetekben a bíróság helyszíni tárgyalást tartson, ezért akár még a bírósághoz fellebbezett ügyekben is előfordulhat, hogy helyben döntenek. Ehhez az kell, hogy több tucat bírót „telepítsenek ki” a helyszínre.

Szakmai körökből a Hetek úgy tudja: a bírói kart megosztja ez a kérdés, hiszen a jogállam működésének egyik kulcs-eleme a büntetőeljárás tisztasága. Márpedig tisztázatlan, hogy miként biztosítanak ügyvédeket az eljárásokhoz, illetve hogy hogyan tevékenykednének a „kitelepített” bíróságok a zónában.

A Fideszben arra hivatkoznak, hogy az európai menekültügyi praxisban a 90-es években Németország megteremtett egy gyakorlatot, amely szerint az országukban menekült státuszt kérők igénye visszautasítható, ha úgynevezett biztonságos harmadik országból érkeznek. E mögött az a logika áll, hogy a közvetlen üldöztetés megszűnt, amikor a menekült elhagyta azt az országot, ahol veszélyben volt. A nemzetközi jogszabályok azt írják elő humanitárius kötelezettségként, hogy csak az életveszélyben levő embereknek kötelesek segíteni, azaz a jobb életszínvonal nem jelent indokot a menekült státusz megadásához. Bár Németország korlátozott számban utasított vissza menekülteket ezen indokból, a Berlin által meghonosított gyakorlat elterjedt.

A magyar kormány Szerbiát a nyáron biztonságos országnak minősítette. E logika alapján az a szír, afgán vagy iraki menekült, aki Szerbiáig eljutott, nincs már életveszélyben, ezért a Magyarországon benyújtott kérelme elutasítható. Tehát Magyarország megteheti, hogy akár az összes legálisan menekültkérelmet benyújtó embert „visszadobja” Szerbiába. A gond az, hogy Szerbia biztonságos országgá minősítése kis túlzással „hungarikum”; nemzetközi fórumok előtt nagyon nehezen védhető lépés, ezért, ha nemzetközi jogi vita kerekedik ebből az ügyből, elmarasztalhatják emiatt a magyar kormányt. 

A rendszer működésének első hetei lesznek a kormányzati illetékesek szerint a leginkább kritikusak. Egyrészt mert a szerb–magyar határhoz érkező menekülteknek (itt szinte a 100 százalékukról beszélünk) nem marad más választásuk, mint visszafordulni Szerbiába. De a lépések kockázata óriási, hiszen egyáltalán nem tűnik fantasztikus víziónak, hogy akár 30-50 ezres menekülttömeg gyűlik majd össze a tranzitzónákban. A balkáni útvonalon közlekedő migránsok száma a tél közeledtével azért is megnövekedhet, mert a Földközi-tengeren át sokkal nehezebb lesz a lélekvesztőkkel való átkelés Észak-Afrikából, ezért a szárazföldi utakra terelődik át ezen „folyosó” forgalmának egy része.

A kormány reményei szerint  ha az első hetekben nem törik át a magyar határzárat, akkor más útvonalra tevődik át a menekülthullám – a legvalószínűbb, hogy Horvátország és Szlovénia irányába indulhat meg a tömeg. Ám senki sem tudja, milyen pszichés állapotban lesznek a menekült tömegek, a kiszámíthatatlan reakciók miatt sokan tartanak „borzalmas képsoroktól”. 

Hende bukása

Az akcióterv egyik kényes pontja a magyar hadsereg bevetése a határnál, ami nyilván az elrettentés mellett a rendőrök számára személyi erősítést is jelentene. Úgy tudjuk: Hende Csaba (azóta leváltott) honvédelmi miniszter és a kormányfő között volt súrlódás a hadsereg bevetésének alkotmányos hátterét illetően. A miniszter egy nyilatkozatában hiányzó alkotmányos felhatalmazásról beszélt, miközben a Fidesz több politikusa is amellett érvelt, hogy nem kell ehhez az alkotmányt módosítani.  Ez utóbbiak arra hivatkoznak, hogy az Alaptörvényben az áll, miszerint „A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme” (Alaptörvény 45. cikk).

Kormányzati körökben súlyos hibának nevezték Hende előbb említett kisiklását. Később ugyan korrigált a miniszter, de a kerítésépítés csúszása, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium versengése, a jogi felhatalmazás elégtelensége miatt a hírek szerint bizonytalankodó tábornoki kar, valamint az előbb említett tárcák embereinek egymást kritizáló megjegyzései azt a képet mutatták, hogy Hende Csaba és stábja nem túl lelkes kerítésépítő.

Márpedig Orbán számára kiemelten fontos ez az ügy, nemcsak óriási politikai lehetőséget lát benne, hanem elvi alapon is úgy véli, hogy az európai és azon belül a magyar civilizáció van veszélyben. Ha viszont nem működik a rendszer, az csőd a Fidesz számára, és csőd a nemzet számára is. „Ilyen helyzetben egy politikai vezetőnek erőt kell mutatnia. Ki kell préselnie az államigazgatásból, hogy működjön a terve” – foglalta össze Orbán álláspontját egy kormánypárti politikus a Heteknek.

Egy forrásunk szerint Orbán Viktor a nemzetbiztonsági kabinet ülésén nehezményezte, hogy csúszik a kerítésépítés, amit a jelenlevő Hende Csaba és Pintér Sándor belügyminiszter felé irányuló kritikaként lehetett értékelni. Hende állítólag megjegyezte, hogy míg mások nyaraltak (Pintér Sándor múlt héten szabadságon volt), addig ők keményen dolgoztak. Rövid szóváltás után Pintér Sándor jelentőségteljes hallgatása mellett Hende azt mondta, hogy lemond, amit Orbán Viktor azonnal el is fogadott.

A kormányfő döntése egyes vélemények szerint azt mutatta, hogy Orbánnak korábban már eszébe juthatott a minisztercsere, amit a vita hevében be is mondott. Másrészt erőt mutatott, jelezte a kormányon és a Fideszen belül is, hogy a migráns téma „élet-halál” kérdés.

Olvasson tovább: