Kereső toggle

Dulakodás a laktanyában

Mi történt Kiskunhalason?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Múlt pénteken könnygázzal és tonfával kellett szétválasztani a bevándorlókat a kiskunhalasi Gábor Áron Laktanyában kialakított regisztrációs ponton. A rendőrségi tájékoztatás szerint a regisztrációs pontot elhagyó egyik csoport felé egy, a csoporthoz nem tartozó bevándorló követ dobott, mert azt gondolta, hogy az ügyintézés a távozó csoport miatt lassult le – ebből alakult ki egy tömegverekedés.

A háborgás oka nemcsak a lassú ügyintézés volt, hanem az is, hogy csak napi egyszer kapnak enni, illetve többen nem akartak ujjlenyomatot adni, és Magyarországon regisztráltatni magukat. Nem ez volt az első ilyen eset a laktanya területén, a feszültség szinte tapintható az ott dolgozók szerint.
Bár Kiskunhalas lakosságát közvetlenül nem veszélyeztetik az ilyen és ehhez hasonló incidensek, a helyieknek határozott véleményük van a menekültkérdésről – még ha ezek a vélemények nem is mindig kiérleltek.

Miért állt le a halasi MigSzol?

„A politika kijelölt egy újabb csoportot, amelyet lehet gyűlölni” – fogalmazott a Heteknek a migránsokat segítő helyi MigSzol egyik munkatársa. A csoport az elmúlt hétvégén felfüggesztette tevékenységét, miután úgy látták, hogy sem a MÁV, sem a bevándorlási hivatal, sem a helyi fideszes városvezetés nem tartott igényt a munkájukra. Amely egyébként távolról sem volt haszontalan, hiszen – ahogy forrásunk hangsúlyozta – alapvető céljuk nem a bevándorlók kiszolgálása, hanem a 30 ezres város tehermentesítése volt. Naponta átlagosan 100-150 migránst engedtek el a két hónapja létrejött regisztrációs pontról, akiknek egy ingyenjeggyel a kezükben kellett volna eltalálniuk a helyi vasútállomásra, hogy egy magyar nyelvű hevenyészett térképpel eljussanak valamelyik menekülttáborba. Szinte garantálni lehetett, hogy a csoportokban közlekedő „idegenek” látványa felbolygatja a város életét – előbb vagy utóbb félelmet és agressziót szül. (Az egyik közeli faluba tévedt migránsokat például kis híján meglincselték a helyiek.) Ezért a MigSzol – a helyi egyházak és civilek részvételével – kalauzolni kezdte a bevándorlókat, hogy azok ne össze-vissza bolyongjanak a városban, valamint igyekeztek a vasútállomáson a legalapvetőbb emberi szükségleteiket betölteni, például vizet adtak nekik, vagy segítették őket orvosi ellátáshoz jutni.
„A fideszes alpolgármester azonban odaszólt a MÁV-nak, hogy mit képzelnek, hogy helyet adnak nekünk, ezért mennünk kellett. Így gyakorlatilag lehetetlenné vált a munkánk” – jegyezte meg interjúalanyunk, aki szerint ez is egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány a káoszban és a társadalom hiszterizálásában érdekelt, a menekültkérdés kezelése pedig közigazgatási csőd. Az még a jövő titka, hogy a hat hét alatt mintegy 10 ezer menekültet koordináló civilek nélkül mennyire romlik meg a helyzet Kiskunhalason.  
Egy neve elhallgatását kérő, a déli migrációs helyzetet jól ismerő kormánypárti politikus erre úgy reagált lapunknak, hogy a Fidesznek nincs szüksége arra, hogy a migránsok elleni uszítással növelje saját népszerűségét. Elismerte ugyan, hogy a bevándorlás kezelésében voltak hiányosságok, de szerinte a napokban a parlament elé kerülő intézkedéscsomaggal ezt kezelni tudják majd.
Mint elmondta, az érintett határátkelők mellé tervezett tranzitzónákban egyszerre csak néhány száz bevándorlónak lesz majd hely – nekik ott kell megvárniuk menekültkérelmük elbírálását. Újabb migránsok csak akkor jöhetnek, ha lesz üresedés. (Kérdés persze, hogy mindehhez mit szól majd, mondjuk, Szerbia.) „Akik valóban rászorulók, azok menekült státuszt kapnak, és szabadon mozoghatnak Európában. Akik nem rászorulók, azokat visszatoloncolják. Akik pedig illegálisan kísérelik meg átlépni a határt, azok bűncselekményt követnek el, így vagy be sem engedik őket, vagy szintén kiutasítás lesz a sorsuk” – fogalmazott a politikus.

Megjegyzések a menekült- és migránshullámról

1. A borzalom méretei
– A szíriai polgárháború kezdete óta az ország lakosságának fele elvesztette otthonát, 11 millió ember él menekültként – 7 milliónyian Szírián belül, 4 millióan a szomszédos Törökországban, Libanonban és Jordániában, tehát okkal feltételezhető, hogy az Európai Unió területét eddig elért menekült- és migránshullám csak a kezdete mindannak, ami a kontinensünkre várhat.
– Közismert a muszlim világ hatalmai közül Törökország és Szaúd-Arábia szerepe a szíriai polgárháború kirobbantásában.
– Az Iszlám Állam 2013 óta légierő nélkül foglalta el Szíria és Irak területének jelentős részét, amit a nyugati hatalmak tétlenül néznek.
– A NATO-tag, ám iszlamista vezetés alatt álló Törökország az Iszlám Állam elleni fellépés ürügyén éppen a terroristáknak ellenálló kurdokra csapott le, így az ISIS már Damaszkusz külvárosában jár – Szíria sűrűn lakott területeinek elfoglalása elképzelhetetlen szenvedéssel és minden eddiginél súlyosabb menekülthullámmal járna.
2. Amit Európa nem akar észrevenni:
– Az Iszlám Állam hódítási térképén Európa jelentős része (benne hazánk is) a kalifátus részeként szerepel.
– Egy februárban lelepleződött terv szerint az Iszlám Állam menekültáradattal kívánja Európát destabilizálni, melynek hullámain menekültnek álcázott harcosokat küld a kontinensre.
– A menekült- és migránshullámmal nagyszámú balkáni (koszovói, boszniai) muszlim is az unióba érkezett, holott náluk semmilyen háború nem zajlik. Figyelmeztető, hogy az utóbbi hónapokban fokozott boszniai iszlamista, konkrétan ISIS-tevékenységre utaló videók jelentek meg az interneten.
– A muszlim vallású migránsok nem a velük azonos kultúrkörhöz tartozó arab világ felé (pl. a dúsgazdag Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) veszik az irányt – a szíriai nép szenvedéséért felelős szaúdi uralkodóház pedig nem siet a polgárháború áldozatainak megsegítésére.
– A migránsok tömegében a kisgyerekes családokon kívül nagy többségben kipihentnek tűnő, életerős, egyedül érkező férfiak találhatók, akik jól felkészítettek az európai menedékjogi szabályokból, kiválóan használják ki a médiaérdeklődést, tömegdemonstrációkat tartva máris követeléseket fogalmaznak meg.
Európa meg bénultan tétlenkedik, de közben a nyelvét köszörüli rajtunk, magyarokon, akikben legalább még él az önvédelem ősi ösztöne: távolról sem kirekesztően, egyelőre kellő hatékonysággal sem, de legalább teszünk valamit a védelem érdekében. (Bennünk még feldereng, hogyan foglalta el egykoron Szulejmán csellel Buda várát…) (MIL)

Olvasson tovább: