Kereső toggle

Széttartó Európa

Orbán: Véleményvezér vagy különutas?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mennyire elszigetelt politikus Orbán Viktor Európában bevándorlásügyben? Kiírta magát az európai nemzetek vezetői közül, mint ahogy kritikusai állítják, vagy épp ellenkezőleg: híveinek van igaza, akik szerint őt követi Európa mind több vezetője?

A kérdés megválaszolásához tisztában kell lennünk a többi európai vezető álláspontjával is, hiszen ezekhez képest lehet bemérni a magyar miniszterelnök pozícióját. A Méltányosság Politikaelemző Központ négy témakörben – bevándorlás, Európai Unió, terrorizmus, Putyin és Ukrajna – vetette össze tizenegy uniós kormány, illetve államfő és Orbán nyilatkozatait. Cikkünkben a bevándorlásra fókuszálunk a terjedelmes elemzés alapján.   

Európa az európaiaké

A bevándorlást Orbán Viktor az elmúlt fél évben – a Charlie Hebdo munkatársai elleni véres merénylet után – vette napirendre; kijelentéseit hazai, illetve nemzetközi szinten is sokan támadták. A magyar miniszterelnök a nemzetközi közönség előtt úgy fogalmazott, hogy az volna a kívánatos, ha Európa az európaiaké maradna, hiszen ez áll összhangban a kontinens értékeivel és az EU alapítóinak szándékával – emlékeztetnek a Méltányosság munkatársai.

A tanulmány felidézi Orbán egyik pregnáns kijelentését, miszerint őrültség a menekültek Európába való beengedése. Tudvalevő, hogy a miniszterelnök azt akarja, hogy a migránsok befogadását tagállami kompetenciaként kezeljék, ezért elutasítja az uniós kvótarendszert, ami kötelező jelleggel meghatározná, hogy melyik ország hány menekültet fogadjon be. Orbán szerint ez csak ösztönözné az embercsempészetet. Mindemellett a miniszterelnök szerint a bevándorlók túlnyomó része nem menekült, csupán a jobb élet reményében jönnek az unióba (ez az év elején érkező koszovóiak esetében minden bizonnyal igaz is volt). A tanulmány emlékeztet arra is, hogy a kormányfő gyakran beszél mindenféle különbségtétel nélkül gazdasági vagy megélhetési bevándorlókról, és ezzel megbélyegzi a válsághelyzet miatt menekülőket is.

A miniszterelnök úgy látja, a mostani migrációs jelenség nem egy átmeneti közel-keleti válság következménye, hanem a nyugat-európai jóléti rendszer által motivált, hosszabb távú népvándorlási folyamat, melynek gyökere Afrikában keresendő, ahonnan a hívó üzenetek hatására akár 100 millióan is elindulhatnak Európa felé. 

Orbán szerint a gazdasági bevándorlás csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért reméli, hogy Brüsszelben is a bevándorlást korlátozó politika győz – ugyanakkor a valóban politikai okokból menekülőknek meg kell adni a menedéket. A miniszterelnök gyakorlatilag ellopta a show-t a Jobbiktól, amikor úgy nyilatkozott: „nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonsággal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani.”

Ausztria: emberi jog

És most nézzük meg, hogyan illeszkedik a magyar kormányfő világképe uniós kollégái álláspontjához. Az uniós kvótarendszer bevezetését az az Ausztria kezdeményezte, melynek bevándorláspolitikája annyira megengedő volt az elmúlt 10 évben, hogy például csak 2010-ben vezettek be némi nyelvismeretet előíró szigorítást – emlékeztet rá a Méltányosság. Werner Faymann osztrák kancellár szerint mind a 28 uniós tagállamnak arányosan részt kellene vennie a menekültek befogadásában. A kancellár hangsúlyozta, hogy ez igazságosság kérdése, hiszen a menedékjog nem kegyelemgyakorlás, hanem emberi jog. A morális perspektívát még inkább hangsúlyozta a földközi-tengeri tragédia után – mint arról a Hetek többször írt, tavasszal több mint ezer ember fulladt vízbe –, és úgy érvelt, hogy a határellenőrzés szigorítása nem oldja meg a problémát. Ennek azonban ellentmond, hogy Faymann korábban a schengeni övezet külső határainak szigorúbb ellenőrzését követelte, hogy ezáltal csökkentsék a „bűnözőturizmust”.

Orbán pártján

Ewa Kopacz lengyel kormányfő szerint az EU tagállamainak önkéntes alapon kellene menekülteket befogadnia. Lengyelország szolidaritást vállal a menekültekkel, ám Kopacz szerint „a szolidaritásnak vannak logisztikai korlátai”. A lengyel kormányfő elutasít minden kötelező vagy kvótaalapú rendszert.

Robert Fico szlovák miniszterelnök nyilatkozatai alapján inkább ellenzi a menekültek és bevándorlók befogadását, mint támogatja. A kvótákkal kapcsolatban Fico azt mondta, a menekültek elosztása az EU fejlett tagállamainak zéró-összegű játszmája a kisebb tagállamok rovására, azaz a nagy tagországok, amint érdekeiket veszélyeztetve látják a bevándorlás miatt, azonnal azt hangoztatják, hogy a kisebb államok nem akarják befogadni a szerencsétlen bevándorlókat. Fico azért lobbizott a visegrádi négyek kormányfőinél, hogy az Európai Tanács ülésén közösen próbálják megakadályozni a kvóták bevezetését. Amennyiben ez nem sikerül, a szlovák kormány népszavazás kiírását is megfontolná a témakörben, mert a menekültek befogadását teljesen önkéntes alapon tartja elképzelhetőnek. A hétvégén egyébként Bősön helyi népszavazást rendeztek egy oda tervezett 500 fős menekülttábor megnyitásáról: a résztvevők 96 százaléka elutasította az ötletet. Fico szerint a problémát ott kellene megoldani, ahonnan a menekültek Európába akarnak jutni.

Kerítésbontók

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök nem kifogásolja a bevándorlást, a választási kampány során pártjával több tüntetést is tartottak a migránsok mellett. A választások után ugyanakkor Ciprasz koalícióra lépett a bevándorlásellenes radikális jobboldallal. Ennek ellenére a miniszterelnök nemhogy változtatott álláspontján, sőt még inkább elkötelezte magát a kérdés megoldása mellett, mind hazai, mind nemzetközi szinten – írja a Méltányosság. Tavasszal többpontos cselekvési programmal fordult az EU-tagállamok kormányaihoz, hogy alkossanak következetes tervet az Európát fenyegető humanitárius válsággal kapcsolatban. Ciprasz emellett ígéretet tett az illegális bevándorlók miatt a török–görög határon emelt szögesdrótkerítés lebontására. 

Olaszországba eddig több mint ötvenezer menekült érkezett. Matteo Renzi olasz miniszterelnök egyértelműen a menekültek befogadását támogatja, ezt kollektív uniós ügynek tekinti. Igyekszik elérni a teher igazságos megosztását, valamint a menekültek és az őket befogadó országok iránti szolidaritást. Mindemellett az olasz parlamentben koordináltabb embercsempészek elleni küzdelmet és mentőjár-őrözést propagált, és afrikai menekültközpontok létrehozására is javaslatot tett. Renzi kijelentette, hogy amennyiben az uniós vezetők nem hajlandóak egy igazságosabb menekültkvótát elfogadni, erre az esetre van egy „B terve”, amellyel ártani fog az uniónak. Az olasz miniszterelnök megreformálná a Dublini rendeletet, ami kimondja, hogy abban a tagországban kell fogadni a menekültet, amelyben az érintett személy leadja a kérelmét. Renzi Orbán Viktornak is üzent, amikor úgy nyilatkozott: ellenezi a magyar–szerb határon épülő kerítést, amit a berlini falhoz hasonlított.

 Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az erősödő bevándorlási hullámmal kapcsolatban – hasonlóan Matteo Renzi álláspontjához – szintén teljes európai összefogást sürget, mert szerinte egyetlen ország sem képes egyedül megoldani a problémát. Ugyanakkor a menekültek elhelyezését érintő kvótatervet – mely szerint Spanyolországnak az Olaszországban és Görögországban lévő menekültek 10 százalékát kellene befogadnia – elutasítja, és kérelmet nyújtott be ellene. Rajoy egy hazai közönség előtti megszólalásában szigorítani tervezte az illegális bevándorlás elleni fellépését is: miközben tehát támogatja az európai összefogást, a saját részvételét minimalizálná a menekültkérdésben, állapítja meg a tanulmány.

Angela Merkel német kancellár – nyilatkozatai alapján – mérsékeltebb álláspontot képvisel, mint Orbán Viktor. Úgy véli, a nyugati világnak segítenie kell a menekülteket, emellett Németországnak és Európának ki kell vennie a részét a háborús térségekből érkezők védelméből. Újévi beszédében kijelentette, hogy a sokszínűséggel mindenki csak nyerni tud, mind a német társadalom, mind az országba érkezők. Ugyanakkor Merkel szerint a különböző kultúrák egymás mellett élése nem megoldható: már 2010-ben azt mondta, hogy a multikulturális társadalom kivitelezhetetlen, és hogy a bevándorlókat jobban kell integrálni a német társadalomba. Merkel februári budapesti látogatásán ismét kiállt a politikai menekültek befogadása mellett, azonban hangsúlyozta, hogy Németország csak a nem biztonságos országból érkezőket tudja befogadni. Ugyanakkor az Európai Unión belüli migrációt továbbra is támogatja, mivel „a vállalkozó kedvű munkaerő beáramlása hasznos Németország számára”. A 81 milliós Németországban egy friss felmérés szerint 11 millió bevándorló él.

David Cameron brit miniszterelnök nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia mindig is támogatni és segíteni fogja a bajba jutott menekülteket, akik kétségbeesésüktől vezérelve keresik a jobb élet reményét. Cameron szerint elsősorban az afrikai és közel-keleti kormányzati kudarcok felelősek a migránsáradatért, valamint az, hogy a térség politikai

elitje szemet huny az embercsempészek tevékenysége felett. Cameron a menekültek visszatoloncolása helyett a megelőzésre koncentrálna, eltántorítaná a menekülőket az elindulástól. A brit miniszterelnök a határellenőrzés szigorítását támogatja, és pénzzel segítené a kibocsátó országokat. (Érdekes összehasonlítás: jelenleg 60 millió menekült él a Földön, miközben a világ tíz leggazdagabb emberének összvagyona körülbelül 500 milliárd dollár. Ebből a pénzből minden egyes menekült kaphatna kétmillió forintnyi összeget.)

Cameron – állapítja meg a Méltányosság elemzése – hazai közegben egyértelműen szembeállítja a briteket (ebbe a körbe sorolja a több generáció óta ott élő indiaiakat és ázsiaiakat is) az illegális munkavállalókkal. Ez utóbbiakat szankciókkal fenyegeti, és retorikájában a harmadik világból érkezőket igyekszik összekötni az illegalitással.

Nagy-Britannia számára is egyre nagyobb kihívást jelent a bevándorlás: július végén jelentették be, hogy a britek is kerítést építenek a menekültáradat megfékezésére: Theresa May belügyminiszter felszólította a Csalagút üzemeltetőjét, hogy minél előbb építse meg a 7 millió fontos támogatásból megvalósuló biztonsági zárat.

A befogadók

François Hollande francia államfő szerint az Európán kívülről érkező migrációs hullám olyan emberi tragédia, amely szolidaritást ébreszt a franciákban, és amely az anyaországok kormányzati kudarcaiból fakad. Hollande a kiindulási országok és azok szomszédjainak kapacitásait és viszonyait akarja javítani, hogy a menekültek ne kényszerüljenek újabb útra kelésre. A francia elnök gyakran hangoztatja, hogy Franciaország törekszik a menedékjogi procedúrák minél gyorsabb és helyesebb rendezésére, és úgy véli, ebben a kérdésben Európa egységes fellépése szükséges.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök szerint a bevándorlók szükségesek Európa számára. Olykor még hazai példával is próbálja ezt alátámasztani, főleg amikor demográfiai helyzetértékelés kapcsán párhuzamba helyezi a svéd jóléti színvonal fenntartását a menekültkérdéssel. Áprilisban, az ENSZ Menekültügyi Bizottság fórumán erős kritikával illette a nemzetközi közösséget, köztük az ENSZ-et a menekültügyben végzett eddigi tevékenység miatt. A Méltányosság szerint a svéd politikus ezzel megpróbált bűntudat alá helyezni bizonyos európai országokat a szolidaritás hiánya miatt.

Olvasson tovább: