Kereső toggle

Az egyneműek házassága és Magyarország

Amiben nem haladtunk a világgal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szemben a múlt heti írországi népszavazás által mutatott trendekkel a magyarok kevesebb, mint egyharmada támogatja az egynemű párok házasodását. Az erre vonatkozó 2014-es adat megegyezik a hét évvel korábbival. Magyarországon egyelőre nincs sok esély a melegházasságot támogató többség kialakulására, ezzel együtt a homoszexuálisok jogait tekintve hazánk a középmezőnybe tartozik Európában.

Az idén huszadik alkalommal megrendezésre kerülő magyarországi homoszexuális felvonulás mottója: „Budapest Pride: 20 esztendőnk hatalom!”, tudatja az érdeklődőkkel
a Szivárvány misszió. Az április végén publikált cikkből nemcsak az derül ki, hogy a szervezők rekordszámú résztvevőre számítanak a júliusi menetelésen, hanem az is, hogy a hazai LMBTQ közösség dühös. A József Attilától vett idézettel arra akarják felhívni a figyelmet, hogy „az elnyomást megélő társadalmi csoportokban, köztük a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer közösségben mekkora erő van”, illetve arra, hogy „az LMBTQ közösség mindennapi valóságának még mindig része a kirekesztettség, olykor az otthontalanság és az intézményes homofóbia
és transzfóbia révén a rendszeren kívüliség érzése”.

Házasság vs. bejegyzett élettársi kapcsolat

Az egyneműek házasodásának engedélyezése az egykori SZDSZ-es államtitkár, Horn Gábor által alapított Republikon Intézet szerint „a melegházasság a 21. század első felének egyik kiemelkedő progresszív-liberális ügye az állampolgári jogegyenlőségét megvalósító demokrá-ciák számára.” (A másik kiemelt ügy szerintük a „könnyű drogok” legalizálása.) Magyarországon az egynemű párok számára 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, ám ez három kérdésben nem ad azonos jogot a házasságban élőkhöz képest:
– a pár tagjai nem vehetik fel a másik vezetéknevét,
– nem örökölhetik egymás vagyonát,
– és nem fogadhatnak örökbe közösen gyereket.
Hazánkban csak azonos nemű párok élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban. Számukra nincs lehetőség a partnerük gyermekének örökbefogadására vagy idegen gyermek közös örökbefogadására. Egy homoszexuális vagy leszbikus pár egyik tagja örökbe fogadhat gyermeket, a másiknak viszont nincs lehetősége, hogy hivatalosan is szülőtárssá váljon.

Egy férfi és egy nő

A házasság intézményét a 2011-ben kétharmados parlamenti többséggel elfogadott Alaptörvény alapozza meg, amely kimondja: „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”.
A melegházasság engedélyezéséről döntő írországi népszavazás után újra felmerült a kérdés: hogy áll Magyarország a „melegjogok” szempontjából. „Magyarország jogi szempontból az európai középmezőnyben helyezkedik el, sőt, néhány évvel ezelőttig kifejezetten progresszívnak számított a volt szocialista blokk országai között” – mondta az Indexnek Bagyinszky Ferenc,
a TASZ melegjogokkal foglalkozó szakértője, aki szerint „a bejegyzett élettársi kapcsolat engedélyezése óta viszont nem történtek előrelépések, sőt, inkább visszafelé indultunk el, mind a közbeszéd, mind a törvények szintjén”.  
„Van egy pár olyan téma, amiben sokkal progresszívebbek vagyunk, mint például a németek, ilyen a gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekményeknek
a szabályozása, miközben a gyerekvállalás terén még van mit javítani” – értékelte a melegek helyzetét a VS.hu-nak Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért jogi programjának munkatársa, aki úgy vélte, hogy Magyarországon a szocialista-liberális kormányok időszakában, 2002 és 2010 között volt a legprogresszívebb a melegek szempontjából a jogalkotás. Dombos azt is elismerte, hogy „2010 után is volt haladás”. Igaz ugyan, hogy néhány éve megpróbálták betiltani a sok elemében ízléstelen, sokszor provokatív és blaszfém melegfelvonulást, ám ez végül is nem sikerült, másrészt „a büntetőjog területén voltak a Fidesz–KDNP- kormány alatt is javulások”. A másik sérelmezett kérdés Dombos szerint is „a melegházasság-ellenes passzus az Alaptörvényben”.

Kormányzati hátszél

Mivel a demokratikus rendszerekben jobbára a többség akarata érvényesül, alapvető kérdés, miként gondolkodik Magyarországon a többség a melegházasságról. Az mindenesetre tény, hogy Magyarországon eddig nem volt széles körű társadalmi vita erről a kérdésről.
2007 januárjában Lévai Katalin, az Európai Parlament szocialista képviselője – korábbi esélyegyenlőségi miniszter – megpróbált társadalmi vitát kezdeményezni a melegházasságról. „Én azt gondolom, hogy menjünk efelé, mozduljunk el efelé, hiszen egyre több ország évente mondja ki azt, hogy ez vállalható. Vállaljunk, menjünk, mozduljunk, gondolkodjunk, de előzze ezt meg egy társadalmi vita, egy társadalmi gondolkodás” – nyilatkozta Lévai, ám a kezdeményezésből nem lett semmi. A KDNP-s Soltész Miklós arra hivatkozva utasította el Lévai felvetését, hogy a társadalom többségét súlyos anyagi gondok sújtják, ezért nem egy kisebbség problémáival kell foglalkozni.
Ugyanezen év júliusában Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára egy fesztivál megnyitóján felvállalta homoszexualitását. Az esemény alatt az első sorban ült és tapsolt Dobrev Klára, az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége. A coming out után Szetey hamarosan eltűnt a magyar közéletből (Argentínába távozott egy dohányipari céghez), ám Gyurcsány Ferenc és jelenlegi pártja, a Demokratikus Koalíció több vezetője azóta is rendszerint kiáll a melegjogokért, többen közülük részt vesznek a Budapest Pride-on, és 2012-ben bejelentették, hogy kezdeményezik a parlamentben a melegházasság engedélyezését.

Hét éve nincs mozgás

A magyar társadalom döntő többsége viszont elutasítja ezt. Az Eurobarometer 2006 decemberében közzétett felmérése szerint a magyarok 18 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „engedélyezni kellene a homoszexuálisok házasságkötését”. Fél évvel később a Medián drasztikus változást mutatott ki: nagyjából Szetey coming outjával egy időben azt mérték, hogy a lakosság 30 százaléka támogatja a melegházasságot, majd a MASMI Hungary piackutató az év decemberében már 35 százalékot mért. Az azóta eltelt hét évben viszont nem folytatófelméréséből kiderül, hogy 2013-ban a magyarok 47 százaléka ellenezte, 30 százaléka támogatta a melegházasságot, 2014-ben már 51 százaléka ellenezte és 31 százaléka támogatta azt.
A magyarok tehát nem illeszkednek a világtrendhez, hiszen – legalábbis az Ipsos felmérése szerint – globálisan az emberek fele támogatja és egyharmada ellenzi az intézményt. És miközben világviszonylatban az emberek 58 százaléka helyesli, hogy a melegek és leszbikusok a heteroszexuálisokkal egyforma lehetőséget kapjanak az örökbefogadásra, 2013-ban a magyarok 42 százaléka, tavaly már csak 38 százaléka támogatta ezt az elképzelést.

Pártok és választóik

A házasságot mint egy férfi és egy nő alkotta intézményt definiáló kormánypártok értelemszerűen ellenzik a melegházasságot, akárcsak a Jobbik, és ez egybecseng szavazóik álláspontjával: a fideszesek 64 százaléka, a jobbikos szavazók 71 százaléka ellenzi az azonos neműek házasságát. A legharciasabb melegházasság-párti erő, a Demokratikus Koalíció szavazóinak 45 százaléka elutasítja, 53 százaléka támogatja a melegházasságot – ez a Republikon Intézet egy tavalyi felméréséből látszik.  
Az elemzés szerint az MSZP a saját választóival is szembemegy a kérdésben, hiszen a szocialisták 2010-ben ellenezték annak kimondását, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, 2013-ra pedig megalakult a párt LMBTQ munkacsoportja, szavazóik – legalábbis egy Budapestre vonatkozó mérés alapján – 53 százalékban elutasítják, és csak 37 százalékban támogatják a melegházasságot.

Olvasson tovább: