Mielőtt a szakmai részletekre rátérnénk, egy általánosabb kérdés: reálisnak tartja azokat a magyarázatokat, amelyek szerint Paks II. ügye azért kavart ekkora port, mert be van ágyazva a Nyugat és a Kelet között újraéledő hidegháború kontextusába?
– A kérdés 2013 decemberében eldőlt, amikor Magyarország notifikálta (egy úgynevezett notifikációs jegyzékben ismertette Brüsszellel) a magyar–orosz szerződés tervezetét, majd miután az EU-tól zöld utat kapott, 2014. január 14-én aláírta azt az orosz kormánnyal. Ekkor Janukovics még hatalmon volt, föl sem merült a krími és kelet-ukrajnai válság, szó sem volt még szankciókról. Nem hozható összefüggésbe a 2013-2014 fordulóján hozott magyar döntés a később, 2014 márciusától kibontakozó orosz–ukrán konfliktussal, majd a nemzetközi szankciókkal. Én nem fogalmaznék úgy, hogy a Paks II. ügye nagy „port kavart”, azt mondanám inkább, hogy az ügy a fontosságának megfelelő figyelmet kapott.
Nem lett volna célravezető a teljes transzparencia a megvalósíthatósági tanulmányoktól kezdve a majdani alvállalkozókig? A rendszeresen hivatkozott finn példához képest jóval kevesebbet tudhatunk a tervezett projektről.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »