Kereső toggle

Botrány az ORÖ-ben

Nem tegnap kezdődött a baj

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Áll a bál az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) körül, miután a gyanú szerint a munkahelyteremtésre szánt 600 millióból sok mindenre jutott pénz, csak munkahelyteremtésre nem. Az ORÖ friss botránya ügyében kevés dolgot tudunk biztosan – de az önkormányzat múltja nem sok jóval kecsegtet. ORÖ-történet, botránykrónika és a lehetséges kiutak.

„Hatszázmillió, hatszázmillió, Flóri, hol a pénz?”, kiabálta a küldöttek egy része az ORÖ február eleji rendkívüli közgyűlésén, ahol a „Híd a munka világába” programmal kapcsolatos visszaélésekre vártak magyarázatot Hegedűs István ORÖ-elnöktől, illetve elődjétől, a ma már miniszterelnöki biztosként tevékenykedő Farkas Flóriántól.
A helyszínen nem született válasz, a gyanút viszont tovább erősíti, hogy immár a NAV bűnügyi főigazgatósága is nyomoz az ügyben. A gyanú szerint a munkahelyteremtésre szánt – 75 százalékában uniós – pénzből sok mindenre jutott, például:
– havi félmillióért bérelt Opel kisautókra,
– kétszázmilliós székházra,
– hárommilliós asztali számítógépekre,
– elegáns bútorokra.
Csak éppen munkahelyteremtésre nem nagyon.

Hadházy, a mumus

Az ügyben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február végén vizsgálatot rendelt el, az eredményről még nincs hír. A romák és hátrányos helyzetűek foglalkoztatását elősegíteni hivatott „Híd a munka világába” program 5 milliárd forintos keretösszegéből 600 millió segítené a roma kisebbséghez tartozók munkavállalását, az ORÖ eddig 300 millió forintot költött el. Hadházy Ákos korábbi fideszes, most LMP-s politikus korrupcióról beszél, és feljelentést tett az ügyben. Az ORÖ szerint Hadházy téves információkon alapuló hibás következtetésekre jutott, szabálytalanságról szó sincs – az LMP-s politikust mindenesetre ismeretlenek megpróbálták egy kivételesen gusztustalan videóval lejáratni, azzal rágalmazva, hogy viszonya volt egy prostituálttal.
A bajok nem most kezdődtek az önkormányzatnál. A magát baloldaliként meghatározó Kolompár Orbán, aki 2003-tól 2011-ig állt az OCÖ élén, tavaly ősszel szabadult feltételesen a börtönből, miután gazdasági bűntett miatt egy év tíz hónapra ítélték. Farkas Flórián pedig, aki az MSZP-vel, majd 1998 után a Fidesszel szövetséges Lungo Drom elnökeként 1995 és 2003, illetve 2011 és 2014 között vezette az országos önkormányzatot, 1998-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök eljárási kegyelmi döntése révén kerülhette el a büntetőpert hűtlen kezelés ügyében.

Meggyőző erő

„Ők voltak képesek a cigány közösségeket meggyőzni arról, hogy rájuk szavazzanak. Hogy ehhez mennyi pénz, kampányígéret, vagy bármi egyéb szükséges, az szerintem azért nem releváns, mert ebben semmilyen különbség nincsen a többségi és a cigány politikusok módszerei között” – mondta Farkas és Kolompár sikeréről Forgács István szociológus a Heteknek. A cigányság helyzetével kapcsolatban vihart kavaró írásokkal jelentkező romaügyi szakértő úgy látja:
a többségi és a roma politikusok felelősségének kérdését sem szabad külön kezelni, hiszen mindkét szinten hiánycikknek számítanak a felkészült, felelősségteljes és következetes politikusok.
Ráadásul Forgács szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatalabb, tehetségesebb, tanultabb roma politikusokat minden eszközzel megpróbálják ellehetetleníteni az éppen pozícióban lévő, és a nagypolitikával kokettáló, vagy attól függő, esetleg megvett vagy éppen sakkban tartott vezetők, akik „féltik a hatalmukat, függetlenül attól, hogy egy helyi szemétdombot igazgatnak, vagy országos ügyeket kellene intézniük”.

Kell-e egyáltalán ORÖ?

A kisebbségi önkormányzati rendszer születése óta újra és újra felmerül a kérdés, hogy szükség van-e ezekre az intézményekre, vagy a többségi politika egyszerűen megpróbálta „letudni” a létrehozásukkal a kisebbségekkel kapcsolatos tennivalókat.
Forgács István szerint szükség van a kisebbségi önkormányzatokra: a romák (és a többi nemzetiség) helyi, regionális és országos képviseletéről nem szabad lemondani. Ugyanakkor a rendszer szerinte a létrehozása óta komoly minőségi problémákkal küzd. „Egy hat általános iskolai osztályt végzett kisebbségi vezető hogyan lehet eredményes tárgyalópartnere a többdiplomás polgármesternek egy százezres városban? Néhány osztályt végzett emberek hogyan vállalhatják annak felelősségét, hogy egy országos szervezetben döntéseket hoznak, milliárdos projektekről értekeznek?”, sorolja kérdéseit a szakértő.  

ORÖ=mutyi

A Hetek megkereste Bogdán Lászlót, Cserdi cigány polgármesterét is. Mint korábban megírtuk, Bogdán virágzó mezőgazdasági vállalkozást szervezett a roma többségű Cserdi lakóinak, munkát és megélhetést biztosítva számukra. Télen négy tonna saját termesztésű zöldséget hoztak a budapesti hajléktalanok és szegények számára ajándékba. Emellett Bogdán a helyi fiatalok nevelésébe is bekapcsolódott: emlékezetes akciója volt a „köcsögmentesítési program”, amikor cigány fiatalokat vitt el egy börtönbe, és elmagyarázta, milyen következményekkel jár, ha a bűnözést választják.
Bogdán szerint egyáltalán nincs szükség kisebbségi önkormányzati rendszerre. „Az ORÖ 5-6 ezer ember megélhetéséről szól, kizárólagossá vált mint érdekképviseleti szervezet, miközben óriási tévedés lenne azonosítani a cigánysággal.” A polgármester keményen fogalmaz: szerinte az ORÖ egyenlő a mutyival, többet árt, mint használ.
„Különböző díszcigányok megígérik a pártoknak, hogy 5-10-20-200 ezer szavazatot hoznak, cserébe a politika pozíciókba ülteti őket, miközben az említett vezetők a saját családjukat sem képesek irányítani. Ma úgy néz ki a helyzet, hogy a helyi cigány önkormányzatok Farkas Flórián előtt térdelnek, és várják a támogatást.” Bogdán szerint Kolompár Orbán vagy Farkas Flórián egy-egy párt katonái, azt teszik, amire „felülről” utasítják őket, a mindennapi élettől azonban elszakadtak. A polgármester példaként elmondta, hogy az ORÖ vezetői nem tudták, hogy a budapesti Madách Musical Táncművészeti iskolában tehetséges cigány fiatalok halmoznak sikert sikerre.
Mindazonáltal Bogdán szerint alapvetően nem azért nincs szükség az ORÖ-re, mert az a mutyiról szól, hanem azért, mert a cigányok problémái javarészt megegyeznek a hozzájuk hasonló státuszú többségi állampolgárokéval, és ezeket a bajokat nem etnikai alapon kellene orvosolni.

Örökös elnökök vs. tehetséges fiatalok

Az ORÖ létjogosultságával kapcsolatban tehát eltér Bogdán és Forgács véleménye, a vezetők megítélésében viszont hasonló állásponton vannak.
Forgács István szerint reális cél, hogy előbb-utóbb hiteles, becsületes, képzett emberek képviseljék a cigányságot, hiszen rengeteg tehetséges cigány fiatal tanul, viszont mindaddig nem lesz érdeklődésük a politika és a közélet iránt, amíg az „örökös elnökök” csak a riválist látják bennük, illetve amíg az aktuális kormányzat sem kínál nekik érdemi megszólalási lehetőséget, szakmai feladatokat.

Olvasson tovább: