Kereső toggle

Zsákutcába terelt fiatalság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jövő évi forráscsökkentések komoly vesztesei a hazai középiskolák és az alternatív iskolák lehetnek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átszervezéséről egyelőre semmi hír, viszont az biztos, hogy jövőre sem kap elég pénzt, így veszélyben az életpályamodell is. Az érdekvédelmi szervezetek sztrájkbizottságot hívnak össze.

A gyermekétkeztetéstől és az önkormányzatoktól elvontak idén 30 milliárd forintot azért, hogy a KLIK 60 milliárdos hiányát a kormány valahogy kipótolja. Az idei, összesen 545 milliárd forintos ráfordításhoz képest a jövő évi büdzsétervezet viszont csak 524 milliárdot irányoz elő a KLIK-nek. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tiltakozó közleménye szerint a hiányzó forrásokat a kormány megszorító intézkedésekkel – tömeges elbocsátásokkal, intézménybezárásokkal, a tanulmányi idők csökkentésével, a pedagógus illetmény előmeneteli rendszernek a minimálbértől való elválasztásával – fogja előteremteni, ezért a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat korrekcióját követeli.
„A KLIK-nél csődközeli állapot van, mivel olyan sok pénzt vontak ki a 2013-as államosítás során, hogy a rendszer fenntarthatatlanná vált. Továbbra is kérdés, mi lesz a KLIK-kel, elvesznek-e feladatokat tőle, de a szeptemberben beharangozott átszervezésről semmit se tudni. Csak az biztos, hogy a szakiskolák a szakképzési forrásokkal együtt a KLIK-től az NGM-hez kerülnek át” – mondta el lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Hangsúlyozta: csak a középfokú oktatást jövőre 100 milliárd forintos forráskivonás sújtja, ami strukturális átalakítást, intézménybezárásokat, elbocsátásokat jelent. „Már a Széll Kálmán-tervben is benne volt, hogy a gimnazisták számát radikálisan csökkenteni fogják, és átalakítják a szakképzést. A tervek szerint a középiskolás korosztály egyötödét gimnáziumba, egyharmadát szakközépiskolába, felét szakiskolába irányítanák, s ehhez a forráskivonáson túl a középiskolai felvételi rendszer szigorítása lesz az eszköz” – tette hozzá Mendrey. Szerinte a hároméves szakképzés zsákutca, ahonnan megfelelő anyagiak és kompetenciák hiányában a fiataloknak esélyük sem lesz kitörni, pályát módosítani. Jelenleg 128 ezren tanulnak gimnáziumban, 130 ezren érettségit is adó szakközépiskolában és 54 ezren szakiskolában. A Gimnáziumok Országos Szövetségének vezetője szerint a forráscsökkentés híre máris pánikhangulatot keltett az intézményekben, a PDSZ pedig az ágazati sztrájkbizottság felállítását szervezi.
Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint a középfokú oktatás finanszírozásának több mint 24 százalékos csökkentése olyan brutális mértékű, hogy kizárólag valamilyen durva iskolaszerkezeti beavatkozással lehet kigazdálkodni. Ilyen lehet a szakközépiskolák szakiskolává alakítása, állami gimnáziumok bezárása, illetve a párhuzamosan indítható gimnáziumi osztályok számának radikális korlátozása. A felsőoktatási felvételi kritériumok fokozatos szigorítása a középiskolák csökkenő kibocsátásához igazítja a belépés lehetőségeit. Radó úgy véli, összességében a felsőoktatáshoz vezető utak szűkítése már nem egyszerűen a felfelé irányuló mobilitás esélyeit nullázza le, hanem csökkenti a magas végzettségűek státusörökítésének esélyét is, azaz tömegek lecsúszását idézi elő minden szinten. A szociális ellátórendszer leépítése, a gyerekszegénység növekedése pedig csak tovább növeli a kudarcot vallók számát a szelektív iskolarendszerben.
A felsőoktatás támogatása kicsivel nő jövőre, ez Hiller István szerint a kancelláriarendszer kiépítésének a fedezete.
„A felsőoktatás állami támogatása jövőre 136 milliárd forintról 143 milliárdra nőne, ami továbbra is messze elmarad a 2010. évi 186 milliárdtól. Úgy tűnik, a kormány nem akar ebbe a szférába több pénzt tenni. Deklarált cél, hogy kevesebb egyetemista, s így kevesebb gimnazista legyen, s ez határozza meg a többi szegmens finanszírozását is” – fejtette ki kérdésünkre a volt oktatásügyi miniszter. Szerinte első lépésben az NGM-hez kerülő komplex középiskolákban megszüntetik a gimnáziumokat, a szakközépiskolák többségét pedig a szakiskolákba olvasztják.
A jövő évi büdzsétervezet egyik legsokkolóbb híre, hogy a létükért küzdő alapítványi és magániskolák pedagógusainak béréből 30 százalékos elvonást eszközöl az állam. „Ezzel az intézkedéssel a szektorsemleges finanszírozás alapelve súlyosan sérül, ami arra épült, hogy a gyerek a fontos, nem az, hogy ki tartja fenn az iskolát. A 25 százalékos azonnali pedagógusbér-elvonás ezeknek az iskoláknak a döntő többségét, főként a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskolákat 2015 szeptemberétől „kinyírja” – vélekedett Hiller István, aki szerint hiánypótló intézmények létéről van szó, például az Igazgyöngy Alapítványról, a leszakadó térségek nagyon hátrányos helyzetű gyerekeinek a megtartásáról, a „Második esély” iskolákról. Hozzátette: a tehetséges, illetve módos szülőkkel bíró gyerekekkel foglalkozó iskolákat eltartják a felső középosztálybeli családok, akik képesek akár havi 200 ezer forintot is kifizetni csemetéjük oktatására. A magyar közoktatási intézményrendszernek a magán, egyesületi és alapítványi iskolák maximum a 2,5 százalékát teszik ki, ezért az elvonás hátterében szerinte nem költségvetési, hanem ideológiai megfontolás áll.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete közleményben kérte a büdzsétervezet sérelmezett részének visszavonását, mondván: az alapítványi iskolák már most is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint az állami vagy az egyházi intézmények. Az érintett intézmények fele „hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetősége”. 2013-as adatok szerint 232 875 diák tanult itthon 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézmény 2664 telephelyén, akiket 10 147 pedagógus tanított.

Olvasson tovább: