Kereső toggle

Egymillió fogékony ember

Erősödni fog a szélsőjobboldali pártok európai parlamenti részvétele

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Harminc százalékra is nőhet az unióval szemben inkább kritikus képviselők aránya a következő Európai Parlamentben (EP), amihez a Jobbik képviselői is csatlakozhatnak – áll a Political Capital elemző intézet legfrissebb kutatásában. A Magyarországon 2010 óta tartó pártpolitikai jobbratolódási tehát nem formálta át a magyar társadalmat, az nem lett értékeiben is jobboldalibb és tekintélyelvűbb.

A Political Capital 2010 óta harmadik alkalommal közli Jobboldali Extremizmus Indexének (DEREX) adatait, amelyek ezúttal is a kétévente frissülő European Social Survey (ESS) adatbázisán alapulnak. Az index egy százalékos mérőszám: azon válaszadók arányát mutatja meg, akik egy adott társadalomban attitűdjeik és értékeik mintázatát tekintve fogékonyak lehetnek a szélsőjobboldali eszmékre és az ezekből levezethető politikai cselekvésekre. A közelgő európai parlamenti választások szempontjából különösen fontos, hogy a DEREX segítségével összehasonlíthatók az egyes európai országok abból a szempontból, hogy mekkora a szélsőjobboldalra nyitott csoportok aránya. (Érdemes megjegyezni, hogy országonként eltérő a szélsőjobboldalinak tartott pártok ideológiája.) u
A legfrissebb eredmények szerint az európai országok többségében egyértelmű növekedést mutat a rendszerellenesség, és azon belül is az EU-ellenesség, ami az európai parlamenti választáson jó esélyt kínál az Európai Unióval szemben politizáló pártoknak. Így az ebbe a körbe tartozó politikai erők EP-képviselete – a nem teljes körű szövetségük ellenére is – jelentősen erősödhet: a mandátumaik aránya 8-ról 17 százalékra nőhet a Votewatch előrejelzései szerint. (Több EU-szkeptikus párt, mint például a Svéd Demokraták nem fogadják el a Jobbikot partnerüknek, ezért az EP-ben nem lesznek közös frakcióban. Mint korábban beszámoltunk róla, elítélik a Jobbikot, amellyel minden alapvető kérdésben vitában állnak – a szerk.) 
Több országban (Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Ausztriában) akár a második helyen is befuthatnak az EU-ellenes EU-szkeptikus pártok, sőt, Hollandiában és Nagy-Britanniában az sem kizárható, hogy a legtöbb szavazatot ők szerzik. Valószínű, hogy egy új oroszbarát szélsőjobboldali frakció is alakulhat az EP-ben a francia Marine Le Pen vezetésével, 35 képviselővel. 
Ha mindehhez hozzászámoljuk az EU-szkeptikus jobboldali és a szintén megerősödő szélsőbaloldali erőket, összesen 30 százalékra nőhet az unióval szemben inkább ellenséges képviselők aránya a következő EP-ben. Az EP-választások egyik legfontosabb tétje, hogy az Európa-barát erők képviselete mennyire csökken. 
A Political Capital elemzése szerint Magyarországot tekintve összességében kismértékben nőtt az attitűdszélsőségesek aránya 2010 és 2013 között. A felnőtt társadalom 12 százaléka tekinthető erősen fogékonynak a szélsőjobboldali ideológiák iránt. A 2012 végén, 2013 elején megkérdezett magyarok 25 százaléka volt szélsőségesen rendszerellenes – ez 4 százalékpontos növekedés a két évvel korábban kapott értékhez képest.
A magyar társadalom jelentős része (45 százalék) fogalmaz meg szélsőségesen kirekesztő véleményt a kisebbségi csoportokkal szemben, ami kiemelkedően magas még a kelet-európai mezőnyben is. A társadalom közel ötödét erősen jellemzi a félelem, a bizalmatlanság és a pesszimizmus – azaz a jövőtől való szorongás. Jelentős csökkenés (33-ról 21 százalékra) mutatható ki a szélsőségesen jobboldali értékorientációt tekintve. Azaz a magukat szélsőjobboldalra helyezők, a hagyományokhoz erőteljesen ragaszkodók, valamint a szélsőségesen szabálykövető és rendpárti nézeteket vallók aránya egyaránt csökkent. A 2010 óta tartó pártpolitikai jobbratolódás tehát nem formálta át a magyar társadalmat, az nem lett értékeiben is jobboldalibb és tekintélyelvűbb.

 

Olvasson tovább: