Kereső toggle

Az LMP és egy fideszes lobbi is aggódik az óriásgazdák miatt

A szúnyogot megszűrik,  a tevét elnyelik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jobbról előzné a Fideszt az LMP: nemcsak a külföldiektől, de a magyar nagygazdáktól is megvédenék a magyar termőföldet. A Heteknek nyilatkozó agrárszakértő szerint az előbbi nem jelent különösebb veszélyt, az utóbbi viszont igen: a májustól életbe lépő új földtörvény és a Fidesz-retorika ellenére a nagybirtokok továbbra is virágozni fognak. Azok is, amelyek a javak „kiszivattyúzásával” komolyan hátráltatják a vidék felemelkedését.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke a héten jelentette be, hogy a független Ángyán Józseffel közösen április 24–25-ére kétnapos parlamenti ülés összehívását kezdeményezik a magyar termőföld védelme érdekében. A május 1-jén életbe lépő új földtörvény szerinte nem nyújt kellő garanciákat az ipari mezőgazdaság túlsúlyának mérséklésére, miközben lehetetlenné teszi a kis- és közepes gazdaságok megerősítését. A törvényben olyan kiskapuk találhatók, amelyek alapján korlátlan méretű birtokokat lehet kialakítani – mondta.
Annyi bizonyos, hogy május 1-jét követően jóval szigorúbbá válik a magyar földtörvény (lásd keretes írásunkat). A kormányzati érvelés szerint ezzel „bebetonozták” azokat a védelmi rendszereket, amelyek garantálják, hogy a belföldi és külföldi spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz.
Ugyanakkor Sallai Róbert Bendek, az LMP egyik új képviselője a Facebook-oldalán amellett érvelt, hogy az európai viszonylatban olcsónak számító magyar föld túl nagy csábítást jelent majd a tőkeerős nyugati gazdáknak. „Helyben élő vagyok, családi gazdálkodó meg bejegyzett termelő meg minden, de akkor sincs annyi pénzem, hogy elővásárlási joggal éljek, mire megyek ezen jogommal? Mintha azt mondanák, hogy jogom van megküzdeni Mike Tysonnal” – fogalmazott.
Az LMP azonban – mint Szél Bernadett utalt rá – nemcsak a külföldiek miatt aggódik, hanem a hazai nagytőkések miatt is. Szerintük az új törvény bebetonozza a nagybirtokosi struktúrát, ami nemcsak azért baj, mert a jóval gyengébb tőkeerejű kis- és középgazdálkodók „nem jutnak levegőhöz”, hanem azért is, mert a nagyüzemek hajlamosak pusztán a hatékonyságot tekinteni értéknek – márpedig a vidék szempontjából a foglalkoztatottság ennél fontosabb.
Egy lapunknak nyilatkozó agrárszakértő szerint a földtörvény rendelkezései szükségesek, de nem elégségesek ahhoz, hogy a vidéki Magyarországot helyzetbe lehessen hozni. „Vannak benne fékek nemcsak a külföldiekkel, de magyar nagytőkésekkel szemben is, hiszen vállalkozások nem tulajdonolhatnak földet, és magánszemélyek is maximum 1200 hektárt. Ugyanakkor a földbérlettel kapcsolatos szabályoknak a nagybirtokosok továbbra is örülhetnek: ügyes jogászokkal a bérleti szerződés titkos záradékába bele lehet építeni, hogy lejárat után a kontraktus automatikusan megújul. Ezt akár nevezhetjük zsebszerződésnek is” – magyarázta a szakember, megjegyezve, hogy bérlet esetén a területalapú támogatásokat egyenesen a bérlő kapja.
A baj persze nem ez, még csak nem is a nagybirtok léte, vagy az, hogy kevés munkahelyet teremt, hanem az, hogy a bérlő többnyire nem helyben él, hanem mondjuk Budapesten. A megtermelt javakat így „kiszivattyúzzák” a vidékből, és azok nem a helyi gazdaságot és társadalmat erősítik. „Bács-Kiskunban, Békésben, a Hajdúságban hatalmas földterületek vannak egy-egy vállalatcsoport kezében. De még a nem kifejezetten agrárvidéknek számító Borsodban is jókora gyümölcsösök vannak szögesdróttal bekerítve. Ez szorosan összefügg azoknak a térségeknek a szociális helyzetével” – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy Dániában éppen ezért a földművelés a farmokhoz van kötve: ha a tulajdonos nem ott lakik, akkor záros határidőn belül el kell adnia a gazdaságot, még akkor is, ha örökölte azt.
A megoldáshoz szerinte először is szükség lenne egy földhasználati nyilvántartásra – ugyanis bármilyen hihetetlen, ma nem átlátható, hogy melyik érdekeltség hol, mekkora területen gazdálkodik. Ezen túl a földalapú támogatásokat 1200 hektár felett a terület nagyságával arányosan csökkenteni kellene, valamint a helyi földbirtokosoknak nagyobb beleszólást kellene biztosítani a bérleti szerződésekbe. A szakértő úgy tudja, hogy a kormányzaton belül van olyan lobbi, amely ezt erőltetné, ugyanakkor gyors eredményeket éppen a szintén jobboldali nagytőkések ellenérdekeltsége miatt nem lehet remélni.

Földszigor

Május 1-től az egy hektárnál nagyobb termőföldet csak azok a földművesnek minősülő magyar vagy uniós állampolgárságú természetes személyek vehetnek majd, akiknek mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itthon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai. A termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti meg. Ezt követi a sorban a földet legalább három éve használó szomszéd vagy helyben lakó földműves, őket az, akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legfeljebb 20 kilométerre van. Az adásvételt pedig a helyi földbizottságnak is jóvá kell hagynia. Egy 2012-es uniós tanulmány szerint egyébként a közép-kelet-európai EU-tagállamok többségében a miénknél enyhébb szabályok vannak érvényben: „mindössze” 3-5 éves helyben lakás, illetve gazdálkodás esetén juthat külföldi termőföldhöz. A tolongás – hivatalosan legalábbis – ennek ellenére nem volt nagy: a külföldiek részesedése a múlt évtizedben nem nőtt 1-2 százalék fölé. Persze kivételek akadnak: Romániában például hivatalos statisztika ugyan nincs a külföldi földtulajdonosokról, de szakértők szerint egyes megyékben a termőföldek egyharmada külföldi kézben van. A tanulmány szerint Magyarországon is 6 százaléknyi ez az arány, amennyiben a zsebszerződéseket is beleszámoljuk.

Olvasson tovább: