Kereső toggle

Börleszk-faktor

A/3-as nagyságú lesz a szavazólap

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormánypárti politikusok az ellenzékre fogják, de a baloldali politikusok és elemzők a Fidesz számító stratégáira, hogy nevetségesnek tűnő pártoknak is sikerült „becsekkolniuk” a választáson. Úgy tűnik, hogy az állami kampánypénzek negyede „kamupártokhoz” kerül az új támogatási rendszer miatt. A történettel leginkább a kormánypártok járnak jól, hisz a nem rájuk adott szavazatok elaprózódnak a sok kicsi között.

A rendszerváltás óta a legnagyobb lesz a választási szavazólap, mivel nagy számú pártnak, azaz 18-nak sikerült országos listát állítania, ezért egy A/3-as nagyságú lepedőn kell majd voksolni.  A történet szépséghibája, hogy egy sor olyan pártra is lehet szavazni, amelynek honlapjáról, illetve kijelentéseiből kiderül, hogy vagy az állami támogatásért, vagy brahiból alapították. Igaz, így komolytalannak tűnhet a választás, amire a kormánypárti politikusok azt válaszolják, hogy az ellenzék követelte, hogy tegyék könnyebbé a választáson való elindulást, másrészt a kormánypártokat érő antidemokratikus vádakra válasz, hogy soha ennyien nem indultak a választáson, mint most.     
A korábbi szavazásokon ajánlócédulákat kellett gyűjtenie a pártoknak. Ezeket a szelvényeket korábban a választási iroda postázta ki névre szólóan: egy személy csak egyetlen pártot tudott támogatni. A rendszer logikája arra épült, hogy legyen egy „komolysági szűrő” az indulás előtt, hisz aki össze tud szedni 750 ajánlást, az rendelkezik minimális társadalmi támogatottsággal.
Az új választási eljárás ezt megszüntette, helyére a sima aláírással történő ajánlás került. Ráadásul egy személy bármennyi politikus indulását támogathatja, az indulás jogához pedig elég mindössze 500 érvényes aláírás. A helyi választási bizottságoknál csak azt ellenőrzik az ívek leadásakor, hogy létező személy valódi adatai szerepelnek-e az íveken, még szúrópróbaszerű ellenőrzés sincs. Több újságcikk szólt arról, hogy egyes pártok vették és másolták a „címeket”. Előfordulhat, hogy ezerszám vannak most olyanok, akik tudtukon kívül hozzájárultak bizonyos jelöltek indulásához.
Az új szabályok az induláshoz (és nem a parlamenti jelenléthez) kötötték a kampánytámogatást, bizonyos számú egyéni induló esetében az állam pénzt utal át a jelölő szervezetnek.  Amely párt mind a 106 egyéni választókörben indít jelöltet, az a maximumot, majdnem 600 milliót kap. Idén erre a Fidesz, az MSZP vezette baloldali blokk, a Jobbik és az LMP volt képes. A kevesebb egyéni indulóval rendelkező szervezetek arányosan kevesebbet kaptak. Így az MDF-utód JESZ-nek és a Schmuck-féle Szociáldemokratáknak 447-447 millió jár, öt kisebb pártnak 298,5 millió, míg a többinek 149,2 millió.
Egy kormánypárti politikus ellenben azt magyarázta a Heteknek, hogy minden közvélemény-kutatásnál a készítők szerepeltetnek egy „vaknevet”, egy nem létező kamupártot is, illetve nem létező személyt, amely rendre pár százalék szavazatot is begyűjt a felmérések során, de ezt nem szokták nyilvánosságra hozni. A Fidesz számára akár előnyös is lehet, hogy azoknak a szavazóknak, akik biztosan nem akarnak szavazni a Fideszre, egy része – előbbi jelenség alapján – egy ilyen „új pártra” ikszel majd. Pár százaléknyi ellenzéki szavazat így elolvadhat a „kamupártok” között, magyarán megy a „semmibe”. Egy másik fideszes vezető politikus egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az Állami Számvevőszék az adóhatóság segítségével nagyon komolyan el fogja számoltatni az indulókat és a „kispártokat” a kampánypénzekről.

Olvasson tovább: