Kereső toggle

Generációs szakadékok

A Jobbik és az LMP tarol a fiatalok között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ma nem önfelgyújtással tiltakoznának a fiatalok a fennálló rendszer ellen, hanem szélsőséges eszmékkel. Úgy tűnik, a Fidesz elfordult a fiataloktól, és az űrt a szélsőséges párt tölti be.

„A fiatalok demokrácia iránti elkötelezettsége 2008-ban sem volt magas, de azóta 13 százalékkal csökkent a demokráciát minden körülmények között elfogadók aránya” – mondja Szabó Andrea szociológus, az „Aktív Fiatalok” című országos egyetemistakutatás vezetője, hangsúlyozva: aggasztó jel, ha már a leendő értelmiségiek sem hisznek a demokráciában. Ez egy komoly legitimációs válságot tükröz, mikor megnövekszik a diktatórikus várakozások esélye.
A vizsgálat alapján a hallgatók 39 százaléka szerint a demokrácia a létező rendszerek legjobbika (2008-ban ez 52 százalék volt); 33 százalékuk szerint bizonyos körülmények között a diktatúra jobb a demokráciánál; 28 százalékuknak mindegy, milyen rendszer van.  Csírái-ban már az „Ifjúság 2008” kutatásban is megtalálhatók voltak a mára felerősödött tendenciák: csalódottság a demokráciában, a Kádár-nosztalgia, a perspektívátlanság, az átlag feletti szélsőjobbos befolyás. A tömeges külföldre vándorlási kedv viszont új jelenség, ami már a gazdasági-politikai válság következménye. A fiatalok a legnagyobb problémának a perspektívátlanságot és a munkanélküliséget tartják, a Jobbik-szimpatizánsok ehhez a devianciákat és a cigánybűnözést is hozzáteszik.
A szociológus szerint mára felnőtt egy új generáció: részben a critical mass, részben a kurucinfo nemzedéke, s ez jól tükröződik a fiatalok pártszimpátiájában is. Az egyetemisták körében a Jobbik áll az első helyen (32 %), az LMP a második (29 %), a Fidesz a harmadik (25 %) helyen, az MSZP és a DK támogatottsága együtt 13 százalékos, holott a teljes felnőtt lakosság körében a Jobbik ma csak a harmadik helyen áll
a Fidesz és az MSZP után. Az erőviszonyok a valóságban még rosszabbak, mivel a Jobbik-szavazók agresszívebb, aktívabb csoportot alkotnak, mint az LMP-sek, akik jellemzően demokratikus, erőszakmentes gondolkodásúak, s ez lehet az oka annak is, hogy internetes közegben a bal-oldali értékek kevésbé tudnak érvényesülni.
A zöldpárt szavazóinak közel 60 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb megoldás, a diktatúrát azonban még az ökopárti hívek közül is minden ötödik tartja jobb megoldásnak – ez az értek azonban jóval alatta marad a többi párt szavazóinál mért arányoknak. A másik pólust nézve, csak minden ötödik jobbikos elkötelezett a demokrácia iránt.
A megkérdezett diákok 60 százaléka nevezett meg pártot, és 50 százalék menne el szavazni – ez valamivel jobb aktivitási arány az össztársadalmi aránynál. „Az egyetemisták-főiskolások közel 40 százaléka szerint Magyarországnak inkább erőskezű vezetőre lenne szüksége, semmint politikai programokra. Általában is jellemző, hogy a közélet, a társadalmi jelenségek iránti érdeklődés jóval erősebb (64 százalék) körükben – különösen a bölcsészeknél és a társadalomtudományt hallgatóknál –, mint a pártpolitika iránti kíváncsiság, amiről a túlnyomó többségnek lesújtó véleménye van. Ezeknek a fiataloknak már jóval kevésbé átideologizált a gondolkodásuk, mint elődeiknek” – tette hozzá Szabó Andrea.
A Jobbik népszerűsége egyrészt életkorfüggő is, mivel a legfiatalabbaknál, azaz a 20-21 évesek körében a legnagyobb a párt támogatottsága. Másrészt erősen függ az intézményektől és karoktól is: a kutatás eredményei egybecsengenek a Debreceni Egyetem vizsgálatával, mely szerint az első generációs értelmiségiek gyűjtőhelyének számító karokon, ahol erős a férfidominancia – agrár-, műszaki, informatikusképzéseken –, átlag feletti fogadókészség tapasztalható (40-50 százalék) a szélsőjobbos ideológiák iránt. Szemben a többgenerációs értelmiségieket képző egyes elitkarokkal, vagy az ugyan első generációs, de női többségű képzésekkel szemben, mint a szociális, egészségügyi vagy pedagóguskarok. A jogi és igazgatási karokon is első a Jobbik, de nem sokkal marad le a Fidesz és az MSZP. A medikusoknál messze legelső a Fidesz, a második helyen az LMP és a Jobbik áll holtversenyben. Az LMP a bölcsész-, a pedagógus- és társadalomtudományi hallgatók körében a legnépszerűbb.
A vidéki nagy egyetemeken a Jobbik dominál, például a Miskolci Egyetemen vagy a Nyugat-Magyarországi Egyetemen legalább 50 százalékos a támogatottsága. A fővárosban viszont, például a Budapesti Corvinus Egyetemen vagy az ELTE-n egyértelműen a Fidesz és az LMP vezet, a Jobbik sokkal rosszabbul áll, míg a BME-n a Fideszt a Jobbik követi.
A kutatók a politikai szélsőségek felé tolódás egyik okát a felsőoktatás eltömegesedésében, az első generációs értelmiségiek arányának megugrásában látják, ami a hagyományos értelmiségi értékrend átalakulásához vezet. A fiatalok politikai kultúrája, gondolkodásmódja ugyanis leginkább a szülők iskolázottságától függ, s a politikai szocializáció hiányosságai már jóval az egyetem előtt kialakulnak. Nagy hiányossága a közoktatásnak, hogy a szükséges készségeket és ismereteket nem sajátítják el a gyerekek, amelyek megvédenék őket a problémákat leegyszerűsítő, ordas eszmékkel szemben.
„Másrészt a fiatalok legfőképp az internetről tájékozódnak, és ezt a Jobbik, illetve a hozzá kapcsolódó szubkulturális oldalak használják ki a legtudatosabban. Harmadrészt a Jobbik előretörése a többi párt ifjúságpolitikai kudarcából is következik, hiszen mára a Fidesz is elfordult a fiatalok világától, s ezt a teret foglalja el a Jobbik. Az elmúlt tíz év távlatában legfeljebb a Fidesz tudott kiépíteni egy stabil ifjúsági szervezetet, ugyanakkor a pártokon belüli fiatal csoportok hamar asszimilálódnak, és pusztán a káderutánpótlást szolgálják. Amúgy pedig a fiatalok jól jönnek önkéntes aktivistáknak a kampányidőszakokban” – jegyzi meg Szabó Andrea.
A kutató szerint ma egy „racionális lázadásról” beszélhetünk, amely nélkülözi az érzelmi töltetet, a romantikát, a világmegváltást. A fiatal gondolkodása szülei értékvilágával nem ellentétes, pusztán a társadalom adta kereteket maximálisan kihasználja: ha itthon feleslegesnek érzi magát, elmegy külföldre; ha nincs jövőképe, akkor a maga provinciális bulivilágába menekül – a Jobbik pedig sikeresen tereli maga felé ezt a lázadó potenciált a networkön keresztül.
A politológiában új fogalom az „új részvétel”, amikor is nem lábbal, hanem like-kal szavaznak az emberek, és még nem látni, hogy a virtuális közegben miként szerveződik a jövő társadalma. A kutatás szerint legtöbben a hallgatói tüntetéseken vettek részt, amelyek az felsőoktatási törvény ellen szerveződtek, másodsorban a rendszerellenes tüntetéseken (Milla), harmadsorban a flashmobe-szerű tüntetéseken (Zöld Pardon).

Olvasson tovább: