Kereső toggle

Ügynök volt-e Orbán Viktor?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, a miniszterelnökről készült „Viktória" fedőnevű dosszié eltűnt, a Lévai Anikóról készült „Bojtár" dossziéból viszont eddig nem ismert részleteket tudott meg a Hetek.

Két titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva tudakolta a közelmúltban Vadai Ágnes DK-s képviselő Orbán Viktortól, hogy együttműködött-e a kommunista titkosszolgálatokkal, illetve ő volt-e a „Győri Gábor" fedőnevű hálózati személy, azaz ügynök. A miniszterelnök válaszul nyilvánosságra hozott több vele és a feleségével kapcsolatban készült állambiztonsági jelentést, és kifejtette: ő és rendszerváltó társai a diktatúra lebontásáért küzdöttek. A Vadai által hivatkozott 1989-es dokumentumra azonban konkrétan nem reflektált Orbán, ezért a Hetek Varga László történész, levéltáros segítségét kérte az irat tartalmának értelmezéséhez.

Az 1989. június 23-án készült, szigorúan titkos minősítésű, „Értesítés" című irat címzettje a Belügymisztérium (BM) III/III-as csoportfőnökségének 2. osztálya. A feladó a BM Adatfeldolgozó és Tájékoztatási Csoportfőnökség ÁB Operatív Nyilvántartó Osztálya (nyilvántartó). Ez utóbbi arról értesíti a címzettet, hogy a BM III/IV osztálya operatív célból prioráltatta a „Győri Gábor" fedőnevű hálózati személy kapcsolatát, aki az 1963. május 31-én Székesfehérváron született Orbán Viktor.

Az egyoldalas jelentésen két csoportfőnökség jele is olvasható: a III/III a belső elhárítás volt, ami a belső ellenzék megfigyelésével foglalkozott. A III/IV a katonai elhárítást jelölte. A dokumentumból kiderül, hogy a belső elhárítás együttműködött a katonai elhárítással is: ez azért fontos, mert az ügynökvédő álláspont egyik érve a mai napig úgy szól, hogy miközben a III/III leleplezése indokolt volt, hiszen a diktatúra ellenségeinek minősített magyar állampolgárokat figyelt meg, a többi csoportfőnökség viszont az „állambiztonsági szakma" részeként működött, és semmi közük nem volt a III/III-hoz. A cikkünk tárgyát képező dokumentum is azt bizonyítja, hogy ez az érv tarthatatlan.

Ami az Orbánnal kapcsolatos történetet illeti: az iratból kiderül, hogy „Győri Gábor" a katonai elhárítás hálózati személye, azaz ügynöke volt. Az viszont nem derül ki, hogy miért készült az Értesítés, így Varga László egy életszerű történettel világítja meg a lehetőségeket: „Arról lehetett szó, hogy a III/III rendszeresen kapott rövid tájékoztatókat a katonai elhárítástól a »Győri« jelentéseiben előforduló, a Fidesszel kapcsolatos részletekről, és - mondjuk - három ilyen jelentés után felfigyelt »Győrire«: érdekelni kezdte, hogy honnan szerzi az információkat." A dokumentumban olvasható, hogy a III/IV prioráltatta Győrit: ez azt jelenti, hogy a nyilvántartótól tájékoztatást kért „Győriről", többek között azt tudakolva, hogy ki „Győri" „kapcsolata", azaz: kitől szerezheti az információit. Az ügynököknek több kartonjuk volt, ezek közül az egyik azoknak a személyeknek az adatait tartalmazta, akiktől az információkat szerezhették. A „kapcsolat" azonban nem az állambiztonság embere volt, hanem olyan állampolgár, akinek talán fogalma sem volt róla, hogy bizonyos emberek a vele folytatott beszélgetésekből jelentéseket készítenek valamelyik csoportfőnökség számára. A „kapcsolatok" nyilvántartása azért volt hasznos, mert ha az állambiztonság meg akart figyelni valakit, akkor első lépésben azt vizsgálták, szerepel-e a „kapcsolatok" között. Ha szerepelt, „ráindították" azt a besúgót, aki addig is kapcsolatban állt vele, vagy megpróbáltak beszervezni valakit a környezetéből.

A dokumentumban tehát arról értesítik a belső elhárítást, hogy „Győri" kapcsolata Orbán Viktor. Varga szerint elképzelhető, hogy azért kellett ez az információ, mert meg akarták figyelni Orbánt. Ami nem lenne meglepő, hiszen más dokumentumokból kiderül, hogy a jelenlegi miniszterelnököt már évekkel korábban is figyelték. Mielőtt azonban ennek részleteire térnénk, adódik egy kérdés: a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságát éveken át vezető Vadai Ágnes vajon tényleg nem tudta, hogy a „kapcsolat" nem az ügynököt, hanem az akaratán kívül információforrássá lett személyt, azaz a megfigyelés, a besúgás tárgyát jelentette? „Vagy dilettáns, vagy tudatosan próbált feszültséget gerjeszteni" - találgat Vadaival kapcsolatban Varga. Hiszen az Értesítésből egyértelműen kiderül, hogy „Győri Gábor" nem lehet azonos Orbán Viktorral.

Ennél azonban izgalmasabb kérdés, hogy ki lehet „Győri Gábor", aki tehát ismerte Orbánt, és akit ismerhet Orbán. Varga szerint Ilkei Csaba kutatott ez ügyben, a neonáci kuruc.info pedig a közelmúltban „beígérte", hogy nyilvánosságra hozza „Győri" kilétét. Ennek ellenére elképzelhető, hogy nem fog kiderülni a valóság, aminek sok oka lehet: több „Győri" fedőnevű ügynök közül tényleg nem lehet beazonosítani „ezt" a „Győrit", vagy be lehet, de a szolgálatoknak nem ez áll érdekében. Hogy miért nem, arra megint sok magyarázat adódhat. Köztük olyan is van, hogy noha Orbán tényleg nem érintett, a hatalmasra duzzadt Fidesz-holdudvarban sokan lehetnek azok. De az egyébként nyilvánosságpárti Varga szerint az a magyarázat is megáll, hogy éppen a Vadai-féle akciók tántorítják el a döntéshozókat az állambiztonsági akták teljes nyilvánosságra hozatalától: tudniillik a közvélemény előtt könnyen össze lehet mosni a megfigyelőt a megfigyelttel, az ügynököt a célszeméllyel. Varga László saját esetével érzékelteti a dilemmát: a diktatúra idején őt magát is be akarták szervezni, és amikor utólag az erről szóló iratokat kutatta, komoly aggodalommal töltötte el annak gondolata, hogy egy hibás dokumentálás eredményeként a végén még ügynökként látja viszont magát az aktákban. Ma már tudja, hogy ez eleve kizárt, de a laikusok félelme teljesen indokolt.

Visszatérve az Orbánnal kapcsolatos megfigyelésekre: Varga László jelenleg az állambiztonsági szolgálatoknak a társadalomtudományok és egyetemek területén játszott szerepével foglalkozik, és ennek kapcsán néhány hónappal ezelőtt kutatta a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó aktáját, ami „Bojtár" fedőnéven szerepelt. Az elsőként a Hetekben ismertetett iratokból kiderül, hogy miután Lévai Anikó elvégezte az egyetemet, 1986 májusában Salgótarjánban tölti az ügyvédi gyakorlatot egy ottani ügyvédi munkaközösségben. Az egyik kolléganője a vele folytatott beszélgetések tartalmát rendszerint elmeséli férjének, aki viszont a titkosszolgálat népgazdasági tulajdon védelmével foglalkozó részlegnek „dolgozott": így készülnek jelentések Lévairól. Ezek után Lévai ellen bizalmas nyomozás kezdődik, melynek során kiderül, hogy a vőlegénye Orbán Viktor, akivel a hétvégéket együtt töltik. „A dokumentumok alapján azt mondhatjuk, hogy a későbbi Fidesz-vezetőket, köztük Orbánt és Bibó szakkollégiumi társait Lévai Anikó ürügyén figyelik meg" - mondja Varga.

Az egyik iratból például kiderül, hogy 1986. augusztus végén, szeptember elején rendeztek egy szakkollégiumi tábort Salgóbányán. Az elhárítás bemikrofonozta a helyszínt: az előadótermet és a hálótermeket is. Arra viszont nem számítottak, hogy a váratlanul hidegre fordult időjárás miatt a résztvevők nem a hálótermekben, hanem a kőházban alszanak.

Amikor Lévai hazaköltözik Szolnokra, megfigyelését átveszi a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság állambiztonsági szerve: a lakását is bepoloskázzák. Időközben összeházasodnak Orbánnal. A korabeli poloskák nagyon kis hatósugárral működtek, ezért a hangrögzítőnek a lehallgatott objektum közelében kellett tartózkodnia. Emiatt elhelyeznek egy lakókocsit a lakás közelében, ahol kétszer két személy napi huszonnégy órában hallgatja és rögzíti Orbán és Lévai beszélgetéseit. Van azonban egy probléma: a lehallgatók arról panaszkodnak, hogy Orbánék gyakran hallgatnak zenét, és ilyenkor nem lehet érteni, hogy mit beszélnek. „Gyanítom, hogy Orbánék azért csavarták fel a hangerőt, mert tudták, hogy lehallgatják őket. De például a Viktor-napi családi ünneplést háttérzaj nélkül, kényelmesen rögzíthették az elhárítás emberei" - mondja Varga László.

A „Bojtár"-dossziéból mindemellett az is kiderül, hogy az Orbán Viktor elleni nyomozati anyagokat a „Viktória" fedőnevű dossziéban gyűjtötték. Orbán 1985. május 17. és 1986. november 14. között, tehát másfél évig bizalmas nyomozás alatt állt. Korábban még beszervezésével próbálkoztak, és ennek során, mint minden ilyen esetben, „környezettanulmányt" is készítettek róla. Ez megtalálható Lévai Anikó aktájában.

A dokumentumokból azonban az is kiderül, hogy a titkosszolgálat végül elállt a beszervezéstől. Bár Varga László a „Viktória"-dossziét nem kérte ki a levéltárból, azt gyanítja, hogy a dosszié eltűnt: „Ha meglenne, akkor biztosan nagyobb publicitása lenne." Arra a felvetésre, hogy ha tényleg nincs meg, az nem arra tereli-e a gyanút, hogy azért tüntették el, mert Orbánra nézve kényes adatokat tartalmazhat, Varga egyértelműen cáfol: a megfigyelési dosszié a megfigyelt személyről készült jelentéseket tartalmazza.

Osztogattak vagy fosztogattak?

Pozsgay Imre egykori államminiszter és SzŐrös Mátyás egykori moszkvai nagykövet – egykor mindketten az MSZMP PB tagjai és ma már mindketten Orbán Viktor elkötelezett hívei – is úgy nyilatkoztak a Magyar Hírlapban megjelent interjúkban, hogy valójában k is a kommunista diktatúra üldözöttjei voltak, nemzeti elkötelezettségük miatt ket is megfigyelte az állambiztonság.
Hogy az állítások valóságtartalmát ellenrizhessük, érdemes tudni, hogy Kádár János a haláláig meg volt róla gyzdve, hogy 1948(?)-ban tévedésbl tartóztatta le t az ÁVO. Kádár ezt rosszul tudta, ez esetben azonban az a lényeg, hogy letartóztatása kapcsán az MSZMP késbbi els titkára azt a következtetést vonta le, hogy a titkosszolgálatokat rá kell szorítani, hogy a valódi ellenséggel foglalkozzanak, a nómenklatúrát pedig egyrészt meg kell tisztítani a nemkívánatos elemektl, másrészt még azeltt kell ellenrizni a személyeket, mieltt bekerülnének a nómenklatúrába, illetve a kommunista pártba. A hangsúly a „mieltt”-ön van, ebbl ugyanis az is következett, hogy az állambiztonsági szolgálatnak megtiltották, hogy a párttagok körében is nyomozhasson. Vagyis hamisak azok az állítások, melyek szerint Pozsgayt és SzŐröst is megfigyelték volna.
Van azonban ersebb bizonyíték is ennél az általános szabálynál: Az utolsó, 1989 júniusában készült féléves állambiztonsági jelentésben pontosan meghatározták, hogy hány hálózati személyt foglalkoztattak, és az is kiderül, hogy mintegy 160 ezer célszemélyt szerepeltettek az operatív nyilvántartásban. Ezek között mindössze 11 volt párttag. Sem Pozsgay, sem SzŐrös – sem egyéb magas rangú MSZMP-vezet – nem szerepel köztük. Az viszont igaz, hogy magas rangú kommunistákként mindketten olvastak Orbán Viktorról készült jelentéseket.

Olvasson tovább: